Természetesen, minden ellenkező híreszteléssel ellentétben, nem kezdték el tömegesen árulni a jegyeiket az Azahriah-rajongók. Gyakorlatilag telt ház volt a Puskás-stadionban a tripla Azahriah-koncert első estéjén, és azt gyanítjuk, a többin is az lesz. De miért is árulták volna? Azahriah A NAGY DOLOG az elmúlt évek magyar könnyűzenéjében. Itt voltak – ahogy azt később az énekes-dalszerző ki is fejtette – a régi rajongók, aztán azok, akik az elmúlt egy-két évben ugrottak fel az Azahriah-vonatra, és a kíváncsiskodók is, azok, akik most már végre meg akarták nézni, ki is ez a gyerek.

Azahriah sikerével, ahogy egyébként a magyar pop az elmúlt években csúcsra járó hiphop-alapú vagy hiphop-közeli legújabb hullámával – Krúbi, Beton.Hofi, Dzsúdló, Pogány Induló, Sisi, Lil Frakk, stb. – sokat foglalkoztunk az elmúlt években. 

Fazekas István

Megírtuk, hogy Azahriah, azaz Baukó Attila a legkisebb királyfi, a generációs csúcsmodell, a kor médiumembere. „Amit Baukó Attila kínál, az hatásos és professzionálisan elkészített popzenei keverék, egy jó adag modernizált mulatós zene, egy kis Balkán, egy kis arab vonal, hozzá némi ezekhez illeszthető laza reggae-s íz, a mai fiatal zenefogyasztók körében legnépszerűbb hiphop, mindezek tetejébe jól megjegyezhető popdallamok, és még az is belefér, hogy a fazonjában van némi még befogadható furaság, cringe is. Ami pedig a fazont illeti: Baukó egyfelől igazi szomszédsrác, akivel a fiatalok tudnak azonosulni, de akár a szüleik is, másfelől bulvárhős és celeb. Egyszerre legkisebb királyfi, generációs csúcsmodell, és a kor médiumembere.”

Fazekas István

A kérdés az volt ezen az estén, hogyan működik mindez egy óriási térben, rengeteg ember előtt. Igaz, hogy Baukó játszott már nagy koncerthelyszínen, a Papp László Arénában, ám a Puskás Stadion azért mégiscsak jelentős szintlépés még ahhoz képest is.

„Az biztos, hogy mindenki, aki itt van, egy történelmi eseményt fog átélni”

– mondta Azahriah első Puskás stadionbeli koncertje elején. És ezzel nem is tudunk vitatkozni. Az, hogy egy magyar előadó háromszor tölt meg egy ekkora helyet, az tényleg példa nélküli. 

Fazekas István

Gondoltunk olyat, hogy jellemzően tinédzserek lesznek a koncerten, de aztán elhessegettük ezt a gondolatot, részben azért, mert megállapítottuk, 120 ezer eladott koncertjegy vegyesebb közönséget feltételez, részben meg azért, mert megláttuk, kik sétálnak a stadion felé.

Volt ott minden: tinik, fiatal felnőttek, fiatalabb szülők és középkorúak. Az eszméletlen lassú kiszolgálás miatt (a Puskásban ez szokásosnak nevezhető; egy illetékes észrevehetné, mi folyik a büféknél meccseken és koncerteken egyaránt) lemaradtunk a bemelegítésről, amit a koncerten amúgy később még sokszor feltűnő Desh celebrált.

Fazekas István

Az átszerelés alatt a kamera a közönséget pásztázta, és ha egy párra ráközelített, ők csókot adtak egymásnak nagy üdvrivalgás közepette, sőt egy kismama felállt és a nagy pocakját simogatta boldogan.

Már majdnem eszünkbe jutott az Igazából szerelem fináléja, amikor pontban kilenckor elsötétült minden, a Puskás közepén lévő kisszínpadon belekezdett a zongorista az első akkordokba, Azahriah pedig a gigaszínpadból kinyúló másik – időnként felemelkedő – kisszínpadon jelent meg, és egy szál gitárral nyitotta az estét. Majd bekapcsolódott a nagyszínpadon a zenekar is, és persze, úgy 50 ezer ember. „Gyere velem, Puskás!” – szólította meg a közönséget az est főhőse időnként.    

Fazekas István

Az este történelmi esemény-jellegére vonatkozó mondatok nagyjából a harmadik szám után hangzottak el, addigra már túl voltunk azon, hogy elámuljunk a hazai produkciótól talán soha nem látott méretű és felszereltségű színpadon, amely kezdetben egy panellakótelepet (nyilván Újpalotát, ahonnan Azahriah elindult) idézett meg. Túl voltunk füstoszlopokon, lángnyelveken, konfettiesőn, robbanásokon. A háttérben a lakótelep ekkorra átlényegült, és kivetítőként szolgálva elképesztő vizuális orgiát mutatott be.

Alig győztük kapkodni a fejünket, mindig történt valami a hatalmas színpadon, volt, hogy le is maradtunk erről-arról. Mind a látványba, mind a színpadi show-ba, a teljes prezentációba mindent beleadott Azahriah és menedzsmentje. Táncosok, az alapzenekart kiegészítő kísérőzenészek, fúvósok, ütősegyüttes, vonósnégyes, rúdtáncos. Különleges volt a fantasy-filmeket idéző fából faragott mikrofonállvány is (a koncertnek amúgy is volt egy ilyen fantasy-vonulata a bekormozott arcú zenészekkel, a stilizált rohamrendőrökkel, a színpad fölött lógó hatalmas kézfejekkel).

Minden volt, mint az isztambuli bazárban.

Fazekas István

Igazából egy ponton barokkos, rokokós túlzásba csapott át mindez, hiszen a füstoszlopok, a tűzijáték, és a robbanások mellett az egész stadionban felcsaptak időnként lángnyelvek, volt, hogy sas repült a színpad fölött, a mariana.árok című dalban pedig egy hatalmas nehézbúvár úszott be a közönség fölé. A háttér-kivetítőkön a legkülönbözőbb vizuális őrületek jöttek a szürreális alomképektől a filmszerű villogáson át a virslibábúig minden. Volt, hogy egyszerre több is. Igazából egy idő után szédítő és émelyítő volt az egész. Persze értjük: Azahriah és stábja nagyon meg akarta mutatni.

Egy jó fél óráig ez az elképesztő kavalkád lenyűgözte az embert, de aztán telítődtünk, és jött valami hiányérzet. Iszonyú jól szólt a zene, a hangszeresek lehetőséget kaptak, hogy bemutassák virtuozitásukat, de mindeközben kiderült, hogy maguk a dalok eléggé önismétlőek és kétdimenziósak, ilyen hosszan – hacsak az ember nem Azahriah-rajongó – nehéz együtt menni a produkcióval. Persze a Puskás stadion közönségének jelentős része Azi-hívő volt (és az lesz holnap és holnap után is), ez pedig el is dönti ezt az esztétikai vitát.

Fazekas István

Azahriah ma, ha nem is a legizgalmasabb, de a legnagyobb hazai könnyűzenei produkció. Ezt ez az este is világossá tette. Baukó Attila különleges, érzékeny, szuggesztív figura, aki kétségtelenül saját világot teremtett. Nem meglepő, hogy a hatósugara túlmutat a könnyűzenén: előkerült még Orbán Viktor Tiktokján is (annak ellenére, hogy korábban beszólt a kormánynak), és ő volt a februári influenszertüntetés egyik kulcsfigurája, de a karaktere izgalmasan rajzolódik ki a néhány napja publikált Friderikusz-interjúban is. Érdekes egyébként, hogy ezen az estén minimalizálta a közönséggel folytatott interakciót, és került mindenféle politikai kommentárt.

A kérdés, mi jöhet egy olyan siker után, amit idehaza talán lehetetlen is felülmúlni. És talán az is kérdés, hogy – bár a rajongói imádják a dalait – tud-e fejlődni dalszerzőként is.

Fazekas István