szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ma már magától értetődően emlékezünk a csenddel, de ezt is ki kellett találni.

Június 4-én, Trianon századik évfordulójának napján, délután 16:30-kor egy percre leáll a tömegközlekedés Budapesten (és Szegeden is), hogy ezzel emlékezzen meg a város az elcsatolt területekről. Karácsony Gergely főpolgármester a budapestieket is arra kérte, hogy ők is álljanak meg egy percre.

A gyász vagy a tisztelet jeleként ma már reflexszerűen folyamodunk az egy (vagy pár) perces néma csendhez, amelynek az eredetére több elmélet is létezik, mindenesetre úgy tűnik, hogy intézményes formájában nagyjából úgy száz éve van velünk.

Az egyik eredettörténet egészen Dél-Afrikáig visz, az ötletet pedig egy skót férfinak, egy bizonyos Robert Rutherford Brydone-nak tulajdonítják. Brydone 22 évesen emigrált Dél-Afrikába, az ötvenes éveiben pedig a fokvárosi városi tanács tagja volt, ahol többek között toborzással foglalkozott – ez volt az első világháború időszaka. Az egyik toborzógyűlésen egy férfi megszólalt: ahogy elindulnak, biztosan elfelejtik őket. Brydone viszont megígérte, hogy a város nem fogja elfelejteni a fiait.

Azt találta ki, hogy a delet jelző ágyúlövések szünetelhetnének egy időre, mialatt az emberek imádkozhatnának a háborúban harcolókért. Ezt meg is valósították, így aztán 1918. május 14-én megtartották a világ első néma emlékezését. Leállt a közlekedés és leálltak az emberek. Eredetileg hárompercesre tervezték, de aztán egy percre szűkítették, hogy nagyobb hatása legyen az emberekre.

Egy másik történet ugyanakkor egy ausztrál újságíró, Edward George Honey személyére vezeti vissza az egyperces csend eredetét. Honeynak 1918. november 11-én jutott eszébe az ötlet, amikor a szövetségesek győzelmének a hírére euforikus ünneplés kezdődött a londoni utcákon. Neki azonban nem nagyon volt kedve ünnepelni, mert inkább az első világháború hatalmas veszteségei foglalkoztatták, és valami formát keresett az emlékezésnek. Ez a forma lett a csend, egy olyan üresség, amelyet mindenki a maga szavaival és gondolataival tölthet meg.

Száz évvel később pedig ott tartunk, hogy az emlékezés és a csend szinte összeforrott.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!