Ellenálló szervezet a „téli álom” után – így hozza formába immunrendszerét

A téli hónapok minden évben megviselik az ember szervezetét, de a hideg és a hosszú, sötét napok mentális állóképességünket is próbára teszik – az idei télre pedig a járvány miatt ez fokozottan igaz volt. Most azonban, hogy a tavasz már érkezőben, érdemes megtervezni, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy testünket és elménket is formába hozzuk.

Calcium-Sandoz

Ellenálló szervezet a „téli álom” után – így hozza formába immunrendszerét

Amikor beüt a tavaszi fáradtság

Mindannyiunk számára ismerős lehet az érzés, hogy épp akkor érezzük magunkat kimerültnek, bágyadtnak és aluszékonynak, amikor odakint már újra erőre kap a természet, és már jóval több a napos és világosban eltelő órák száma, mint néhány héttel ezelőtt. A tavaszi fáradtság nem betegség, hanem a szervezet természetes folyamatainak egy állomása. Mindaz a testi-lelki, a szó szoros és átvitt értelmében vett súly, amit ilyenkor érzünk és érzékelünk még egy kis ideig tovább apasztja az ekkorra már egyébként is jelentősen lecsökkent energiaszintünket.

A bágyadtság fő oka pedig a bioritmusunk átalakulása: télen, amikor rövidebbek a nappalok, testünk melatonintermelése fokozódik, ez pedig arra készteti a szervezetünket, hogy kvázi téli álom üzemmódra kapcsoljunk. A sötét és hideg hónapokban pedig, amikor már szinte délután vége a napnak, valóban megnő az alvásigényünk. Ezzel párhuzamosan egy másik kulcsfontosságú hormon, a szerotonin szintje, amit közkeletűen boldogsághormonnak is neveznek, lecsökken. A tavaszi napfény ezt a téli üzemmódot borítja fel, hiszen hatására a melatoninszint csökkeni kezd, ez pedig kicsit megzavarja az addig megszokott bioritmust. Ilyenkor a szerotoninszint is változik, a napfény hatására növekedésnek indul, azonban az nem megy egyik pillanatról a másikra, így a tavaszi fáradtság érzése addig tart velünk, amíg ez az egyensúly be nem áll a szervezetünkben.

A leghíresebb vitamin

Télen a szervezet minden, az év során addig összegyűjtött tartalékát mozgósítja annak érdekében, hogy védje a szervezetet az esetleges támadásoktól, érkezzenek azok vírusok vagy bacilusok formájában. Az immunrendszerünket ezért már a nyár végén érdemes erre az elhúzódó, maratoni védekezésre felkészíteni. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az elhasznált tartalékokat pótolni kell.

A különböző vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek a szervezet egészséges működéséhez. Kulcsfontosságú szerepet játszanak az immunrendszerünk működésében, de hatással vannak szemünk egészségére, sejtjeink regenerálódására, a véralvadásra vagy épp csontjaink és fogaink tartósságára. Ezért, ha nem jutunk hozzá a kellő mennyiséghez, hiánytüneteket tapasztalhatunk, amelyek rendszerint a tavaszi időszakban fokozódnak, így érdemes időben gondolni a vitamin- és ásványianyag-pótlásra. Ezek közül az egyik legfontosabb a C-vitamin, vagy más néven aszkorbinsav.

A C-vitamin nagyon sokrétű, ezért talán az egyik legismertebb a vitaminok között. Mivel hatása az egész testre kiterjed, ezért érdemes figyelni arra, hogy mindig elegendő mennyiség jusson a szervezetbe. Hiszen erősíti a hajszálerek falát, segít a kollagénképződésben, egészségesen tartja az ínyt. Vízben oldódó antioxidáns, amely a szabad gyökök károsító hatása ellen véd. A téli hónapok során fontos szerepet játszik a megfázás és az influenza elleni harcban.

Az aszkorbinsav szervezetünk élettani folyamatainak fenntartásában nélkülözhetetlen. Szabályozza a a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokat, hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez, támogatja a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelmét, segíti az immunrendszer működését.

Hiánybetegsége a skorbut (napi 10 mg alatti bevitel esetén), mely fokozott fáradtsággal, bőr alatti vérzésekkel, rossz közérzettel és étvágytalansággal, fogyással, izomgyengeséggel járó állapot. A vérzések különösen a szőrtüszők, a fogíny és a körmök alatt figyelhetők meg. Ilyen szélsőséges hiányállapot ritkán fordul elő. Kezdeti stádiumát, a C-vitamin hipovitaminózist (ez az az állapot, melyben egy vagy több vitamin – jelen esetben a C-vitamin – mennyisége csökken a normál értékhez képest) észleljük inkább például fogínyvérzésként, ami a C-vitaminban gazdag táplálkozás hatására megszűnik. Nehéz fizikai munkát végzők, terhes és szoptató anyák, gyermekek és idősek C-vitamin igénye nagyobb, mint a napi átlagos szükséglet. Tavasszal azonban a szervezet C-vitamin szükséglete egyébként is minden embernél növekszik.

Egészséges ember számára a természetes C-vitamin jobb, mint a szintetikus, vannak azonban esetek, amikor a hiányzó vitaminmennyiséget pótolni csak és kizárólag az étkezéssel nem olyan könnyű, éppen ezért az elegendő mérték eléréséhez a megfelelő készítmények használata jó alternatíva lehet. Fertőző betegségekben a szervezet ellenállásának fokozására, dohányzás, állandó stressz esetén szükségessé válhat a vitaminpótlás. De az átlagostól eltérő étkezési elvek tartásánál, amikor a napi vitaminszükséglet nem mindig biztosított, illetve egyoldalú táplálkozás esetén is érdemes figyelni a pótlására.

Változatos, energiadús táplálkozás

Szinte minden vitamin és ásványi anyag elsődlegesen a táplálkozás útján kerül a szervezetbe. Ezért rendkívül fontos, hogy étkezéseink kiegyensúlyozottak, változatosak legyenek, kellő arányban fogyasszunk tápláló, ugyanakkor energiában gazdag ételeket. Ha lehet, kerüljük a szélsőséges diétákat, még a télen felszaladt plusz kilók ellenére is a tavasz kezdetén, hiszen ilyenkor a szervezetet feleslegesen terheljük, hiszen ekkorra már eleve megcsappantak energiatartalékaink, csökkent az immunrendszer működése.

Fogyasszunk rostban gazdag ételeket, zöldségeket, gyümölcsöket, ez az időszak különösen alkalmas a friss csírák fogyasztására: reggeleinket indíthatjuk egy vitalizáló zöldség- vagy gyümölcslével. A citrusfélék, a zöld színű leveles zöldségek, a saláták, a tejtermékek és a halfélék, a máj, a hüvelyesek, valamint az olajos magvak mind a vitaminok és ásványi anyagok bevitelét segítik elő.

Újra mozgásban, a szabad levegőn és a napfényben

Ahogy energiaszintünk tavasszal kezd helyreállni, úgy érdemes a mindennapi, szabadtéri mozgást is fokozatosan visszaépíteni. A fokozatosság pedig valóban az egyik legfontosabb szempont ilyenkor. Télen a szervezetünk valóban egy kicsit lustább üzemmódban működik, így ne várjuk el tőle, hogy a tavasz beköszöntével azonnal, egyik napról a másikra több tíz kilométert képes lesz gyalogolva, biciklizve vagy futva teljesíteni.

Haladjunk lépésről lépésre, napról napra, hétről hétre gondolkodjunk. Ha szinte semmit nem mozogtunk a tél folyamán, akkor kezdjük el napi 20-30 perces sétával, amelynek a tempóját és a megtett távolságot fokozatosan növelhetjük. Ha télen egyáltalán nem futottunk, de egyébként szívesen űzzük ezt a sportot, akkor először alapos bemelegítés után kocogjunk, majd itt is napról napra növeljük a terhelést. Ugyanez a helyzet a biciklivel is: miután beolajoztuk a kényes részeket vagy ellenőriztettük egy szervizben az állapotát, fokozatosan hozzuk vissza a napi rutinunkba ezt a sportot. Azt pedig egyik szabadtéri sportnál se felejtsük el, hogy az első tavaszi hetekben, amikor az időjárás szeszélyes, mindig öltözzünk rétegesen. A napfény csalóka lehet: ilyenkor még a hőmérsékletingadozás erősebb, így a szabadban töltött időnek könnyen egy erős megfázás lehet a vége. Ezért mindig legyünk óvatosak.