Tetszett a cikk?

Nagy-Britanniában becslések szerint a munkahelyi stresszből következő gazdasági veszteség mértéke meghaladja a 12 milliárd fontot évente és több, mint félmillió embert érint minden esztendőben. A személyi és vállalatfejlesztési problémákkal foglalkozó Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogy mely szakmák járnak a legtöbb stressztényezővel. A tanárok, a pénzügyi szakemberek és a csúcsvezetők is ott vannak az első nyolc szakma között.


A kutatás szerint a britek dolgoznak a legtöbbet Európában, és 60%-kal többször látogatnak el orvoshoz stressz következtében kialakult problémákkal. A stressz azonban nemcsak a munkavállalóknak, hanem a vállalatoknak is komoly problémát jelent, hiszen a munkából való kiesés és a stressz miatti teljesítménycsökkenés bizony komoly fontmilliókat von el a cégektől. A felmérés szerint a legstresszesebb foglalkozás jelenleg a szigetországban az üzletkötők munkája. Bár az elmúlt években a fogyasztók száma és a piacok mértéke nem nőtt jelentős mértékben, az eladások tekintetében folyamatosan növekedést kell produkálniuk a vállalatoknak, ez pedig folyamatos feszültségforrást jelent az üzletkötők számára, akik a leginkább érzik a rendkívül magas elvárásokat.

A második helyen az ügyvédek állnak, egyes felmérések szerint a sikeres perek számának hajhászása, a magas fizetés érdekében a törvénykezésben dolgozók sokszor bármit feláldoznak. Négy ügyvéd közül három úgy nyilatkozott a kutatás során, hogy folyamatos stressznek van kitéve. A Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint az ügyvéd férfiak 30%-a, míg az ügyvéd hölgyek 20%-a iszik rendszeresen alkoholt, hogy csökkentsék a feszültséget.

A dobogó harmadik fokán a tanárok állnak, akik a jövő felnőtteit nevelik. Ez a hivatás azonban csak az elmúlt években vált komoly stresszforrássá, hiszen míg húsz évvel ezelőtt a tanárok egyötöde érezte magát stresszesnek, addig ez a szám ma már eléri a 41%-os arányt. Érdekes egyébként, hogy a tanárok elmondása szerint nem a diákokkal való kapcsolatuk a feszültség fő forrása, hanem a vezetőséggel, a szülőkkel és más tanárokkal való problémáik okozzák a legtöbb stresszes helyzetet.

A negyedik helyen az egészségügyben dolgozók állnak, akik közül kiemelkednek az ápolók és a nővérek. Az ő életükben az éjszakai műszakok, az érthetetlen gyógymódok végrehajtása és a fokozott munkaidő-betartatás okozza a legtöbb problémát. Őket a pénzügyi világ dolgozói és bankárok követik, akik az elmúlt hónapokban a gazdasági világválság miatt különösen stresszes időszakot éltek meg. Érdekes, hogy a hatodik helyen a könyvtárosok állnak, akik a kutatások alapján stresszesebb életet élnek, mint a rendőrök vagy a tűzoltók. Esetükben pont az előrehaladás, a karrier hiánya, valamint a feladatok monotóniája okozza a legtöbb feszültséget. A hetedik és nyolcadik helyen a csúcsvezetők, illetve az IT szakemberek állnak a legstresszesebb szakmák listáján.

Az Ön munkahelyén tesznek a munkahelyi stressz ellen? Nevezze be a céget 2009. május 31-ig a Szívbarát Munkahely pályázatra! Részletek: www.szivbaratmunkahely.hu.

Forrás: http://careers.sky.com/career_tips/article/8_high_stress_jobs/P8/

Kapcsolódó cikkeink:

- A 6 leggyakoribb stresszor

- Munkahelyi stressz - Nem megszüntetni kell, hanem optimalizálni 

- Tudnivalók a munkahelyi stresszről


 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Nem mindig a mentes a jobb – táplálkozási tippek karácsonyra

Nem mindig a mentes a jobb – táplálkozási tippek karácsonyra

A gyermekvédelmi főigazgatóság központjába vitték Magyar Péterék adományait

A gyermekvédelmi főigazgatóság központjába vitték Magyar Péterék adományait

L. Stipkovits Erika pszichológus: Önfeledt „gyerekké” váltam, amikor unokáimmal „megfesthettük” Mona Lisa mosolyát

L. Stipkovits Erika pszichológus: Önfeledt „gyerekké” váltam, amikor unokáimmal „megfesthettük” Mona Lisa mosolyát

Hogyan lesz a stílusos vidékiségből fenntartható közösség? - interjú Petrik Idával

Hogyan lesz a stílusos vidékiségből fenntartható közösség? - interjú Petrik Idával