Kénytelenek bért emelni a cégek, de az inflációval nemigen tudják tartani a lépést

Hiába közelítik az idei béremelések több munkahelyen is a 15 százalékot, így is elmaradnak a 2023-ra várt éves inflációtól.

TASZSZ: Lassul az orosz infláció

Az orosz jegybank 5-7 százalékos inflációt vár az idei évre, a gazdaságfejlesztési minisztérium előrejelzésében pedig 5,5 százalék áll.

És akkor nem Matolcsy György lesz a vendég a felcsúti vasárnapi ebédnél

Orbán Viktor a gazdasági évadnyitón beszélt a jövőképről, Matolcsy György viszont a parlamentben szállt bele a miniszterelnökbe, az infláció pedig szinte észrevehetetlen ütemben, de lassulni kezdett. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Az új eurós állampapírt, vagy a régit érdemes megvásárolni?

Március 17-től új eurós lakossági állampapírt lehet vásárolni EMÁP néven. Gyakorlatilag ezzel egy időben kivezetésre kerül a jelenleg elérhető inflációkövető Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP). De hogyan járunk jobban: vásároljunk most még a jelenleg elérhető papírból, vagy várjuk meg az új indulását? A Bankmonitor.hu szakértői elemezték a helyzetet.

Még a szankciókkal büntetett Oroszországban is csak 6 százalékos inflációt várnak

A jegybank által megkérdezett elemzők 1,1 százalékos GDP-csökkenésre számítanak.

Amikor kanyarban előzve nyomják a féket: Matolcsy vagy a kormány felel az inflációért?

Megújult hévvel zajlik a vita az infláció kezeléséről a jegybank elnöke és a kormány tagjai között, a gazdasági évnyitó pedig még az MKIK elnökének is alkalmat adott arra, hogy beleszálljon Matolcsy Györgybe. De ki fogja végül letörni az inflációt?

Matolcsy vagy Nagy? Orbánnak a politikailag legjobban eladható világmagyarázat kell

Ha Matolcsy György volt Orbán Viktor jobb keze, most Nagy Márton legalábbis a bal. Kérdés, tudja-e a jobb kéz, mit csinál a bal, bár azt észre kellett vennie, ahogy odacsap. Békülékeny kézfogásra momentán nincs remény.

Marabu Féknyúz: Pintér, a megoldóember

Fülke: Gázerőmű az infláció-fennsíkon

Miért építünk gázerőművet orosz gázhoz? Örülhetünk-e annak, hogy csökkent az infláció? Meg lehet-e enni a GDP-t? És vannak-e egyáltalán gazdasági céljaink? Podcastban válaszoltunk az elmúlt napok gazdasági kérdéseire.

A brikett 86, a tojás 79, a vaj 75 százalékot drágult, 140 termék közül egy lett olcsóbb – részletesen mutatjuk, hogyan jött ki a 25,4 százalékos infláció

25,4 százalékos volt az infláció idén februárban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH 140 termékcsoport árának változása alapján kalkulálja ki az inflációt, ebből a 140-ből 139-nek az ára nőtt vagy stagnált az elmúlt egy évben.

Csökkenni kezdett az infláció, de még így is 25 százalék felett maradt

Túljutottunk az inflációs csúcson, de túl sok köszönet így sincs a most közzétett februári adatokban: 25,7-ről csak 25,4 százalékosra lassult a drágulás. A szokásosnál enyhébb tél miatt energiára egy kicsit kevesebbet kellett költeni, mint egy hónapja, az élelmiszerek ára viszont a januárihoz képest is nőtt.

Száz terméke árát csökkenti a Lidl

Az érintett áruk többsége tejtermék.

Nagyon megugrott a sörök ára, ebben is Európa-rekorder Magyarország

A magyar drágulás mértéke majdnem kétszerese az ezüstérmes litván áremelkedésnek.

Nálunk ársapkával, máshol inkább szociális intézkedésekkel léptek fel a kormányok az infláció ellen

Az infláció Európa minden kormányának komoly fejfájást okoz. Megvizsgáltuk, hogyan próbálták kezelni az eurózónán kívüli országok az inflációt, milyen döntéseket hoztak a lakosság védelmében.

Antiinflációs élelmiszerkosarat szeretne a kormány Franciaországban

Meg akarja fogni az élelmiszerek áremelkedését Franciaországban Bruno LeMaire pénzügyminiszter, aki elnök szeretne lenni Macron után.

Mennyi most a „kamaszinfláció"? Mennyivel emeljük a gyerek zsebpénzét?

Mit tegyenek a szülők, ha a gyerekük azzal áll eléjük, hogy emeljék meg a zsebpénzét? Kétségtelen, a tavalyi éves infláció 14,5 százalékos volt, de ha igazán szemfüles a gyerek, akkor a 2023. januári, 25,7 százalékos értékre hivatkozik. Ez alapján – persze csak akkor, ha a lehetőség engedi – mindenképpen indokolt a plusz pénz. De vajon mennyi legyen az emelés?

A vaj után a trappista sajt árát is tartósan csökkenti az Aldi

A most olcsóbbá váló termékek adják az áruházlánc trappistasajt-forgalmának háromnegyedét.

Január vége óta is akkorát drágultak az élelmiszerek, mint máskor két év alatt – ez a hvg.hu februári bevásárlókosara

Vajárcsökkenés után hagymaárrobbanás előtt jártuk be a hazai élelmiszerüzleteket, ahol úgy tapasztaltuk: ha az infláció letörésére várunk, érdemesebb a piaci folyamatokat figyelni, mint a kormány intézkedéseit.

Tovább szigorít a jegybank, már 12 ezer milliárd forint likviditást kell kezelni

Az inflációs csúcson vagyunk, ami valójában plató, a következő hónapokban marad a januári 25,2 százalék környékén az áremelkedési ütem. Az infláció érdemi javulása csak a második félévben várható. A jegybank egyelőre nem csökkent kamatot, marad a 13 százalékos alapkamat és a 18 százalékos irányadó kamat. A bankok által a jegybankban tartandó kötelező tartalék mértéke és kamatozása nő, erre azért van szükség, mert a pénzügyi rendszer likviditása túl magas, és egyre magasabb.

Az MNB tartja a magas alapkamatot, az IMF szerint a kormány is tehet a brutális inflációról

A kormányzati és jegybanki gazdaságpolitika az elmúlt két évtizedben soha nem volt olyan laza, mint 2020–2022 között. Még akkor is taposták a gázt, amikor ezt már semmi nem indokolta, legfeljebb az országgyűlési választások. A kormányzati ár- és kamatstopok az inflációt nem mérséklik, sőt emelik az inflációs várakozásokat, és még nagyobb szigorúságba kényszerítik a jegybankot. Az infláció letöréséhez tartós és konzisztens szigor kell mind a kormány, mind a jegybank részéről.