© Renault

Izrael ideális terep a jövő áramalapú közlekedési rendszerének megteremtésére, kipróbálására, hiszen előnnyé válnak a zsidó állam eddigi hátrányai, elszigeteltsége és kicsinysége. A jelenlegi elektromos autók egyszeri töltéssel 60-80 kilométerre jutnak el, bár a legújabb, már kipróbálás alatt levő elemek elvileg megtesznek majd 350 kilométert is, de ez még csak a jövő zenéje. Az átlag izraelinek a 60-80 kiloméer éppen elég, amúgy sem vezetne meszebbre, a Jeruzsálem-Tel Avivi táv mindössze 60 kilométer.

A viszonylag rövid távok, a vállalkozó szellemű lakosság és a kormány adókedvezménye segíti az úttörő lépés sikerét. Az izraeliek ráadásul szeretik saját autóból megközelíteni céljaikat, a tömegközlekedést a lassú, és gyakran veszélyeztetik öngyilkos merénylők. A vasutak csak az utóbbi évtizdeben indultak fejlődésnek, de a menetrend hiányosságai, a ritka járatsűrűség és a viszonylagos lassúság miatt rendszeresen kevesen használják.

Jelenleg mintegy 2,2 millió négykerekű fut az országban, ebből 1,75 millió úrvezetőké. A globális trend kedvez az új kezdeményezésnek, csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátást, a benzin ára az egekben. Mindez már régóta valamiféle új közlekedési rendszer kiépítését sürgeti.

Shay Agassi

Shay Agassi, az izraeli high-tech ipar ifjú fenegyereke karrierjét tette fel az elektromos autó projektre, s eddigi sikerei nyomán melléállt az izraeli kormány és a Renault-Nissan-t. A 39 éves Agassi a múltban az SAP, a német technológiai óriáscég második embere volt, de otthagyta hazament Izraelbe a közlekedést forradalmasítani. Pillanatok alatt sikerült 200 millió dollárt gründolnia a környezetbarát elképzelésekre, s az izraeli kormány a legmagasabb szinteken állt mellé. Személyesen Simon Peresz hozta össze a nagyvilág üzleti életének központi figuráival, a kormány pedig a jövendő e-autókra ígért adókedvezményekkel támogatja ötletét. A Renault a hírek szerint olyan teljesítményű motort épít az új Renault Mégane négyajtós karosszériával készülő kocsijába, ami egy 1.6 literes benzinesnek felel meg, s lithium-ion elem hajtja majd a járművet, amiből eleinte évi 10-20 ezret szeretnének eladni.

Nem világos még az üzleti modell, bár Agassi előadásaiból az derül ki, hogy a mobiltelefonok mintájára a tulajok majd megveszik az autót, s később az elemhasználatnak megfelelően havonta tejelnek a működtető hálózatnak, az elvileg 2011-re kiépített töltőállomásokért és elemcserélő helyekért. A tervek szerint nem kell majd órákig várni az elemek feltöltésére, hanem a mai benzinkutakhoz hasonlóan az utak mellé telepített állomásokon pillanatokon belül új friss elemre cserélik a lemerült régit, s mindez nem lesz hoszabb folyamat, mint a jelenlegi tankolás. A terv félmillió töltőhelyet álmodott Izraelbe, de nem egyértelmű, hogy mindez felépül-e már 2011-re.

A teljes program „zöldségét”, környezetkímélő voltát alapvetően megkérdőjelezi a felhasznált áram eredete. A töltőállomások áramellátását az Izraelben bőségesen megtalálható napenergiával szeretnék biztosítani.

Shiri Zsuzsa/Jeruzsálem