Az emberek jelenléte miatt egyre inkább felborul a vadon élő emlősállatok "napi rutinja", és kezdenek éjszaka aktívabbá válni, hogy elkerüljék a kellemetlen összetalálkozásokat – derül ki a berkeley-i Kaliforniai Egyetem (UC Berkeley) kutatóinak új tanulmányából, amely elsőként próbálta felmérni a különböző emberi tevékenységek globális hatásait a vadállatok életritmusára.

A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője, Kaitlyn Gaynor szerint azzal sok tanulmány foglalkozik, hogy az emberi tevékenységek nyomán drasztikusan csökkennek a vadállatok populációi és természetes élőhelyei, ám azokat az apróbb változásokat, amelyeket az ember jelenléte okoz az állatok mindennapjaiban, sokkal nehezebb észlelni és felmérni.

A UC Berkeley szakemberei 76 olyan tanulmányt elemeztek, amelyek hat kontinensen 62 fajra, köztük oroszlánokra (Tanzánia), vidrákra (Brazília), prérifarkasokra (Kalifornia), vaddisznókra (Lengyelország) és tigrisekre (Nepál) vonatkozó adatokat tartalmaztak, hogy megnézzék, milyen eltolódások figyelhetőek meg globálisan az emlősök napi tevékenységeiben az emberek jelenléte miatt.

A vizsgált adatokat egyebek között távirányítású kamerákkal, műholdas nyomkövetőkkel, rádiós nyakörvekkel és közvetlen megfigyeléssel gyűjtötték. A kutatók megnézték, hogy az állatok mennyi időt töltenek aktívan éjszaka, ha az élőhelyükön emberek vadásznak, túráznak vagy gazdálkodnak. Az eredmények szerint az emberi jelenlét átlagosan nagyjából 20 százalékkal növeli az állatok éjszakai aktivitását.

A szakemberek megállapították, hogy az olyan emberi tevékenységek, mint a vadászat, a túrázás, a biciklizés, valamint az utak, a települések és a mezőgazdasági termelés mind megzavarják az egy kilogrammnál nagyobb termetű állatok életritmusát.

"Az állatok erőteljesen reagáltak az összes emberi tevékenységre, még akkor is, ha az nem jelentett közvetlen fenyegetést rájuk, ami azt sugallja, hogy a puszta jelenlétünk is elég ahhoz, hogy megzavarjuk a napi rutinjukat" – mondta Gaynor.