Ez a befektetés tényleg mindenkié: hogyan vegyünk aranyat?

Manapság az aranybefektetésre az ember hajlamos egy távoli, egzotikus dologként gondolni. Miért lehet ez, és miért van nagy szerepe az aranynak 2020-ban is?

Juhász Gergely: A magyar befektetői mentalitásban a II. világháború előtt az arany az egyik legfontosabb befektetési opció volt. Aztán jöttek olyan idők, mikor ez nem volt megengedett. 1946-ban, mikor bevezették a forintot, 13 ezer forintba került egy kiló aranytömb. Majd ezután több lépésben betiltották az aranykereskedelmet, és aranyhoz csak aranylánc formájában lehetett hozzájutni, ami viszont tartalmaz fazonárat, így nem volt igazán jó befektetés. Majd 2004-ben beléptünk az Európai Unióba és visszatért a lehetőség, hogy fizikai aranyba fektessenek az emberek. Mindez egy uniós szabályon alapul, ami kimondja, hogy a befektetési arany áfamentes. Így bárki áfa mentesen adhat-vehet aranyat. Persze maguknak az aranykereskedőknek meg kell felelniük bizonyos feltételeknek, például megfelelő tőkével, és un. Nehiti engedéllyel kell rendelkezzenek, de amúgy a feltételek nem túl bonyolultak.

Az aranykereskedelemben kiemelten nagy hangsúly kerül a bizalomra. Miért?

 J.G.: A bizalmi kérdés kettős: ha pénzt utalok át a kereskedőnek, felmerülhet, valóban ki fog-e szolgálni engem. És kérdés az is, hogy nem ad-e hamis aranyat. A bizalom  kulcsfontosságú a nagy ügyfeleknél, de adott a kisebbeknél is – ők is visszajárnak hozzánk akár tíz év után is.

Az aranykereskedelem zárt tárgyalókban történik, nem az utcán, mint a pénzváltóknál, emellett sokkal személyesebb a kapcsolat is az aranykereskedők és a befektetők között, mint mondjuk egy bank esetében. Főként azoknál az ügyfeleknél, akik az őrzést is ránk bízzák.

Az arany tárolása tehát központi kérdés az aranykereskedelemben.

J.G.: Az aranybefektetés szolgáltatási palettáján az első szint maga az egyszerű adok-veszek ügylet, a következő pedig a letéti őrzés, amit a kereskedőre is lehet bízni. Ha valakinek nincs széfe vagy nem bérel egyet, akkor a kereskedőre bízhatja az aranyát. Ehhez nagyon nagy bizalom kell.

Az arany legnagyobb előnye, hogy magában hordozza az értékét. És ez a legnagyobb hátránya is, hiszen ha elveszítem, nincs kihez forduljak. Ha aranyat vásárolok, felelősnek kell lennem ezért a tárgyért, a vagyonomért. Gondoskodom kell róla, hogy hogyan tárolom.

Hogyan érdemes az aranyat tárolni?

J.G.: Én azt javaslom, hogy jobb több helyen tárolni. Egy keveset otthon – lehet rá lakásbiztosítást kötni –, tároljunk aranyat bankszéfben is, és bizonyos mennyiséget az aranykereskedőnél. Utóbbinak az az előnye, hogy egy telefonhívás útján el lehet adni. Készítünk egy adásvételi-szerződést, és utaljuk is a pénzt a bankszámlára. Így mindezt távolról lehet irányítani.

Hogyan tud beszállni a nemesfémek adás-vételébe egy hétköznapi ember?

J.G.: Már lehetséges ötgrammos, tízgrammos, húszgrammos, százgrammos befektetési aranyvásárlás is. De a legjobb megoldás az online rendszert használni, aminek a segítségével már akár havi tízezer forinttal is arany ill. ezüstbefektetőkké válhatunk.

Milyen az online aranykereskedelem?

J.G.: Az online aranykereskedelem legfejlettebb formája a Goldtresor. Ez egy teljesen automatizált rendszer, amibe hatékonyan tud az ügyfél befektetni, át tudja forgatni a pénzét aranyba, mi pedig mindezt nagyobb aranyrudakkal fedezzük. Ilyenkor az ügyfél az arany nagykereskedelmi árával fektet be.

Az ügyfél belép a rendszerbe, látja mennyi aranya van, eladhatja és kérhet kiutalást is persze. Mintha utalnék egyik bankból a másikba.

A befektető megkapja azt a szabadságot, hogy ő dönti el, hogy a pénzét milyen kiszerelésű fizikai aranyra akarja átváltani. Ám fontos tudnia, hogy ilyenkor kell megfizetnie a gyártási költséget. Minél kisebb egy aranylapka kiszerelése, annál nagyobb a gyártási költsége: egy 2 grammos aranylap 14 százalékos gyártási költséget tartalmaz, míg egy 100 grammos csupán 2 százalékot. Ha a kisbefektető nem akarja a pénzét kisebb kiszerelésű lapkákba beváltani, a pénze maradhat egy aranyrúd részében, amit mi biztosítunk. És ha a saját részét el akarja adni, ebben az esetben nem kell gyártási összeget fizetnie.

Be lehet állítani egy tartós havi rendszerességű megtakarítást is. Az ember csak gyűjt és gyűjt, majd ha eléri a 100 grammos lapka méretét, azt például már megéri beváltani, mert a gyártási költség csak kb. egy százalékkal nagyobb, mint az egykilós aranyrúd esetén. Ez esetben megspórolja a kétgrammos lapka és a százgrammos rúd közti 12 százalékos gyártási költséget.

Ez egy nagyon jó rendszer, ami természetesen bizalmat feltételez az ügyfél és az aranykereskedő között. Hiszen addig, amíg nem veszi ki az aranyát fizikailag, addig a letéti őrzést mi vállaljuk. Tehát bízniuk kell benne, hogy nem fogunk elfutni a pénzükkel. Ez a legfontosabb.

Ilyenkor ennyi az egész? Itt van a pénzem, kérek 100 gramm aranyat?

J.G.: Néhány kattintás a beváltás és a gyártási költség kifizetése. Be is lehet jönni, hiszen a trezorból bármikor kérhetünk ki aranyat, de futárszolgálattal házhoz is szállítunk, 5 millió forint értékig, biztosítással. 5 millió forint felett be kell jönni, ám nagy ügyfeleknek vállalunk értékszállítást is – 100 ezer eurónál már rendes fegyveres kísérettel történik az átadás.

Bár már létezik online aranykereskedelem minimális összegekkel, és alapvetően 16 éve van lehetőség az aranykereskedelemre, de egy hétköznapi ember fejében mégsem fordul meg a gondolat, hogy aranyba fektessen. Holott nemcsak milliókat, de akár tízezreket is be lehet fektetni. Miért ez a bizalmatlanság az arany irányába?

J.G.: Érdekes módon az aranybefektetéshez sok ember érzelemmel viszonyul. Az arany senki számára sem közömbös. Vannak olyanok, akikben létezik valamilyen zsigeri ellenállás, őket szinte semmivel sem lehet meggyőzni, pedig az arany több mint 3000 éve bizonyított, hogy jó befektetés. Mások pedig félnek, hogy nem tudják eladni, nem tudják hol tárolni, hogy ellopják tőlük, vagy hogy hamis aranyat kapnak. Ha bejön ide valaki, általában azt kérdezi, hogy kinek fogja tudni eladni, meg kell-e őrizni a számlát, és mi lesz, ha elveszti, és nem tudja majd eladni. De semmi ilyesmiről nincs szó. Ez egyszerűbb, mint bárki gondolná.

Behoz ide valaki egy 100 éves aranyat és megvesszük tőle. Ez meg is történt – egyszer hoztak nekünk tajvani aranyat az 1900-as évek elejéről. Nem tudjuk, hogy került a hölgyhöz, örökölte, nagyjából fél kilós tömb volt. Át kellett olvasztanunk. Színarany volt és ki is fizettük. De például 150 éves Lajos aranyak érmékkel szinte minden nap találkozunk, úgy adjuk-vesszük őket, mint ha csak eurót váltanánk forintra.

Sznob dolognak tartják az emberek az aranykereskedelmet?

J.G.: Ma már egyáltalán nem. Mindenképpen fejlődik a hozzáállás az aranyhoz, hála a sok információnak, amit az aranykereskedők kommunikálnak ill. sokat segített az is hogy az MNB is vásárolt aranytömböket. De lassan épül csak vissza a tudat, hogy az aranyra egy normális befektetési eszközként tekintsenek, amit be lehet tenni a portfólióba, hiszen az egy értékálló befektetés. Fontos volna, hogy ez újra bekerüljön a befektetők gondolkodásába.

Az más kérdés, hogy ez egy picit más befektetési eszköz, mint a többi. Mert ugye ez egy fizikailag elérhető eszköz. De pont ez menthet meg engem egy bankcsődtől vagy bármilyen pénzügyi felfordulástól.

Ilyen kritikus szituációban mi történik a befektetőkkel? Többen vásárolnak akkor aranyat?

J.G.: Válságban már nem lehet aranyat vásárolni, olyankor nem tud mit tenni az aranykereskedő sem. Én 11 éve foglalkozom aranykereskedelemmel, és még nem láttam olyat, mint ami 2020 márciusában történt. Áramlott be a készpénz, és nem tudtuk átváltani aranyra. Olyan nagy volt a kereslet, hogy teljesen felszívta a kereskedők készletét. A fizikai arany árfolyama sokkal magasabban forgott, mint a virtuális tőzsdei arany árfolyam.

Meg lehetett tapasztalni, hogyan zajlana le egy totális deviza válság. Ilyenkor senki nem akarna eladni fizikai aranyat, és ha újra megnyilnának a kereskedelmi csatornák, már lehet hogy dupla vagy akár ötszörös lenne az árfolyam.

A COVID-19 nagy hatással volt az aranykereskedelemre, mivel váratlan esemény volt. Leginkább a nagysága volt váratlan. Nem tudtunk aranyat szállítani, mert nem volt mit – bezártak a finomítók, megtört a logisztikai lánc. Nem tudtunk kivel kereskedni sem, mert mindenki a saját készletét árulta ki, aztán bezárt. Döbbenetes volt. Egyedül Londonban volt még 12,5 kilós aranyrúd.

Volt, aki el akarta adni az aranyát, de nem mert senki ügyfeleket fogadni. Akinek bent volt az aranya a trezorban, az kontakt nélkül is tudta értékesíteni, és ki lehetett utalni neki a pénzt.

Alapvetésnek tűnik, hogy az arany nagyobb forgalomra való, nagyobb befektetésekre. Miért alakul most úgy a kereskedelem, hogy akár húszezer forinttal is beszállhat valaki?

J.G.: A fizikai arany a kisbefektetők számára azért érhető el, mert a gyártók gondoskodtak róla: előálltak olyan termékekkel, amik korábban nem léteztek, kétgrammos aranylapok, törhető, 50X1 grammos aranylapok.

Illetve az elmúlt tíz-tizenötév technológiai újításai teszik lehetővé, hogy kisbefektetők tízezrei is részt tudjanak venni az aranykereskedelemben. 2015-ben már kitaláltuk, hogy felállítjuk a Goldtresor rendszert, de komoly informatikai fejlesztéssel és befektetéssel járt, így csak 2018-ban tudtunk elindulni. Egy Excelben nem lehet vezetni, hogy kinek hány gramm aranya, milyen aranylapkái, aranyérméi vannak.

Mi a helyzet az ékszerekkel? Mi történik, ha vannak otthon aranyékszerek és azokat szeretném befektetni?

J.G.: Mi már nem foglalkozunk törtarannyal, kivéve, ha nagyobb tételről van szó. Egy karikagyűrűt nem érdemes beolvasztani, de ha valaki behoz 1-2 kilogramm aranyékszert, akkor megéri kiönteni egy tömbbe. Ebből aztán két egygrammos mintát vesznek analízisre, amely során megállapítják, hogy mennyire tiszta, vagyis mennyi benne az arany és mennyi az ezüst. Majd ez alapján állapítjuk meg az értékét.