szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Csókkirály és a Csavard fel a szőnyeget volt 2019 legtöbbet élőben előadott dala. A magyar dalszerzők 762 millió forint jogdíjat kaptak a tavalyi koncertek után

Rekordszámú, 23 475 könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak országszerte az Artisjus statisztikái szerint tavaly, a koncertekért pedig 762 millió forint jogdíjat fizetett ki 9654 magyar szerzőnek a jogkezelő. A legtöbbet élőben játszott dalok listáját a Hungária együttes Csókkirály című, 1980-ban megjelent slágere vezeti, az élmezőnybe az örökzöldek mellé bekerült a Magna Cum Laude Pálinka dal című szerzeménye is – közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület.

Az Artisjus minden évben több millió elhangzási adatot vizsgál meg, a zeneművek lejátszását felhasználási csatornánként méri, majd ezek alapján osztja fel a dalszerzők között a korábban beszedett jogdíjakat.

A szervezet közleménye szerint a járványt megelőzően évek óta egyre több koncertet szerveztek Magyarországon. Az Artisjus 2016-ban 18 656, 2017-ben 20 007, 2018-ban 22 050, 2019-ben pedig már 23 475 koncert adatait dolgozta fel – ebben az összesítésben a falunapi fellépésektől kezdve a legnagyobb fesztiválokig, az ingyenes programoktól a belépődíjas zenei koncertekig minden rendezvény szerepel.

A zenészek bevételeinek átlagosan 25 százaléka a jogdíj, a járvány miatt az élőzenei fellépések elmaradásával viszont sokaknak ez lett a fő, vagy akár egyetlen jövedelemforrása. A 2019-es könnyűzenei rendezvényeken megszólaló magyar dalok zeneszerzői és szövegírói között ezúttal 635,2 millió forintot, a magyar komolyzenei művek alkotói között pedig 126,8 millió forint jogdíjat osztott fel az Artisjus. 1991-en kapnak legalább ötvenezer forintot a művek élőzenei megszólalásáért, közülük 1283 alkotó jogdíja haladta meg a százezer forintot.

Nagy kérdés, mi lesz jövőre az idei, lényegében elmaradt tavaszi-nyári koncertszezont követően. Jelenleg igen nehéz megbecsülni a várható veszteségeket, de a pesszimistább számítások szerint a koncertek után járó jogdíjak esetében 50-60 százalékos kiseséssel kell számolnia a szerzőknek 2021-ben”

 – szerepel a közleményben.

A rendezvényszervezők által beküldött listák szerint a tavalyi könnyűzenei koncerteken a megszólaló dalok nagyjából 80 százaléka magyar szerzemény volt, és a komolyzenei rendezvényeken is többségben hazai művek hangzottak el (64 százalék).

A legsikeresebb dalokra jellemző, hogy több tucat zenei formáció repertoárjában szerepeltek és több százszor csendültek fel 2019-ben.

Az öt legtöbbször játszott szerzemény között egy a hatvanas, egy a hetvenes, kettő a nyolcvanas években született, és csak egy van, ami 2000 utáni.

A 2019-es élőzenei koncertek legtöbbet játszott zenei produkciója a Hungária együttes slágere, a Csókkirály volt, ezt követte a Csavard fel a szőnyeget című szám. A dobogó harmadik helyére Máté Péter és S. Nagy István Azért vannak a jóbarátok című dala került, a negyedik pedig a Magna Cum Laude 2009-es Pálinka dala, míg az ötödik a Beatrice Azok a boldog szép napok című száma áll lett.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!