Játékoserőszak az ifjúsági labdarúgásban: biztonságban vannak a gyerekek a focipályán?
Pünkösdkor egy ifjúsági futballtornán úgy megvert az ellenfél játékosa egy 15 éves berlini focistát, hogy belehalt a sérüléseibe. Szakértők is megerősítik, az erőszak megnövekedett a focipályákon, és azonnali beavatkozásra van szükség. Akad, aki érzékenyítő foglalkozásokban hisz, mások a futballszövetségektől várnak határozottabb fellépést, és vannak olyanok, akik szerint a játékvezető dolga, hogy elejét vegye az agresszív incidenseknek. A Deutsche Welle riportja.
Amikor egy focimeccs lefújása után a két csapat játékosai összepacsiznak egymással, elhangozhat egy-egy sértő mondat és előfordulnak lekicsinylő pillantások, mielőtt a futballisták bemennek az öltözőbe. Általában a győztes csapat provokál.”
A 14 éves Elias évek óta él meg hasonló inzultusokat futball- és kézilabdameccseken. Valójában már hozzászokott, olyan mintha ez már a játék része lenne.
„12 éves kor körül kezdődnek ezek a játszmák” – magyarázta a fiú, aki eddig „csak” verbális agressziót tapasztalt a sportpályákon, testi brutálist még sohasem.
De el tudom képzelni, hogy bármi megtörténhet.”
Frankfurtban a pünkösdi hétvégén megtörtént. Az egyik helyi amatőr klub, a Viktoria Preußen 07 szervezett „German Cup” elnevezésű nemzetközi labdarúgótornát az U9, U10, U10 és U17-es korosztályoknak. A legidősebbeknél a JFC Berlin és az FC Metz együttese találkozott.
A lefújás után a két csapat játékosai egymásnak estek: egy 16 éves francia játékos először a berlini csapat egyik focistáját ütötte ököllel arcon kétszer, majd egy másikat kezdett el fojtogatni és a hasát öklözni. A 15 éves Paulnak sikerült kiszabadulnia, és a játékostársával megpróbálta elhagyni a helyszínt, de a 16 éves gyanúsított utánaszaladt és hátulról nagy erővel rácsapott a fejére. A fiú azonnal összeesett, és olyan súlyos agysérüléseket szenvedett, hogy három nappal később a kórházban elhunyt.
Az elmúlt napokban Németország-szerte szülők tízezrei teszik fel maguknak a kérdést: biztonságban van a gyermekem a futballpályán? Vagy csak idő kérdése, hogy mindez újra megtörténjen?
Fokozódik az erőszak
A Német Labdarúgó Szövetség (DFB) több mint 24 500 labdarúgóklubot tömörít, ami körülbelül 150 ezer csapatot jelent. Hétről-hétre rengeteg mérkőzést rendeznek országszerte, ezenkívül hazai és nemzetközi labdarúgótornákat is szerveznek. A düsseldorfi „U19 – Champions Trophy” elnevezésű tornát minden évben a húsvéti ünnepek alatt tartják neves klubok juniorcsapatainak részvételével. A rendezvény szóvivője, Piet Keusen a DW-nek elmondta, hogy
20 év alatt még soha nem kellett futballpályán vagy a mérkőzés után történt erőszakos cselekménnyel foglalkoznia.
Mivel a játékosok itt már abban a reményben lépnek pályára, hogy bekerülhetnek valamelyik profi csapatba, nem engedhetnek meg maguknak semmiféle kihágást.
Úgy tűnik, hogy ez a fajta erőszak inkább az amatőr foci világában van jelen. Erre utal a Berlini Labdarúgó Szövetség statisztikája, amely a 2021/22-es szezonban összesen 1936 olyan incidenst jegyzett fel, amelyekkel a sportbíróságok foglalkoztak, vagy amelyeket a mérkőzésekről készült jelentésekben rögzítettek. A fizikai és verbális incidensek nagyjából fele-fele arányban oszlottak meg. Különösen riasztó, hogy az esetek 43,5 százalékát az ifjúsági labdarúgásban regisztrálták.
Thaya Vester kriminológus, a Tübingeni Egyetem kutatója, aki egyúttal tanácsadóként dolgozik a Német Labdarúgó Szövetségnél (DFB), a DW érdeklődésére elmondta, hogy az elmúlt években az ifjúsági korosztályokban tendenciózusan megnőtt az erőszak: „
Korábban ez a probléma főleg a felnőtt férfi amatőr ligákban jelentkezett, valamint a legidősebb A és B ifjúsági korosztályokban. Mára ez a fiatalabbakat, a C és D ifjúsági korosztályokat (a mostani 2008 – 2011. között születetteket) is elérte. Persze, az egészen fiatalok között szintén előfordulnak konfliktusok – ám ennél a korosztálynál a szülők és az edzők viselkedése jelenti az igazi problémát.
Nehezen kontrollált indulatok
A Tübingeni Egyetem Kriminológiai Intézetében több mint tíz éve foglalkoznak a futballpályán eszkalálódó erőszakkal, amelynek sokszor nem is az ellenfél, hanem a játékvezető a célpontja. Az amatőrfutball erőszakos jelenségei című kutatásukat először 2014-ben végezték el, melyet aztán 2019-ben játékvezetőkkel folytatott interjúkkal kibővítve megismételtek. Ebből kiderül, hogy az ifjúsági labdarúgásban különleges problémát jelent, hogy
a játékosok szülei gyakran ott ülnek a lelátón, és sokan vannak közülük, akik saját korábbi félrement sportkarrierjük kompenzálásaként élik meg a lehetőséget, hogy gyerekükből profi futballistát neveljenek.
Vagy egyszerűen csak mindenben szeretik versenyeztetni gyereküket.
Ugyanez igaz lehet a túlzottan ambiciózus edzőkre is, akik szintén eredménykényszerben érzik magukat, és nem mindig tudják viselkedésüket kordában tartani. A sportban benne van, hogy egy-egy bírói döntés nehezen feldolgozható, de a gyerekek sokszor azt látják, hogy a szüleik úgy szidalmazzák az ellenfelet, a játékosok szüleit vagy a bírót, mintha elment volna az eszük. Ha ehhez még egy hasonlóan lobbanékony edző is párosul, akkor a gyerekek – az elvárások súlya alatt – rossz példákat kezdenek követni. Kiskamasz korban pedig a szülők és az edzők még mindenképp példaképnek számítanak.
„Sok gyereknek nehezére esik érzelmeinek és indulatainak kontrollálása.” – magyarázta a DW kérdésére a kölni Német Sportfőiskola pszichológusa, Marion Sulprizio. Akinek hirtelen elborul az agya, az nincs tisztában tettének következményeivel, még az ütések és a fejre mért rúgások konzekvenciáival sem. Szerinte abban, hogy gyakoribbak az erőszakos cselekedetek, az okostelefonoknak, a videójátékoknak és a virtuális térben eltöltött megnövekedett időnek is szerepe van. Ezen kívül akár egy-két év korkülönbség is számít, és az, hogy fiúról vagy lányról van szó.
Sulprizio szerint serdülőkorban a szervezet robbanásszerű változáson megy keresztül, majd’ szétveti az energia, miközben vadonatúj neuronhálózatok alakulnak ki az agyban. Sokan fogalmaznak úgy, hogy ez az életszakasz olyan, mintha a kamaszok fejében „mindenre kiterjedő átépítés zajlana” – mondta a német szakember.
A klubok feladata?
A kriminológus Thaya Vester úgy véli, az edzőknek és a kluboknak sokkal korábban kell beavatkozniuk, és egyértelmű határokat kell szabniuk.
„Lényeges, hogy az olyan élethelyzetekben, amelyekben esélyes, hogy elszabadul az erőszak, legyenek jelen felelős személyek, akik lecsillapítják a kedélyeket, nem pedig tovább szítják azokat. Különösen fontos időben közbelépni, ha egymást hergelő, agresszióra hajlamos „falkák” kialakulásától lehet tartani. Ahhoz azonban, hogy mindez jól működjön, ki kell jelölni a felelősöket, akik dolguknak érzik, hogy ezekre a jelekre odafigyeljenek.”
Németországban vannak jó példák megelőző intézkedésekre, de a dolog gyakran elvérzik a megvalósításnál – kritizálta az erőszakkezelés rendszerét a kriminológus, aki konkrét irányelvek bevezetését szorgalmazza. Ezeket szerinte a DFB-nek, mint futballszövetségnek és ernyőszervezetnek kellene meghatároznia. Mindenekelőtt azonban az egyes klubokat tartja felelősnek: „az erőszakmegelőzésnek végső soron mégiscsak a helyszínen kell megtörténnie.”
Rendészek jelenléte elvileg már egyes amatőr mérkőzéseken is előírás. Ezen kívül minden klubnak jogában áll érvényesíteni a házirendjében foglaltakat, a játékvezető pedig arra is utasíthatja a nézőket, hogy nem megfelelő viselkedés esetén hagyják el a nézőteret vagy a stadiont – magyarázza az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Kempen-Krefeld járás futball-játékvezetőinek elnöke, Andreas Kotira. Szerinte a játékvezetőképzésben a szociális kompetenciáknak egyre fontosabb szerep jut. A rutinos focibírónak 39 éves bírói pályafutása során néhányszor meggyűlt már a baja megvadult játékosokkal és nézőkkel.
„Elég gyorsan felismerem, ha valami cirkusz készül, és rövid úton véget vetek neki. Konkrétan odamegyek a konfliktus közvetlen közelébe és hívatom a rendészeket. Megkérem őket, hogy teremtsék meg a meccs folytatásához szükséges nyugalmat.”
Kotira azonban a klubok a felelősségére helyezi a hangsúlyt: nekik kellene intenzívebben fejleszteniük játékosaik és edzőik szociális kompetenciáit, hogy elkerülhető legyen az erőszak – beleértve a játékvezetők ellen irányuló erőszakot is. Maga Kotira is részt vett egy kísérleti projektben, amelynek fókuszában a Bayer Uerdingen ifjúsági játékosainak érzékenyítése állt, mégpedig a játékvezetők munkája és személye iránt. „Csak, hogy átérezzék, milyen nehéz dolga is van a bírónak egyes helyezetekben”. Kotira sikerként könyveli el a projektet, amely iránt már más klubok is jelezték az érdeklődésüket.
Szerző: Olivia Gerstenberger. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.
A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
