„Elsődleges feladat azok védettségének biztosítása, akik egyáltalán semmilyen oltást nem kaptak még; ehhez szükséges a vakcina-visszautasítás okainak jobb megértése, az átoltottság területi, demográfiai, szocioökonómiai egyenlőtlenségeinek feltárása” – írta hat hazai szakember abban az állásfoglalásban, amelyet a harmadik oltás lehetővé tételekor tettek közzé. Kiemelték: ehhez képest másodlagos a harmadik oltások beadása (kivéve azoknál, akiknél az első két oltás nem váltott ki immunválaszt).

A kormány is többször kérte az oltatlanok közel 3 milliós csoportját, gondolják meg magukat. De a kéréseken és a háziorvosoknak szóló utasításon túl újabb oltási kampány nem körvonalazódik. Pedig lenne kire célozni: a beoltottak száma lényegében beállt, elvileg a lakosság 57 százaléka védett. Ez még mindig az uniós átlag feletti ugyan, de ha leszámítjuk a félmillió idős, kétes hatékonyságú kínai vakcinával oltottat, az EU-s rangsorban Magyarország a hetedik helyről máris az utolsó harmadba kerül.

Hogy kik alkotják az oltatlan tömeget, arról több kutatás is készült:

• jellemzően a kisebb településeken élő, szerényebb anyagi helyzetű, alacsonyabb iskolai végzettségű emberek nem oltatták be magukat,
• sajátosan magyar jelenség, hogy az idősek körében is viszonylag sok az oltatlan, amelynek az oltási rend lehet az oka (a legelutasítottabb kínai oltóanyagot kínálták nekik először, ez is hozzájárulhatott a bizalmatlanságukhoz),
• az oltatlanok másik, nagyobb tömege nem is oltásellenes, inkább oltásóvatos: ők kivárnak, mert több bizonyítékot, megerősítést szeretnének,
• a harmadik nagy csoportot az „abszolút tájékozatlanok” alkotják: ők jellemzően a nehezen elérhető, idős, apró falvakban élő, hírekről alig értesülő emberek.

Hogy az ő meggyőzésükre milyen módszerek lehetnek alkalmasak, és várható-e tömeges pálfordulás, arról bővebben a csütörtökön megjelenő HVG hetilapban és hvg360-on olvashat.

hvg.hu