„Ez volt az érzelmileg legkimerítőbb ügy, amit valaha átéltem a bírói székben” – így kommentálta Christine Arguello bíró azt az ügyet, amelyben ítéletet hirdetett: a bíróság előtt álló Megan Hess beismerte, hogy egy ravatalozó tulajdonosaként halottak testrészeit árulta. A büntetése 20 év börtön lett, és anyja is kapott 15 évet, amiért segítette a holttestek feldarabolásában.

Hess a coloradói Montrose-ban működtetett egy ravatalozót, és ugyanabban az épületben egy szervdonorokkal foglalkozó céget. Mint kiderült, egészségüggyel foglalkozó cégeknek adta el az elhunytak karjait, lábait, fejeit, miközben a gyászoló családtagoknak mások hamvait adta át – a vádirat szerint a vásárló cégeknél nem tudták, hogy nem az orvostudomány iránt elkötelezett önkéntes donorok testrészeit kapták meg.

A vád szerint több mint kétszáz esetben tette ezt meg, a bíróságon huszonhatan jelentek meg azok közül, akiknek egy családtagját nem hamvasztotta el, hanem eladta a testrészeit.

Az ügy az után került nyilvánosságra, hogy a Reuters 2016 és 2018 között egy nagyobb oknyomozó riportot készített az amerikai szervkereskedelemről. Az eset annyira extrém, hogy az amerikai törvények szövetségi szinten még csak nem is rendezték: azt beírták a törvényekbe, hogy egy ember különböző szerveit, mint a szíve vagy a tüdeje, csakis akkor lehet felhasználni a halála után, ha még életében önként felajánlja, de hogy például a fejével vagy a gerincével mi történjen, arról eddig senkinek nem jutott eszébe törvényt írni, úgyhogy a két nőt csalás miatt ítélték el.

A Reuters tudósítása szerint Hess a bíróságon nem szólalt meg, az ügyvédei azzal próbálták védeni, hogy egy 18 éves korábban elszenvedett fejsérülése miatt egy „megtört emberi lényként” kellene kezelni őt. Az anyja bocsánatot kért az elhunytak rokonaitól.