A százszor szökött lány története – miért tűnnek el gyerekek Magyarországon?
Az eltűnt fiatalok többsége a gyermekvédelmi szakellátásból jön, és bár a rendszer sok sebből vérzik, a legalapvetőbb gond mégis a kötődés hiánya lehet. Ha ugyanis valami megelőzhetné a szökéseket, az az, hogy a gyerekek ott akarjanak lenni, ahol éppen vannak.
Valószínűleg kevesen vannak, akik ne találkoztak volna Madeleine McCann nevével. Ő az a kislány, akit tizenhat éve, hároméves korában tűnt el gyanús körülmények között Portugáliában, és bár a még mindig tartó, végtelennek tűnő nyomozás során időnként felbukkannak újabb és újabb szálak (legutóbb például épp a napokban), valójában máig nincs megoldása a történetnek. Madeleine McCann eltűnése korunk egyik leghíresebb, legfelkavaróbb bűnügye lett, és messze nem csak a briteket érdekli.
A társadalom amúgy is érzékenyen reagál a témára, nem véletlen, hogy 1983 óta világnapja – május 25-e – is van az eltűnt gyerekeknek. Bizonyos eseteket kiemelt médiafigyelem is övez, ugyanakkor a többség gyakorlatilag láthatatlan marad. Magyarországon például messze a gyermekvédelmi szakellátásban lévők teszik ki az eltűnések zömét, róluk mégis kevés szó esik, vagy el sem érik az ingerküszöböt. Ezt járta körül egy kerekasztal-beszélgetésben Győrffy Zsuzsanna, az Ombudsmani Hivatal főtanácsosa, Fedorkó Julianna, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat gyermekvédelmi gyámja, Oláh-Paulon László és Morauvszki Istvánné rendőr alezredesek, valamint Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője Ónody-Molnár Dóra újságíró moderálásával.
Miért ilyen sok?
A beszélgetést szervező Magyarországi Terre des Hommes Alapítvány tájékoztatása szerint az Európai Unióban évente több mint 250 ezer gyerek eltűnését regisztrálják, ami jellemzően valamilyen konfliktussal, erőszakkal, bántalmazással és kizsákmányolással függ össze. A magyar bűnügyi statisztikák azt mutatják, hogy az eltűnés miatti körözések legnagyobbrészt a kis- és fiatalkorúakat érintik: míg a rendőrség által keresett felnőttek száma évente háromezer körül mozog, a 18 évnél fiatalabbak száma a húszezret közelíti.
A hatalmasnak tűnő számhoz hozzájárul a szigorú körözési rendszer és az is, hogy a statisztika jelentős részét a gyermekvédelmi szakellátásból megszökő fiatalok alkotják. A gyermekotthonban, lakásotthonban és nevelőszülőnél nevelkedő gyerekek esetében ugyanis kötelező jelzést tenni akkor is, ha ismert a tartózkodási helyük, például a családtagjaikhoz szöknek vissza. A bejelentéseket ilyenkor már 30 perccel azután megteszik, hogy nem jelennek meg a megbeszélt időpontban.
Van olyan, aki egyszemélyben százas nagyságrendekkel növeli a statisztikát
– mondta el Oláh-Paulon László, aki egy Baranyában élő 16 éves lányt említett példaként. Az ő eltűnései soha nem voltak hosszabbak néhány óránál vagy napnál, és majdnem száz alkalommal a szüleihez ment haza. Egy idő után már nem volt kérdés, hol keressék.
Az intézményi szakellátásból jövő gyerekek felülreprezentáltságát egy 2012-es átfogó ombudsmani vizsgálat is megerősíti. Ahogy Győrffy Zsuzsanna rámutatott, sokukat 12 vagy 14 éves koruk felett emelik ki a családjukból, de akármennyire is rossz az a család, a gyerek nem fog örömmel bevonulni abba az otthonba, amit neki kijelöltek (vagy már meg sem érkezik oda), vágyik haza. Ha pedig hazaszöknek, az ágyneműtartótól kezdve a hátsó kiskonyhán át mindenhol bújtatják őket. A lányoknak ebben a korban már gyakran párkapcsolatuk van, így ők a barátjukhoz, élettársukhoz mennek, előfordul terhesség és a prostituálttá válás is. Van olyan gyerek, aki az utcán él, csavarog, akár hónapokig is, míg meg nem találják.
Oláh-Paulon László szerint az esetek 30 százalékában 24 órán belül meglesznek a fiatalok, további 30 százalékuk egy héten belül, a maradék 35 százalék pedig egy hónapon belül kerül elő. 5 százalék van köztük, akik 90 napnál tovább vannak távol, hivatalosan őket tekintik eltűntnek. Fedorkó Julianna arról beszélt, hogy a fővárosi Tegyesz 2022-ben több mint ezer körözést adott ki, az eltűntnek nyilvánított gyerekek száma 70 volt.
| A koruk miatt is kiszolgáltatottabbak |
| A Terre des Hommes által vizsgált és közölt bűnügyi statisztikák azt mutatják, hogy a kiskorú veszélyeztetésével kapcsolatos eltűnéses esetek megszaporodtak az elmúlt öt évben, és az is látszik, hogy az életkorból fakadó kiszolgáltatottság egy meghatározó faktor. Míg az összesen nyilvántartott, fiatalkorúak sérelmére elkövetett esetek száma alapvetően stagnált, a kiskorúak veszélyeztetése hatályába eső ügyek száma 7,5 százalékkal nőtt. A 14 év alattiak nagyobb számban válnak veszélyeztetés elszenvedő alanyaivá, mint a 14-18 évesek, míg utóbbi korosztály már az eltűnési statisztikákban jelenik meg nagyobb számban. 2016-ban az összes eltűnt eset 83 százalékában volt gyermek az eltűnt személy, 2019-re ez az arány 86%-ra nőtt, ezen belül a 14–18 évesekre kiadott körözések száma általában nagyjából ötszöröse a 0–14 évesekre kiadott körözések számának. |
A rendszeren belül is elveszhetnek
Rengeteg múlik azon, hogy a családból kiemelt gyerekek, fiatalok milyen intézménybe kerülnek, hogyan fogadják őket a felnőttek és a kortárs csoport. A körülmények sokszor sajnos nem sokkal jobbak, mint ahonnan eljönnek, és a szakellátásnak nincs igazán megtartó ereje; az oda bekerülő fiatalok gyakran folyamatos szökésben vannak.
Fedorkó Julianna elmondta, hogy 2022-ben 22 500 gyerek volt szakellátásban, ebből a tavalyi évben a fővárosi Tegyesz 1800 szakellátottal dolgozott. A gyerekek először befogadóotthonba kerülnek, ahol nagyon erősen jelentkezik a traumatizáltságuk – ebben az állapotukban nehéz segítséget nyújtani nekik, fogalmazott a szakember. Ezekben az otthonokban gyakran elég sok időt töltenek anélkül, hogy kijelölnék számukra a szükségletüknek megfelelő gondozási helyet. A szakemberek fluktuációja óriási, holott a gyerekeknek állandóságra és megfelelő szakmai segítségre lenne szükségük, és olyan pszichológust is nehéz találni, aki azonnal segítséget tudna nyújtani.
Bordatörés, fojtogatás, gyerekhalál - egy jelentés már korábban súlyos visszaéléseket talált a nevelőszülőknél
A rendszer több sebből vérzik, már az adatgyűjtés szintjén is változtatásra lenne szükség, de például gond van azzal is, hogy ki, hogyan és mikor viszi vissza az elszökött gyerekeket, és ezek nem új keletű problémák. A gyermekvédelem és a rendőrség együttműködése sokszor nem megy gördülékenyen, nincs megfelelő kommunikáció a szervezetek között. Győrffy Zsuzsanna hozzátette: a gondozási helyet kijelölő szakértői bizottságok is kényszerpályán mozognak, nincs elég férőhely, főként a speciális igényűek számára. Ez komoly rendszerabúzus, és bár tizenéve adnak jelzéseket, nem igazán változik semmi.
Táler Orsolya pszichológusként ugyan egyetért azzal, hogy rendszerszinten rengeteg javulásra van szükség, ám úgy látja, hogy a komplex problémakör alapja a kötődés.
„Emberek vagyunk, és a szakellátásban lévő gyerekek is emberek, akiknek az esetében egy adott ponton úgy dönt az állam, hogy nincsenek megfelelő helyen a saját családjukban, ott nincs kihez jól, egészségesen kötődni. Kiemeli ezeket a gyerekeket, de közben nem ad magából olyat, amihez, akihez igazán kötődhetnek hosszú távon. Ha valami megelőzhetné a szökést, az az, hogy ott akarjanak lenni, ahol éppen vannak. Ebben persze fontos a környezet, de a legfontosabb, hogy ki van ott velük. Akkor már kicsit kevésbé számít, hogy milyen az ágy, van-e tévé meg internet.”
Természetesen most is vannak olyanok a szakellátásban, akikhez kötődhetnek a gyerekek – ők azok, akik a saját maguk kizsigerelésével még valahogyan mozgásban tartják a rendszert, pedig az lenne az igazi, ha közben nem kellene magukat feláldozniuk.
Akikből könnyen lehet áldozat
Táler Orsolya a Kék Vonalnál zajló munkáról is beszélt. Mint mondta, alapvetően telefonos és online lelkisegély-szolgálatot nyújtanak gyerekeknek, fiataloknak, nem kizárólag az eltűnéses esetekre fókuszálnak. Munkatársaik segítő beszélgetéseket folytatnak, de szükség esetén jelzést is tesznek a gyermekjóléti szolgálatok felé, amelyeknek fontos szerepük lenne a prevencióban és abban, hogy a már amúgy is nehéz helyzet eszkalálódását megelőzzék.
Tapasztalatuk szerint a kamaszok hívásaiban sokszor egy összetett problémacsomag következményeként jelenik meg a szökés gondolata. Előfordul az is, hogy szakellátásban lévő fiataloktól kapnak hívást, akik olykor mintegy mellékesen jegyzik meg, hogy nincsenek is a kijelölt gondozási helyükön, vagy azt tervezik, hogy elmennek onnan. Nagyon gyakran nem ismerik fel vagy nem látják reálisan, hogy potenciálisan áldozatok lehetnek (például az emberkereskedelemben), ami kifejezetten kiszolgáltatottá teszi a szakellátott fiatalokat az amúgy is nehéz helyzetükön felül, hiszen eleve traumatizáltan kerülnek be a gyermekvédelembe.
Felnőttek jellemzően akkor fordulnak hozzájuk, ha egy gyerek ügyében szeretnének segítséget kérni – ez nagyon sok esetben jogellenes elvitelről szól, tehát az olyan esetekről, amikor az egyik szülő magával viszi a gyereket, míg a másik nem tudja, hol van. A hátterében itt jellemzően válóper, családi konfliktus áll.
| Az emberkereskedelem áldozataink a fele magyar az EU-ban |
| A fejlett országokban az emberrablás leggyakrabban előforduló formája a gyermek elrablása a törvényes felügyeleti joggal nem rendelkező szülő által, ezt követik a szándékos kihasználást célzó, emberkereskedelem vagy szexuális kizsákmányolás céljából elkövetett gyermekrablások. A beszélgetés bevezetőjében az is elhangzott, hogy az EU-ban néhány éve az összesen regisztrált emberkereskedelem áldozatainak közel fele magyar állampolgár volt. |
Több tízezerre tehető azoknak a fiataloknak a száma is, akik erőszak vagy szegénység elől menekülnek Európába, és akiket eltűntként tartanak számon. Ehhez az Ukrajnában dúló háború is jelentősen hozzájárul, miközben
a migrációban érintett eltűnt gyerekek ügye sokszor a társadalom ingerküszöbe alatt marad.
Ez nem háborús övezet, itt élni kell - Ukrajnai menekültek egy éve Magyarországon
Nyolcmillióan menekültek el Ukrajnából egy év alatt, és a hivatalos adtok szerint több mint 2 millió ember Magyarországon keresztül hagyta el a háború sújtotta országot. Bár az világosan látszik, hogy a menekültek többségének nem hazánk a végcél, és már jó ideje nem látni a pályaudvarokon Ukrajnából érkező tömegeket, vannak akik már egy éve itt élnek.
2018 és 2020 között több mint 18 ezer, kísérő nélküli kiskorú menedékkérő vagy menekült, migrációban érintett gyerek tűnt el az európai befogadóközpontokból, legtöbbjüket Olaszországban, Belgiumban és Görögországban regisztrálták.
Fedorkó Julianna elmondta, hogy a fővárosi Tegyesznél is foglalkoznak a kísérő nélküli kiskorúakkal; a háború kitörése óta hozzájuk negyvenen-ötvenen érkeztek, akiket a fóti gyermekvárosban helyeztek el. Róluk főleg rendőrségi intézkedések során derül ki, hogy kiskorúként lépik át a határt. Az Ukrajnából érkezők többsége Nigériából, Mozambikból, Szíriából, Törökországból jön, ők eleve menekültként kerültek Ukrajnába korábban. Fóton most három kísérő nélküli kiskorú van – azok, akik harmadik országból érkeztek Magyarországra, már továbbmentek (tehát gyakorlatilag megszöktek) Nyugat-Európába. A legtöbb gyerekről sajnos nem tudják, hogy mi lett velük.
Minden felnőtt felelős minden gyerekért
Azok az esetek, amiket senki nem jelzett a gyermekvédelmi rendszer felé, vagy amikből a jelzést követően nem indult büntetőeljárás, nem szerepelnek a statisztikákban, miközben ezen a területen nagyon magas a látencia. A családból való szökésekről a hatóság csak akkor tud, ha azt a szülő, törvényes gondviselő bejelenti. Ezek a gyerekek jellemzően két okból hagyják el otthonaikat: vagy azért, mert ott szinte láthatatlanok és súlyosan elhanyagoltak, vagy épp ellenkezőleg, szinte minden lépésük konfliktust szül, családi krízisben vannak. Ők általában úgy kerülnek a hatóságok látóterébe, amikor valamilyen, bűncselekménynek minősülő egyéb esemény történik velük.
A jelzőrendszerben nagyon fontos azok szerepe, akik a gyerekekkel napi kapcsolatban vannak és felfigyelhetnek az intő jelekre (például a magatartás, viselkedés megváltozására). Az lenne a cél, hogy a szakemberek ne egymás mellett működjenek, hanem egymást segítve dolgozzanak, a kerekasztal résztvevői emellett a társadalmi felelősségvállalás jelentőségére is felhívták a figyelmet. A felnőtteknek általában véve felelősségük van minden gyerek iránt;
ne nézzünk félre, és ne gondoljuk azt, hogy majd akkor teszünk valamit, ha már nagy baj lesz. Mert a kis bajok nőnek naggyá és kezelhetetlenné.
Még több Élet+Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
A DNS-teszt megállapította, hogy nem a magát Madeleine McCann-nek hívő lengyel nő a 16 éve eltűnt lány
A teszt eredményeiből kiderült, hogy a nő 100 százalékban lengyel származású, enyhe litván és orosz beütéssel.
Egy víztározóban kezdtek kutatni a tizenhat éve eltűnt brit kislány, Madeleine McCann után
A hatóságok szerint a kislány eltűnése miatt gyanúsított, és jelenleg is börtönben lévő német férfi gyakran látogatta ezt a helyszínt.
