szerző:
MNO
Tetszett a cikk?

Érvénytelenekké válhatnak a 2010 előtt kötött autóhitel-szerződések, amelyeket arra nem jogosult autókereskedő írt alá.

Az egykori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének felelőssége sem kerülhető meg a 2010 előtt kötött érvénytelen autóhitel-szerződések tekintetében – erről beszélt a Magyar Nemzetnek Bihari Krisztina ügyvéd, aki jogerősen is pert nyert több lízingcéggel szemben. Legutóbbi ügyében a bíróság úgy ítélt: érvénytelen az autóhitel-szerződés, mivel egy arra nem jogosult autókereskedő írta alá.

Habár volt arra mód, hogy az autókereskedők eljárjanak a hitelfolyósító pénzintézetek helyett, ezt csak a pénzintézeti törvényben meghatározott feltételek mellett tehették volna meg. Bihari Krisztina azt mondta, vélhetően az összes olyan szerződés érvénytelen, amelyeket autókereskedők írtak alá 2010 előtt, és a pénzintézetek nem voltak jelen a hitelügylet létrejöttekor. Ezek a szerződések létre sem jöttek, a lízingcégek részéről ugyanis ezek a dokumentumok nincsenek aláírva.

A kereskedők alapvetően kétféleképpen járhattak el a pénzintézetek nevében: egyik esetben az autókereskedő aláírhatta a hitelszerződést, a másikban csupán csak elősegíthette a hitelügylet létrejöttét, de a szerződést nem írhatta alá a lízingcég helyett. Előbbi úgynevezett A, utóbbi pedig B típusú ügynöke volt a pénzintézetnek. A Magyar Nemzet által a Magyar Nemzeti Banktól kikért listákból is látszott, hogy az autókereskedők nem rendelkeztek A típusú felhatalmazással, így nem írhatták volna alá ezeket a szerződéseket.

Ezzel összefüggésben adósok tömegei jelentkeznek azzal, hogy a szerződésüket az autókereskedő írta alá. Ez pedig szabálytalan. Ezt támasztotta alá a Fővárosi Törvényszék jogerős ítélete is, amely megállapította, hogy a szerződés érvénytelen, mert egy arra nem jogosult autókereskedő írta alá. A kereskedő B típusú ügynöke volt a hitelezőnek, ahhoz pedig, hogy a szerződést aláírhassa, A típusú jogosultságra lett volna szükség. Ez alapján az összes hasonlóan megkötött hitelszerződés érvénytelen.

Természetesen a kölcsönt vissza kell fizetni, ugyanakkor, ha a szerződés érvénytelen, akkor azok a feltételek, amelyeket a pénzintézet szabott a kölcsön visszafizetésére, semmisek. Így a kapott összeget kell visszafizetni, és vélhetően annak a jegybanki alapkamatát. Devizahitel esetén, az ügyvéd szerint, a szerződés ugyan úgy érvénytelen, így nincs szó devizáról, így árfolyam-különbözetet sem kérhet a lízingcég. Ez esetben egy átutalt kölcsönösszeg van, tőke és jegybanki alapkamat van, a szerződésben lefektetett feltételek nem érvényesek.

Itt példaként a lap említi, ha például egy adós autóvásárláshoz hárommillió forintot igényelt, ezt pedig már visszafizette, akkor ennek az összegnek csupán a jegybanki alapkamatával tartozik, és az is könnyen előfordulhat, hogy az adós túlfizetésben van, ilyenkor a pénzintézet tartozik ügyfelével szemben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!