A Grace klinikában volt egy epizód, amelyben hasonló kísérletre került sor, mint amilyen most a LyGenesis nevű amerikai biotech cég jóvoltából megvalósulhat. A cég csütörtökön bejelentette, hogy első páciensük megkapta azokat a donorsejteket, amelyek segítségével aztán az egyik nyirokcsomója második májjá fejlődhet – írja a Wired. Az eljárást március 25-én Houstonban végezték el annak a klinikai kísérletnek a keretében, amelyben összesen 12, végstádiumú felnőtt májbeteg vesz részt.

„A nyirokcsomót élő bioreaktorként használjuk” – fogalmaz Michael Hufford, a pittsburghi cég alapító-vezérigazgatója. A kísérletben részt vevő betegek mind májátültetésre várnak, viszont általában jóval kevesebb transzplantációt tudnak elvégezni, mint ahány embernek szüksége lenne rá. A kutatók abban bíznak, hogy a donorsejtek elegendő „ösztönzést” jelentenek majd az új májszövetek növesztéséhez, Hufford szerint a beinjekciózott májsejtek 10-30 százaléka is elegendő lehet ehhez.

A LyGenesis kutatói az egész procedúra legelején fogják azokat a donor májszerveket, amelyeket egyébként nem tudtak a nem megfelelő vércsoport vagy a zsírosságuk miatt átültetni a transzplantálandó személybe. Egy ilyen máj elegendő májsejtet tartalmaz ahhoz, hogy a cég technológiájával akár 75 páciensen is segíteni lehessen a vezérigazgató szerint.

Ezután a kutatók izolálják és tisztítják a májsejteket, azokat egy infúziós tasakba teszik, hogy onnan átkerüljenek a beteg szervezetbe. Ám az egészséges sejteket nem lehet egyenesen a beteg májba injektálni, mert ott nem élnének túl Eric Lagasse, a LyGenesis tudományos vezetője és a Pittsburghi Egyetem patológiaprofesszora szerint. Ugyanakkor Lagasse körülbelül egy évtizede rájött, hogy a nyirokcsomók működhetnek az új lehetséges máj táptalajaként. Ezek az apró, bab alakú szövetdarabkák az immunrendszer részeként segítenek a fertőzések elleni küzdelemben, emellett képesek terjeszkedni, és a májhoz hasonlóan szűrik a vért is. Mivel a testben sok van belőlük (felnőtteknél 500-600 darab), ezért a patológiaprofesszor szerint nem jelent gondot, ha az egyiknek új funkciót találnak.

Korai kísérleteiben Lagasse azt tapasztalta, hogy ha egészséges májsejteket fecskendezett egerek nyirokcsomóiba, a sejtek elkezdtek egy második, kisebb májat képezni, amely átvette az állat meghibásodott májának funkcióit. Az új májak az eredeti máj méretének 70 százalékára nőttek, és miután elérték a normális működéshez szükséges szintet, leállt a növekedésük. A kísérletet Lagasse hasonló sikerességgel sertéseken is elvégezte később.

A LyGenesis kezelése a májhoz kapcsolódó vénarendszerben érintett hasi nyirokcsomók egy csoportját veszi célba. Az orvosok egy vékony, hajlékony, kamerával ellátott csövet vezettek le az első páciensük torkán és emésztőrendszerén keresztül, majd azonosították az egyik célzott nyirokcsomót, és 50 millió májsejtet fecskendeztek bele.

Az új miniszervek nem biztos, hogy a natív máj minden funkciójával rendelkezni tudnak majd, de például arra remélhetőleg alkalmasak lesznek, hogy általuk már túléljen a beteg.

Az egyik nagy kérdés pedig az, hogy hány sejtre is lesz szükség ahhoz, hogy a létrejövő új máj átvegyen bizonyos létfontosságú funkciókat, például a vér szűrését és az epe termelését. A LyGenesis kísérletében további három beteg kap még 50 millió májsejtet bejuttatva egyetlen nyirokcsomóba, ez a legalacsonyabb „dózis”. Ha ez biztonságosnak tűnik, akkor egy második, négyfős csoport 150 millió sejtet kap majd három különböző nyirokcsomóba. A harmadik csoport 250 millió sejtet kapna öt nyirokcsomóba.