szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A pohár féli üres vagy félig tele van? A saját agyának épsége érdekében tanácsoljuk: jobb, ha az a pohár félig tele van.

Egy új tanulmány szerint a negatív gondolkodás a későbbi életünkben megbosszulhatja magát: a kognitív képességeink romlását gyorsíthatja fel és esélyt adhat az Alzheimer-kór kialakulásáért felelős két fehérje felhalmozódásának.

Natalie Marchant, a tanulmány vezető szerzője, és a University College London mentális egészséggel foglalkozó tanszékének kutatója elmondta, hogy 2-4 éven keresztül több mint 350, 55 év feletti embert vizsgáltak, hogy megnézzék: a visszatérő negatív gondolkodási minták, mint a múlton való tépelődés, a jövő miatt szorongás, miként befolyásolják az agyműködést.

A résztvevők körülbelül egyharmadának az agyműködését pozitronemissziós tomográfiával (egy bizonyos képalkotó eljárással) meg is vizsgálták, és a demencia egyik leggyakoribb formáját, az Alzheimer-kórt okozó két fehérje, a β-amiloid peptid és a tau protein felhalmozódását próbálták tetten érni.

A felvételek alapján pedig kimutatták, hogy azoknál az embereknél halmozódtak fel kóros mértékben ezek a fehérjék, akik gyakrabban adtak teret a negatív gondolatoknak. Ezeknek az alanyoknak jobban romlott a memóriájuk, és nagyobb mértékben károsodtak a kognitív képességeik is azokhoz az emberekhez képest, akik nem voltak hajlamosak a pesszimizmusra. A kutatás során a depresszió és az idegesség mértékét is rögzítették, és kiderült, hogy a szorongó, depresszív emberek szellemi leépülése számottevő volt a kiegyensúlyozottabb emberekhez képest.

Marchant a CNN-nek hozzátette azt is, hogy önmagában az az állítás, hogy a szorongás, a pesszimista gondolatok hosszútávon demenciához vezethetnek, nem új keletű feltételezés, ám a tudományban most először mutattak ki kapcsolatot a visszatérő negatív gondolkodás és bizonyos biológiai elváltozások között.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!