Vannak környezeti stresszorok, amelyek fizikai eredetűek: ilyenpéldául a zaj, a túl sok vagy akár a túl kevés fény és a rezgések. Ezekkel kapcsolatban ne csak az üzemi körülményekre gondoljunk, hanem az irodai munka kapcsán is. Az egyterű irodákban például szinte állandóan beszél valaki telefonon, illetve egymással is folyamatosan kommunikálnak az emberek. A megfelelő fénnyel kapcsolatosan fontos, hogy legyen egy általános fény és emellett helyi fényforrások is, mivel nagyon fárasztó tud lenni a félhomály.

2. Munkamennyiség és határidők

A legjellemzőbb stresszorok azonban mégsem a környezettel függnek össze, hanem magával a munkával. Az első két helyen a munkamennyiség és a határidők állnak. Ezekről beszélve elsősorban a túlságosan sok munkát szoktuk említeni, de ne felejtsük el, hogy a túl kevés elvárás, kihívás is lehet stresszkeltő. Gondolok itt az unalomra, az úgynevezett stresszhiányos stresszre. Ez a jellemző például a portásokra, illetve nekem van egy betegem, aki nagyon rosszul tűri, hogy egy kis szállodában ül egy éjszakai portán, recepción, ahol az égvilágon semmi nem történik egész éjjel.

A munka minősége megint csak több irányból lehet stresszkeltő. Egyrészt az a kérdés, hogy mennyire felel meg az adott munkaerő személyiségének, elvárásainak, végzettségének. Ugyanaz a munkafeladat, amit az egyik dolgozó nagyon szeret és kihívásként él meg, a másik embernek erős stressz, attól függően, hogy mennyire érzi kompetensnek magát benne. Persze itt külön kell választani, hogy valaki mennyire kompetens és ő mennyire tartja magát annak. Lehet, hogy valakinek komoly fejfájást okoz, ha belegondol, hogy egy adott feladatot hogyan tud majd végrehajtani, miközben sokkal jobban el tudja végezni azt, mint egy másik. Ez csak önbizalom kérdése.

4. Autonómia

Amit általánosnak lehet tekinteni és a különböző stresszmodellekben központi helyet foglal el, az az autonómia kérdése - azaz, hogy a dolgozónak mennyi beleszólása van a saját munkáját érintő döntésekbe. Milyen mértékben dönt arról, hogy a számára kiadott feladatokat hogyan, milyen sorrendben, milyen módon oldja meg. Komoly stressz például, ha elkezd egy feladatot és tíz perc múlva jön egy telefonon, hogy „Ezt az egészet most hagyd abba és foglalkozz ezzel a másik dologgal” vagy rászólnak, hogy másképpen oldja meg az adott problémát.

5. Visszajelzések

Sajnos a magyar társadalomban általában hiányzik a pozitív visszajelzés eszköze. Ez valahogy nem divat. Saját magam hallottam egy tréningen – ráadásul egy nőnemű – vezetőtől, hogy „Csak nem fogom megdicsérni a beosztottamat azért, mert normálisan végzi a munkáját!” Erre én azt mondom, hogy ha éppen ő megfőz otthon egy teljesen átlagos, jóízű, mondjuk töltött káposztát. és a férje megdicséri, az neki is jól esik, holott csupán normálisan elvégzett egy feladatot.

6. A munkahely biztonsága

Amit elsőként kellett volna említeni az a munkahely biztonsága. Éppen azért hagytam utoljára, mert különösen a válság idején, ezzel kell a leginkább foglalkozni. A karrier, az előrehaladás, a távlati célok alapja minden esetben az adott munkahely biztonsága - vagy annak az érzete, hogy ha ez a cég nem válik be, akkor lesz másik, lesz jobb. Azt gondolom, hogy ez az, ami jelen pillanatban a leginkább megterhelő az egész társadalom számára. Míg általában úgy számolunk, hogy minden második, harmadik embert érint a munkahelyi stressz valamilyen formája, addig ma azt kell mondanom, hogy szinte mindenki érintett kivétel nélkül. Szinte minden dolgozó ember, mivel nem csak annak okoz stresszt az elbocsátás, akit elküldenek, hanem azt is megviseli, aki marad. Annyira aktuális ma ez a probléma, hogy mind több HR-szakembernek van szüksége felkészítő tréningre, hogy ezt el tudják viselni. Bár őket igazán nem érinti ez a dolog, de nekik kell levezényelniük ezeket a kellemetlen folyamatokat. A nagy elbocsátási hullámok esetében, még ha jól körülírható elvek alapján választ is a vezetőség, senki nem tudja, hogy ki maradhat a helyén. Az ilyen időszakokban jócskán megnő a hibaejtés kockázata amiatt, hogy senki nem akarja a legkisebb hibát sem véteni. Az emberek aggódni kezdenek minden miatt. Félnek, például, hogy rossz színben tűnnek fel, ha öt percet késnek, pedig az elbocsátás nem az azt megelőző napok teljesítménye alapján történik.

Az Ön munkahelyén odafigyelnek a munkahelyi stressz kezelésére? Nevezze a céget 2009. május 31-ig a Szívbarát Munkahely pályázatra! Részletek: www.szivbaratmunkahely.hu