Évek óta folyik a vita a választási rendszer átalakításáról. Bár a parlamenti képviselők számának csökkentésével minden politikai erő egyetért, eddig nem alakult ki a változások bevezetéséhez szükséges konszenzus. Ez nem lehet meglepő, hiszen az egyes pártok ideológiája és érdeke különböző változtatási irányokat feltételez. A HVG és a Medián megfogalmazta a maga szakmai javaslatát, azt remélve, hogy ezzel hozzájárulhat a szükséges konszenzus kialakításához. A teljes szöveg a HVG 2009. március 5-én megjelent számában olvasható.
Véleményünk szerint Magyarországon csak egy mérsékelt választási reformra van szükség és lehetőség. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy csak széles konszenzus megléte esetén szabad radikális változásokba belefogni. Ezek hiányában inkább a választási rendszerek időről időre történő kisebb módosítása lehet a sikeres reform útja. A választási szabályok stabilitása segíti a választókat abban, hogy a rendszert kiismerve jobban ki tudják fejezni az akaratukat a választások során. De a radikális változás nagy kockázatot jelent a pártok számára is, ezért leginkább egy olyan reformnak van esélye az elfogadásra, amelyik fenntartja a pártok közötti status quo-t, egyiket sem érinti kedvezően vagy kedvezőtlenül. A parlamenti létszám drasztikus csökkentésére sem érdemes törekedni, hiszen nem valószínű, hogy a képviselők kétharmada ezt megszavazná és nem is lenne megvalósítható a rendszer radikális átalakítása nélkül.
A fenti alapelveknek megfelelően a jelenlegi kétfordulós, kétszavazatos vegyes rendszer megtartása mellett a következő változásokat javasoljuk.
- A budapesti egyéni választókerületek számát csökkentsék le a jelenlegi 32-ről 28-ra, a Pest megyeikét növeljék 16-ról 18-ra, továbbá a környező kerületek megnövelésével szüntessék meg a három legkisebb lélekszámú vidéki választókerületet (Veszprém megye 6-os, Tolna megye 4-es, Jász-Nagykun-Szolnok megye 2-es). Bár ez a változtatás csak a választókerületek egyharmadát érintené, mégis jelentősen javulna a választókerületek közötti területi arányosság és 176-ról 171-re csökkenne az egyénileg megválasztott képviselők száma. Viszont nem lennének sokkal nagyobbak a választókerületek, így nem gyengülne az egyéni képviselők és a választópolgárok közötti kapcsolat.
- A listás mandátumok kiosztása a jelenleginél sokkal inkább igazodjon a leadott szavazatarányokhoz. Ezt legegyszerűbben úgy lehetne elérni, ha nem megyénként, hanem országosan osztanák ki a listás helyeket a pártok között. A listás szavazatokhoz – a jelenlegi rendszernek megfelelően – hozzá lehetne adni a nem győztes egyéni jelöltekre leadott úgynevezett töredékszavazatokat, és ez alapján kiosztani a mandátumokat a pártok között. A jelenlegi összesen 210 listás mandátum helyett 148 listás mandátumra lenne szükség ahhoz, hogy a listás ág a jelenleginek megfelelő módon kompenzálja az egyéni ág aránytalanságait.
Ebben a rendszerben tehát 386-ről 319-re csökkenne a képviselői helyek száma, miközben nem változna érdemben sem a pártok mandátumaránya, sem a rendszernek a választók által érzékelt elemei. A HVG és a Medián eljuttatja javaslatát a szakmai szervezetekhez és a pártok frakcióvezetőihez.
A javaslatról kerekasztal-beszélgetést tartunk március 5-én, csütörtökön 15 órától az Óbudai Társaskörben (Budapest III., Kiskorona u. 7.), amelyre szeretettel várunk minden érdeklődőt.
