Gyártósortól a polcokig: ezért van mindig elég kávé és wc-papír a boltokban
A járvány nemhogy megtörte, hanem hatodik sebességbe kapcsolta a mindennapok igényeit kiszolgáló iparágat.
A koronavírus megjelenése a legtöbb iparágban komoly problémákat és fejtörést okozott, de a napi fogyasztási cikkeket és a gyorsan mozgó fogyasztói termékeket (fast moving consumer goods, rövidítve FMCG) gyártó iparágban nem volt lehetőség hosszabb leállásra, hiszen a karanténba kényszerülő embereknek éppen az ilyen fogyasztási cikkekre volt komoly szüksége. Így a terület gyártósorai nemhogy leálltak volna, hanem sokkal nagyobb fokozatra kapcsoltak. A kulisszák mögé az ipari berendezéseket és alkalmazásokat, szoftvereket fejlesztő Bosch Rexroth Kft. szakértői, Volosinovszki Sándor kereskedelmi vezető és Liszkai Máté projekt-értékesítő mérnök kísért el minket.
Termékek, amelyekre mindig, mindenkinek szüksége van
Az első hullám kirobbanásakor a legtöbb szektornak azzal a problémával kellett szembenéznie, hogy sok helyen megakadtak a beszállítói láncok és leállt a termelés. A legtöbb helyen ezt a nyári leállások előrehozásával próbálták meg orvosolni. Ha csak arra gondolunk, hogy a járvány elején mekkora kereslet volt például lisztre, élesztőre vagy WC-papírra, már sejthetjük, hogy az FMCG-szektorban mindenhol megugrott a kereslet. Emiatt jelentősen megnőtt a nyomás a tervezett vagy éppen futó automatizálási feladatok felgyorsítására. „A másik kihívás, amivel a szektor szembesült, hogy a határzárak körüli bizonytalanság még komolyabb logisztikai feladatot jelentett a projektek megvalósítása során” – mondta Volosinovszki Sándor. „Az FMCG-szektorban már eddig is viszonylag magasfokú automatizálásról lehetett beszélni, de ahhoz, hogy a hatékonyságot és a termelékenységet tovább tudják növelni, nemcsak az automatizáltság fokának kell szintet ugrania, hanem szükség lesz az Ipar 4.0 megoldásainak alkalmazására is, az ellátási lánc minél szélesebb spektrumában”.
Kollaboratív robotok, megelőző karbantartás, önjáró logisztikai robotok: az Ipar 4.0 megoldásai
Mik azok az Ipar 4.0 megoldások, melyekkel növelhető a hatékonyság és a termelékenység? Az Ipar 4.0 trendjei közül az alábbi három alapvető technológiai irány értékláncban történő alkalmazásával lehet komoly előrelépést elérni a McKinsey tanulmánya alapján: 1. Konnektivitás, adat, számítási teljesítmény; 2. Elemzések és intelligencia; 3. Ember-gép együttműködés
1. Konnektivitás, adat, számítási teljesítmény
Nagyon fontos komponens a folyamatos adatgyűjtés, adatelemzés és az IoT (Internet of Things, dolgok internete), vagyis az, hogy a gépek képesek egymással is kommunikálni. Ehhez szükség van arra, hogy a berendezések megfelelő eszközökkel és szenzorokkal legyenek felszerelve. Gondolhatnánk, hogy ez csupán az új, legmodernebb berendezések játszótere, de ez szerencsére nem igaz. „Olyan megoldásokkal, mint például a ConnectivityKit és az IoT Gateway, a régi berendezések is „felokosíthatóak”. Lehetővé válik, hogy gyűjtsük és figyeljük a működési paramétereiket, amivel már önmagában növelhetjük a hatékonyságot.” – tette hozzá a szakértő.
2. Elemzések és intelligencia
További előny, hogy ezeknek az eszközöknek a segítségével minimálisra csökkenthetők a gépleállások. A váratlan gépi állásidő minden termelésirányító rémálma. A megelőző karbantartással elérhető a költséges üzemleállások gyakoriságának csökkentése, ami rendkívül fontos a gyártóvállalatok számára. „A megelőzést és időbeni beavatkozást segítik a már említett rendszerek, és az ezeket is tartalmazó Ipar 4.0 csomagok. Választható egyszerűbb megoldás, ahol a berendezés adatait mutató felületen magunk állíthatjuk be a küszöbértékeket. Ezek elérésekor a rendszer jelez számunkra - például túlzott melegedés, megnövekedett rezonancia, csökkenő sebesség esetén - hiszen ezek utalhatnak valamilyen várható meghibásodásra. A legfejlettebb megoldások, mint az ODiN rendszer, pedig mesterséges intelligencia segítségével folyamatosan elemzik az adatokat, fedezik fel a tényezők közötti összefüggéseket, és vonják le a megfelelő következtetést belőlük. Az ilyen eszközök már egészen apró eltérések együtteséből is tudnak következtetni, így még korábban tudunk beavatkozni és utánajárni a lehetséges meghibásodásoknak.”
3. Ember és gép együttműködése - Lehetőség vagy veszély?
Az Ipar 4.0 harmadik fő trendje a kollaboratívrobot-technológia, melyek a hagyományos ipari robotokkal ellentétben biztonságosan tudnak az emberek közelében dolgozni, nem szükséges kerítések mögé zárni őket. Hogy lehetséges ez, ha az ipari robotok gyorsasága és ereje komoly veszélyforrást jelent? A válasz egy speciális technológia, melynek segítségével a robotok érzékelik, ha valaki hozzájuk ér. Sőt, az APAS kollaboratív robotcsalád a kapacitív szenzorok segítségével még azelőtt érzékeli a közelében lévő személyt, mielőtt az hozzáérne, és azonnal megáll anélkül, hogy sérülést okozna. Ezek az együttműködő robotok a közhiedelemmel ellentétben nem elveszik az emberek munkáját, hanem kiegészítik, segítik azt, új kapacitásokat vonnak be, hogy a járványhelyzethez hasonló keresleti kilengéseket könnyebben tudják kezelni. A technológiával új kapacitásokat vonnak be, hogy a járványhelyzethez hasonló keresleti kilengéseket könnyebben tudják kezelni. Az ilyen robotokat főként monoton, vagy kevésbé ergonomikus munkafolyamatokra használják, így a humán munkaerő a nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező, magasabb kvalifikációt igénylő munkákat végezheti.
Az ember-gép együttműködés másik fontos zászlóvivői az egyre több üzemben szaladgáló AGV-k (Automated Guided Vehicles), azaz önjáró robotkocsik. „A gyártósorok és a raktárak közötti anyagáramlás is egyre inkább automatizálttá válik” – mondja Liszkai Máté, projekt-értékesítő mérnök. „Az AGV-kel oldják meg az alapanyagok és a termékek mozgatását, így nincs szükség emberi beavatkozásra. Ezt már egy ma elérhető megoldással, a ROKIT-tal is megvalósíthatjuk, ami az AGV-rendszerek navigálásához és helymeghatározásához használható hardveres és szoftveres fejlesztőkészlet. Egy ilyen rendszerrel a teljes intralogisztika optimalizálható, ha az üzemben használt targoncákat lokátor egységgel szereljük fel és az ő mozgásukat is rögzítjük. Ehhez jöhet hosszú távon az 5G szabvány, amin keresztül a berendezések kommunikálhatnak.”
+1 Fenntarthatóság
Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy az Ipar 4.0 megoldások a fenntarthatóság fontos pillérei lehetnek. Ha a teljes ellátási lánc hálózatba kapcsolt lenne, és a terméket a teljes előállítási folyamat során nyomon lehetne követni, akkor nem keletkezne selejt az előállítási folyamat során. „Ugyanilyen fontos az energiahatékonyság is” – hívja fel a figyelmet Volosinovszki Sándor. „Az általunk tervezett hajtási megoldásoknál ma már rendelkezésre áll ugyanaz a lehetőség, mint az elektromos autóknál: a motorok képesek visszatölteni energiát a hálózatba, hogy még kevesebb legyen a veszteség”.
Válságállóság és jövőállóság: a szektor jól vizsgázott
2020-ban az ipari digitalizáció az eddigi legnagyobb teszten esett át. Egyes ágazatok a működés fenntartásával küzdöttek munkaerő és/vagy alapanyaghiány mellett, mások a kereslet hirtelen megugrásával szembesültek. Összegezve 2020 tapasztalatait az a kép rajzolódik ki, hogy a digitalizációban előrébb járó cégek előnyre tettek szert. A fent is említett Ipar 4.0 megoldások ellenállóbbá, rugalmasabbá, válságállóbbá teszik a vállalatokat. Mindezzel pedig nemzetközi szinten is versenyképesebbé válhatnak. „Meggyőződésünk, hogy az Ipar 4.0 óriási lehetőséget jelent a KKV-k és a nagyvállalatok számára is. A nemzetközi elemzések és előrejelzések pedig azt mutatják, hogy az elmúlt időszak tapasztalatai felgyorsíthatják ezen megoldások terjedését” – emelte ki Volosinovszki Sándor.
Az Ipar 4.0 technológiák lehetővé teszik a különféle termékváltozatok gyártását is, erre pedig egyre nagyobb igény van az FMCG-piacon is, amit hagyományos gyártástechnológiával sokkal nehezebb megvalósítani. Egy mindenki által ismert példával lehet ezt jól bemutatni: a járvány megjelenésével sok helyen az ablakmosó-folyadék helyett kézfertőtlenítő gyártására kellett átállni. Ez sokkal egyszerűbb, ha a gépek modulárisak és ipar 4.0 technológiákkal felszerelt a sor. Az ilyen rugalmas, keresletalapú gyártásé a jövő.
A jövő fejlesztései: meglévő technológiák és új rendszerek
Általánosságban elmondható, hogy a jövő iparának fontos kulcsszavai lesznek az adat és a szoftver. Mi is ebbe az irányba tartunk, jó példa erre a ctrlX Automation, mely egy forradalmian új irány a vezérlések terén. Az automatizálás okostelefonjának is nevezzük az eszközt, hiszen – csakúgy, mint az okostelefonok esetében - egy hardver az alapja, de a technológia lelkét adó szoftver révén nyílik lehetőség a jövőbeli funkcionális bővítésekre applikációk segítségével, anélkül, hogy a hardveren módosítani kellene.
Ez fontos a jövőállóság szempontjából, mert nem tudjuk, hogy öt év múlva milyen kihívásokra kell választ adnia a gépnek, de a bővítés ezzel a logikával már könnyen megvalósítható lesz” – mondja Liszkai Máté.
Hasonló trendet láthatunk az autóipari gyártóknál is: a jövő üzleti modellje lehet, hogy a szenzorokkal és különféle elektronikus berendezésekkel felszerelt autó egyes funkcióit utólag vásárolják meg hozzá a tulajdonosok.
Nem csak a szoftveres, de a hardveres modularitás is fontos szerepet játszik a rugalmasság és jövőállóság szempontjából. „Az összes termékünk ezen az elven működik: moduláris építőkockákból épülnek fel, akár egy VarioFlow plus műanyag láncos szállítópálya-rendszer vagy egy „TS” palettás terméktovábbító rendszer” – emelte ki a kereskedelmi vezető.
Izgalmas még a „digitális iker” megoldások kérdése is, amikkel a gépek legyártása előtt, virtuálisan lehet a kapacitásukat elemezni, szimulálni a működésüket, így még az üzembe helyezésük előtt láthatóvá válnak az optimalizálási lehetőségek, és azonosíthatók lesznek az esetleges hibák. A mesterséges intelligencia területén is ugrásszerű fejlődés várható. „A jövőben ugyanis nem csak az automatizálás, de az önálló gépi döntéshozás is fontossá válik: a gépeknek önállóan kell felismerniük és kezelniük a különböző termékeket” – mondja a szakember.
Az első lépés
Közhelynek számít, hogy az első lépés sokszor a legnehezebb, és talán a legfontosabb is. Így van ez az ipar 4.0 esetében is. „Ügyfeleink és partnereink számára kifejezetten Ipar 4.0-csomagokat állítottunk össze azért, hogy mindenki számára elérhető, és saját üzemméretükhöz illő megoldást tudjon választani, a kicsitől egészen a legkomplexebb gyártósorokig. Ezzel próbáljuk az Ipar 4.0-t kézzelfoghatóbbá tenni partnereink számára és megkönnyíteni a digitalizáció felé tett első lépésüket. Ezekkel a csomagokkal elindulhatnak kisebb befektetéssel, akár csak egyetlen gép, alkalmazás felszenzorozásával, hogy megtapasztalhassák az Ipar 4.0 előnyeit. Meggyőződésünk, hogy nem fognak csalódni” – mondja a Bosch Rexroth kereskedelmi vezetője.
Az FMCG-iparág számára kínált okos megoldásainkról egy TechTalk előadás keretein belül még többet megtudhat. Bemutatjuk a gyártósor egyes területein (pl.: picking, palettázás stb.) alkalmazható korszerű megoldásokat és beszélünk arról is, hogy a kollaboratívrobot-technika milyen módon és miért alkalmazható hatékonyan ezen a területen. Előadóink a gyártásban használt megoldások és jellemző problémák bemutatásával adnak átfogó képet az FMCG-szektor automatizálásának jövőjéről.
Időpont: 2021. május 27. 15:00
A tartalom a Bosch Rexroth Kft. megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
