Mindenki tudja, hogy manipulatív a Fidesz módszere, de akkor mire jó a Voks 2025?
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
A NAT-ról szóló propaganda-interjúk után elég nehéz eldönteni, hogy mi is az oktatáspolitikai álláspont: most akkor a gyerek szeresse az iskolát, vagy az igényeik nem fontosak. Egy biztos: szeptembertől bevezetik. Vélemény.
Az új Nemzeti alaptanterv elleni tiltakozásra lehet a válasz, hogy a kormánylapban sorra jelennek meg az interjúk annak készítőivel. Néhány napja a NAT fő kidolgozója, a Csépe Valéria-féle korábbi anyag „hazafiasabbá tételével” megbízott antiszemita kijelentéseiről elhíresült Takaró Mihály még azt nyilatkozta, hogy „az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény”.
Tiszta sor: azt kapják, amit mi előírunk, a tanárok meg letanítják nekik. Eszik, nem eszik, nem kapnak mást.
Erre hétfő reggel a dokumentum kidolgozásért felelős főfunkcionárius, Hajnal Gabriella a következőket mondja: „A legfontosabb, hogy a gyerek szeresse az iskolát”.
A két kijelentés némi megfejtést igényel a logika szabályai szerint. A „nem számít, mi a gyerek igénye” és a „szeresse a gyerek az iskolát” egyszerre csak akkor teljesül, ha a gyerek akkor is szereti az iskolát, ha az nem az ő igényeit elégíti ki. Ha boldogan tanulja azt a minden szakember szerint letaníthatatlan mennyiségű és időnként minőségű tananyagot, amit a NAT és a kerettantervek előírnak.
A NAT bevezető szakasza valóban leír egy modern, 21. századi pedagógiát, ám az azt követő konkrét tartalmi lista nem teszi lehetővé, hogy azok megvalósuljanak. A tanárnak választania kell, vagy az első részhez, vagy a második részhez tartja magát.
A NAT alkotói és rendszerre erőltetői nyilatkozatában van azért közös elem is: a NAT már nem fog változni, azt szeptembertől bevezetik. Továbbá az is visszatérő elem, hogy a tiltakozók száma csekély és politikai indíttatású, valamint, hogy nem lehet olyan tantervet írni, ami mindenkinek jó.
Az biztos, de a tiltakozó szakmai szervezetek, tanárok, egyházi iskolák szerint, úgy tűnik, hogy most egy olyan NAT-ot sikerült kidolgozni, ami mindenkinek rossz lesz.
Hajnal Gabriella szavai szerint Csépe Valéria és csapata is elismeri, hogy „bizonyos területeken jobb lett a végleges verzió, mint az általuk készített”. Ezt azért jó lenne a professzorasszonytól is hallani, mert az ő hallgatása elég beszédes, és mást sejtet.
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.