szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Sőt, a glifozáttal kapcsolatos adatok sem állnak rendelkezésre.

A magyar kormány nem tudja megmondani, mennyi glifozát, illetve mikroműanyag található a hazai, emberi fogyasztásra, illetve közösségi használatra szánt vizekben, ez derült ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Emberi Erőforrások Minisztériuma válaszából, amelyet Szél Bernadett független képviselő közérdekű adatigénylésére adott, írja a 24.hu.

A glifozáttal kapcsolatban egyre többször hangoztatják, hogy rákkeltő, Ausztria például már be is tiltotta a használatát, de a mikroműanyagok problémája is egyre többször kerül elő, a tudósok már régóta figyelmeztetnek, hogy még a csapvízben vagy az esővízben is előfordulhatnak. A laboratorium.hu által júliusban közzétett kutatás szerint a magyar halastavakban is kimutatható a mikroműanyag.

Azt viszont – egyelőre – nem tudhatjuk meg, hol és mekkora mennyiségben van jelen, ugyanez érvényes a glifozátra.

A válasz annak ellenére fontos lenne, hogy a WHO szerint a mikroműanyagok lenyelése nem annyira veszélyes, és, hogy – szintén a laboratorium.hu oldalon megjelent kutatás szerint  - a magyar halakban alig van mikorműanyag.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Keresztes Imre hvg360

Gordiuszi csomó: kellenek a műanyagok, de meg is kellene szabadulnunk tőlük

A klímaváltozáshoz mérhető, ahogy a műanyag szemét „megfertőzi” az ökoszisztémát. Az újrahasznosítás önmagában nem elegendő. Egyelőre olyan csomagolóanyagok sincsenek, amelyekkel kiváltható lenne a műanyag. De forradalmat hozhat, hogy felfedezték: egy mutáns enzim műanyaggal táplálkozik.