Hogy milyen a rendes sör? Csapolt, és lehetőleg magyar. Legalább is ez derült ki a Beerporn.hu sörmagazin internetes felmérése nyomán, amely a hazai sörfogyasztási szokásokat vizslatva a fogyasztás gyakorisága és helye mellett az itallal kapcsolatos ismereteket is feltérképezte.

 A kérdőívet 2017 novemberében 3315-en töltötték ki az interneten. Szép szám, alkalmas tendenciák, következtetések levonására. De hogy reprezentatív lenne a felmérés, azt nem állítja a portál, amely a napokban közölte az összegzést. A kérdőív kitöltőinek 41 százaléka középfokú, 37 százaléka befejezett felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai) végzettséggel rendelkezik. Legnagyobb számban a 30-39 éves korosztály képviseltette magát (33%), a kitöltők csaknem másik harmadát a 18-29 évesek, kb. 20 százalékát a 40-49 évesek tették ki, a többiek 50 év felettiek voltak.

 Az érintett fogyasztók legnagyobb része (39%-a) hetente egyszer fogyaszt sört, 32 százalékuk hetente többször, százból nyolcan pedig naponta élvezik kedvenc italukat.

A válaszadók kétharmada, lehetőleg csapolt sört iszik, csupán 29 százalékuk választja szívesebben az üveges, és 4 százalék a dobozos verziót.

A felmérés résztvevői jellemzően (96%) magyar söröket választanak, hogyha pedig külföldi italra költenek, az leginkább (77%) Csehországból érkezik. A népszerűségi lista 3-4. helyén a német és a belga (62, illetve 60%) sörök állnak, majd kis leszakadással a Nagy-Britanniában készülő (35%), a holland (24%) és az amerikai (19%) sörök jönnek, a "maradék" az osztrák, dán és írországi italokat jelölte meg.

 Mivel a kutatást kezdeményező Beerporn.hu egy tematikus, sörökkel foglalkozó magazin, nem meglepő, hogy a felmérés kitöltőinek háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy fogyaszt kisüzemi söröket.

Érdekesség, hogy a fogyasztási gyakoriság és a kisüzemi sörök felé mutatott nyitottság változóinak kapcsolata statisztikailag szignifikánsnak mondható. Vagyis kimutatható, hogy azok, akik rendszeresen választják a kisüzemi söröket, gyakrabban is fogyasztanak sört. 

Akik a kisüzemek termékeit részesítik előnyben, természetesen finomabbnak is tartják ezeket, a másik vonzerő pedig a változatosabb kínálat. Csupán a fogyasztók 5 százaléka vallotta, hogy tulajdonképpen divatból issza a kisüzemit. 1 százalékuk pedig furcsa módon úgy véli, ezek olcsóbbak a nagy gyárak söreinél. Lehet, hogy azt gondolják, ár-érték arányban jobban megéri? Vagy általában nem nézik az árakat? 

Egy ilyen felmérésnél persze, hogy sarkalatos kérdés, a fogyasztók mennyit szánnak általában, illetve maximum egy sörre. A kutatáselemzők szerint a válaszadók az ilyen kérdőívekben a valóságosnál picit feljebb tolják az összeget, amit ténylegesen a vásárlásaik során hajlandóak kifizetni. Ezúttal a kitöltők majdnem harmada jelölte meg a 800 forintos – illetve a feletti – árkategóriát, s ha figyelembe vesszük az előbbi megállapítást, mondhatjuk, nyolcszáznál az ingerküszöb. 26 százalék 600 és 799 Ft között, 19 százalék 400 és 599 Ft, 23 százalék 200 és 399 Ft között választ sört. A 100 és 199 Ft közötti kategóriát a kitöltők elenyésző hányada jelölte be, és senki sem ment alább.

A felmérés résztvevőinek 80 százaléka a választás legfontosabb szempontjaként a sörfajtát jelölte meg. Csak ezután következett az ár (44%), a felhasznált alapanyagok (41%), a származási ország (32%) és a címke, vagyis a termék arculati megjelenése.

Vizsgálták azt is, hogy milyen összefüggésben áll a válaszadók sörismerete és a sörvásárlás helye. Beszédes adat, hogy míg az átlagos fogyasztók 31 százaléka vásárol szaküzletben, addig a magukat „sörismerő” kategóriába sorolók 63 százaléka jár ezekbe a boltokba. A hétköznapi fogyasztók 42 százaléka szupermarketben vásárol, és ez az arány a sörökkel kapcsolatos ismeretek növedekésével csökken: a sörismerőknél csupán 15 százalék.

Fülöp Máté

 A kutatás nem csak a fogyasztási és a vásárlási szokásokat igyekezett feltérképezni, hanem azt is, hogy melyek azok a sörtípusok, amelyeket az internetezők legszívesebben választanak. A felmérésben felülreprezentált kisüzemi sörök állhatnak amögött, hogy a válaszadók 69 százaléka az általa leginkább kedvelt sörtípusnak a felső erjesztésű (ale) söröket jelölte meg, és csak 56 százalék tette az első helyre az alsó erjesztésű (láger) típust.

A kutatás készítői a válaszadók között igen népszerű felső erjesztésű söröket igyekeztek tovább bontani. A várakozásoknak megfelelően az ale-ek közül messze a legnépszerűbbek az india pale ale (IPA) sörök – 80 százalék jelölte meg, mint az általa kedvelt típust – de népszerűek a stoutok és a porterek (kb. 40%) is. A trappista főzeteket a válaszadók negyede kedveli, mögöttük sorol a bitter ale, a saison és a barley wine.

Az adatok értékelése során kirajzolódott az is, hogy mely sörtípusok kedvelői hajlandóak a legtöbbet áldozni kedvenc italukra. Az eredmények tökéletesen visszaadják az egyes típusok piaci árának jellegzetességeit. S itt már átlépődik a nyolcszázas határ. A felsőerjesztésű sörök kedvelőinek csupán 15 százaléka válogat a 200-399 Ft-os ársávban, akik viszont az alsóerjesztésű söröket részesítik előnyben, azoknak csaknem a harmada vesz ennyiért. Az ale-ek kedvelőinek 37 százaléka vesz rendszeresen egy üveg sört 800 Ft fölötti összegért, a lágerek fogyasztóinak viszont csak a 19 százaléka vásárol alkalmanként ennyiért. A legnépszerűbb felsőerjesztésű sör, az IPA elsődleges fogyasztóinak több mint 40 százaléka vásárol a 800 Ft feletti kategóriában, a porter és a stout esetében ez az arány kb. 45 százalék.