Egymást véresre verő szurkolók, akik köveket, sörösüvegeket dobálnak, nemcsak az ellenfél drukkereire, de az őket megfékezni próbáló rendőrökre is.

Az ezredforduló környékén, de még évekkel utána is, ez egy megszokott kezdése, vagy lezárása volt a Ferencváros és az Újpest összecsapásainak. Az interneten számtalan olyan felvétel található, amely ezeket az időket idézi vissza. De nem csak a stadionon kívül, a mérkőzések alatt is kemény rivalizálás ment a két csapat ultrái között.

Az Újpest–Fradi derbik szerves részét képezték – már ekkor is – a különböző pirotechnikai eszközök, amelyek ugyan nagyon látványosak, de annál balesetveszélyesebbek. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) is szigorú szabályokat hozott, és minden olyan esetben, amikor a szurkolók „piróznak”, a csapatokat büntetik. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) szabályai ugyancsak tiltják a pirotechnikai eszközök nézők általi használatát, ugyanis azok „normál” körülmények között is komoly veszélyt rejtenek magukban, hát még akkor, ha egy zsúfolt stadionban gyújtják meg őket.

Vissza a gyökerekig

A futballhuliganizmus nagyjából a labdarúgással egyidős, a jelenség őshazája pedig, akárcsak a sportágé, Anglia. A szigetországban több katasztrófának is be kellett következnie ahhoz, hogy komoly változtatások történjenek.

Minden az 1985. május 11-i bradfordi stadiontűzzel kezdődött, amikor egy égő cigaretta miatt kigyulladt a falelátó, 56 ember halálát okozva. Ettől kezdve tiltották, hogy lelátók épülhessenek fából. Néhány héttel később, 1985. május 29-én jött a Heysel-tragédia, ahol a brüsszeli stadionban rendezett BEK-döntőn a ramaty állapotban lévő lelátó és a Liverpool-szurkolók randalírozásának eredményeképp ledőlt az egyik támfal. Összesen 39 ember halt meg a helyszínen – nagyrészt olasz szurkolók –, egy pedig a kórházban. Végül az 1989. április 5-i Hillsborough-tragédia után telt be a pohár. A Liverpool–Nottingham Forest FA-kupa elődöntő mindössze öt percig tartott, ugyanis túl sok Liverpool-szurkolót engedtek be a lelátókra, akik halálra taposták egymást, összesen 96-an vesztették életüket.

1990 januárjában aztán Lord Taylor a brit parlamentben mutatta be a hillsborough-i tragédiához vezető eseményekről szóló jelentését, ami gyökeresen megváltoztatta az angol labdarúgást: ezt követően a stadionokban lévő állóhelyeket ülőkre cserélték, emellett megszüntették a lelátókat körülvevő kerítéseket is.

Szurkolói kártya, vénaszkenner

Na, de mi a helyzet Magyarországon? A Taylor-jelentés után bő 20 évet kellett arra várni, hogy hazánkban is keményebben fellépjenek a futballhuligánok ellen. Az MLSZ a csapatokkal együttműködve a szurkolói kártya bevezetésében látta a megoldást. „Fontos kiemelni, hogy a szurkolói kártyát mi nem szankciónak, nem most, nem ebben a stadionban akartuk bevezetni. Ezt egy kedvezményekre és előnyökre feljogosító klubkártyának szántuk, de az élet, a múlt sajnálatos történései közbe szóltak, így nem maradt más, ezt az utat kellett választanunk” – nyilatkozta 2010-ben Berki Krisztián, az FTC Zrt. akkori vezérigazgatója a 100%Fradinak. Elsőként tehát a Fradi állt be a sorba, majd őt követte apránként a többi csapat is, ám a szurkolókat nem sikerült meggyőzni a kártya hasznosságáról.

A szövetség és a klubok vezetése is hangsúlyozta, hogy a szurkolói kártya nem büntetés, hanem segítség a nézőknek, ez azonban nem győzte meg a szurkolói csoportokat, többen is a távolmaradás mellett döntöttek. A Ferencvárosnál 19-re lapot húztak, és miután 2014-ben a Groupama Arénába tették át székhelyüket, a Chelsea elleni stadionavatón Magyarországon – mindeddig egyedüliként – náluk került használatba a biometrikus beléptető rendszer, azaz a vénaszkenner. Ha a kártyarendszer nem lett volna elég, akkor ez végleg kicsapta a biztosítékot az ultráknál, akik nem akartak úgy szurkolni, hogy a mérkőzések alatt kamerák veszik őket, a klubok pedig mindenféle adatokat tárolnak róluk. Ami viszont őket távol tartotta a stadiontól, az másokat éppen bevonzott. A vénaszkenner bevezetése után jelentősen megugrott a bérletet váltó szurkolók aránya, ami egy sokkal családbarátabb, ám kevésbé fanatikus publikumot eredményezett.

Halálra volt ítélve, meg is pecsételődött a sorsa

Érezhető volt, hogy ez sokáig nem lesz tartható, a szurkolói csoportok távolmaradása kinyírta a hangulatot az arénákban, így az MLSZ végül úgy döntött, eltörli a kötelező szurkolói kártyát. A vénaszkennernek sem volt maradása, pláne miután már halálos fenyegetéseket is kapott a Ferencváros elnöke, Kubatov Gábor, aki végül jobbnak látta, ha egyezséget köt a szurkolókkal.

Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke egy 2019-es, Indexnek adott interjúban elmélkedett a szurkolói kártya bevezetésének ötletéről, amiről azt mondta, hogy rosszabb döntés volt, mint Pintér és Leekens kinevezése. „Jót akartunk, de nem tudtuk igazán megértetni a klubokkal és a szurkolókkal sem a célját” – fogalmazott akkor.

Orbán nagy ötlete

Idővel a nézőszámok elkezdtek emelkedni, Csányi pedig elégedetten dőlhetett hátra a székében, a nem megfelelő szurkolói magatartás kiszűrésére azonban továbbra sem találtak igazi alternatívát. Ugrunk egy picit az időben, 2018 tavaszára, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök meglátogatta az átadás előtt álló DVTK-stadiont, és elbeszélgetett a helyi szurkolótábor vezetőjével is. A szurkolók közösségi oldalára kikerült ennek a beszélgetésnek a kivonata. Ebben az olvasható, hogy felvetették Orbánnak, mennyire hiányzik a pirotechnika a stadionokból, amire azt válaszolta, hogy neki is, mert nem az igazi a hangulat nélküle.

A miniszterelnök nem értette, az MLSZ miért tiltja, ekkor azonban a DVTK szurkolók vezére emlékeztette, törvényi szabályozás van rá. Egy 2011-es kormányrendelet úgy fogalmaz: „pirotechnikai termék magánszemély által közúti és gyalogos közlekedésre (út, járda, híd, stb.), kikapcsolódásra, szórakozásra, sporttevékenységre, szabadidő eltöltésére szolgáló területen – kivéve a december 28. 18 óra és a következő naptári év január 1-jén 6 óra közötti időtartamot – nem használható fel”. Erre talán senkit nem kell emlékeztetni, de a történelmi hűség kedvéért megtesszük: már 2011-ben is Orbán Viktornak hívták a magyar kormányfőt.

Orbánt tehát a jelek szerint nem érdekelte a kormányrendelet, ugyanis úgy folytatta a beszélgetést, hogy ha az MLSZ benyújtana egy módosítást, akkor ők azt megszavaznák. Érdemes megjegyezni, hogy az MLSZ nem adhat be törvénymódosítási kérelmet.

Szurkolói tüzijáték a 2022. május 15-i Paks-FTC mérkőzésen

Reviczky Zsolt

Mit érdekli az MLSZ-t, mit óhajt Orbán?

A Magyar Labdarúgó-szövetség nemhogy nem tett lépéseket Orbán Viktor óhajának teljesítéséért, egy 2019 júliusi határozatban egyenesen megemelte a pirotechnika használatáért járó büntetés összegét. „Az MLSZ nem vállalhatja személyi sérülések kockázatát, ezért az új szezon előtt szigorította a Fegyelmi Szabályzatot: a pirotechnikai eszközök egyszeri alkalommal történő használata 1 millió forinttól 10 millió forintig terjedő pénzbüntetést von maga után, többszöri előfordulás esetén a pénzbüntetésen túl szektor(ok) bezárását róhatja ki a Fegyelmi Bizottság” – állt a hivatalos megfogalmazásban.

Az MLSZ arra is kitért akkori közleményében, hogy bár a stadionokat sikerült biztonságosabbá tenni, a pirotechnika visszaszorításában nem tudtak előrelépni, még úgy sem, hogy a jogszabály is tiltja ezek használatát. A szigorítást egyébként megelőzte egy 2018 májusi eset, amikor is a Ferencváros–DVTK mérkőzésen egy 35 éves apa átadott egy hanggránátot a hatéves fiának, amely felrobbant a gyermek kezében, és több ujjpercét is amputálni kellett a fiatal szurkolónak.

Mennyi is a büntetés?

A teljesség igénye nélkül összeszedtünk néhány adatot arról, az MLSZ szigorítása előtt és után milyen büntetéseket kaptak a csapatok. A vénaszkenner bevezetése előtti szezonban, a 2013/2014-es kiírásban a Ferencváros több mint 6 millió forint büntetés kapott (ebből csak 2 milliót az Újpest elleni meccsen rendzavarás, pirotechnikai eszközök használata és rendezési hiányosságok miatt), míg a 2019/2020-as idényben ez az összeg 23 millió forintra emelkedett. Abban a szezonban messze a Fradit büntették meg a legtöbbször, a lista második helyezettje a Debrecen volt 6,7 millió forinttal, míg az Újpest 3,7 millióval lett a harmadik legtöbb büntetést kapó csapat.

Érdekesség, hogy ebben az idényben a Paks és Mészáros Lőrinc csapata, a Puskás Akadémia sem kapott egyetlen egyszer sem pénzbüntetést. A legtöbbször rasszista, antiszemita és obszcén bekiabálások, pirotechnikai eszközök használata és pályára dobott tárgyak miatt büntetett az MLSZ, de ebben a szezonban már a koronavírus miatt bevezetett előírások megszegését is többször szankcionálták. A szövetség később úgy határozott, nem hozza nyilvánosságra a pénzbüntetések összegeit, így egy ideje - hacsak a csapatok ezt nem közlik - a pontos számokat nem láthatjuk, csak azt tudjuk, mikor, miért és melyik csapatot büntették meg.

Másodfokú égési sérülést szenvedett a hétvégi derbin egy fiatal Újpest-szurkoló

Történetünk így jut el a néhány nappal ezelőtti eseményekhez, amikor az Újpest–Ferencváros mérkőzésen egy 16 éves szurkoló nyakába eshetett – édesanyja sejtése szerint – egy pirotechnikai eszköz, amely elégette a pólóját, a pulóverét és részben a kabátját is. A nő állítása szerint a helyszínen senkinek nem jutott eszébe segíteni a fián, sőt, az ott lévő mentősök elhajtották a fiút, mondván, menjen a Honvédkórházba, mert itt nem tudják ellátni. Az Országos Mentőszolgálat leírása szerint az eset a következőképp történt: „a sérült maga jelentkezett a rendezvényt biztosító mentőegységnél, majd vizsgálat közben eltávozott, így kórházba szállításra nem került sor”.

A szülők előbb a balesetire vitték gyermeküket, majd a Megyeri úti rendőrkapitányságra vezetett az útjuk, ahol feljelentést tettek másodfokú égés és a mentő segítségnyújtásának elmulasztása miatt. Gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétség gyanúja miatt indult büntetőeljárás, az ügy összes körülményének tisztázása jelenleg is folyamatban van.

Büntetőeljárás indult az Újpest-Fradi meccsen másodfokú égési sérülést szenvedő fiatal szurkoló ügyében

Édesanyja állítása szerint a fiút a helyszíni mentősök elhajtották, mondván, hogy menjen a Honvédkórházba, mert nem tudják ellátni.

Borítóképünk illusztráció! Fotó: Reviczky Zsolt