„A legszigorúbb és legigazságosabb vizsgák sem mérhetik valódilag valakinek igazi tudását, még kevésbé hasznavehetőségét. Jó emlékezet, jó beszélőke, egy kis lélekjelenlét és magamutogató szemtelenség – és az ily növendék biztos, hogy kitűnően fog vizsgázni. Az azonban kinek fő lelki tulajdona a higgadt ítélőtehetség és, aki ugyan mélyen, de lassan gondolkozik, az le fog maradni mindezekben a vizsgákban”

— írta Széchenyi István 1857-ben a Magyarországon akkor néhány éve bevezetett érettségi vizsgákról.

A gróf döblingi gondolatait Vekerdy Tamás is szívesen idézte pár éve, a pszichológus szerint azok ugyanis ma is érvényesek. Ő úgy tartotta, hogy az érettségi vizsgának nem túl sok értelme van, sőt „a magyarországi feudális baromságok egyikének” nevezte, valamiféle „törzsi beavattatási rítusnak”.

Azt viszont elismerte, hogy 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi újfajta, a kompetenciákra inkább kíváncsi szemlélete némi előrelépést jelentett e téren. Azt ő már nem érhette meg, hogy az érettségi rendszer átalakításai, különösen a tavaly bevezetett utolsó változtatása újra a lexikális ismertek felé fordította például a magyar és a történelem teszteket.  

Érettségi 1955-ben.

Fortepan / Ungváry Rudolf

Magyarországon 1851-től létezik érettségi, akkor jelent meg az az – akkor is erősen vitatott – rendelet, amely szerint a gimnáziumi érettségit írásban „anyai vagy oktatási nyelvből” és latinból, szóbelin ugyanezen tárgyak mellett hittanból, egy másik nyelvből, görögből, földrajzból és történelemből, valamint természettanból kell rendezni.

A konkrét érettségi tételeket ekkor az iskolák igazgatói terjesztették fel az érettségi elnököknek.1884-ben viszont már egységesítették és központilag szabályozták a gimnáziumok és reáliskolák érettségi rendjét. Innentől öt szóbeli érettségi tantárgyat határoztak meg: magyar, latin, magyar történelem, matematika, fizika. (Reáliskolákban a latin helyett német.) Négyfokozatú értékelési rendszert alkalmaztak: jeles, jó, elégséges, elégtelen. 1895-ig csak a fiúk érettségizhettek, onnantól már lányok is.

Ez a rendszer nagyon sokáig szinte változtatás nélkül fennmaradt.

Kivételt képez ez alól néhány különleges évfolyam, így az 1919-ben végzősöké. Nekik egyszerűen nem kellett maturálniuk.  A Tanácsköztársaság ugyanis felfüggesztette a vizsgát, mert azt az uralkodó osztály műveltségi monopóliumának tartották.

1974-ben a párt megszűntette az érettségin az osztályozást (az ötfokú skálát háromfokozatú váltotta fel: dicsérettel megfelelt, megfelelt, nem felelt meg), és eltörölte a történelem érettségit, továbbá az egyetemi és főiskolai felvétel követelményeiből is eltörölték az érettségi eredményét, és összesen két kötelező vizsgát írtak elő: a magyart és a matematikát.

Szent László Gimnázium, magyar nyelv és irodalom érettségi diákok, tanárok 2023-ban

Túry Gergely

1979-ban a Művelődési és Közoktatási Minisztérium „Az érettségi és az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák korszerűsítésének tervei” címmel adta közre javaslatát. Újra öt kötelező vizsgatárgyat írt elő, kialakította a közös felvételi írásbeli vizsgák rendszerét, továbbá a felvételi pontszámstruktúrát (60 középiskolai, hozott és 60 felvételi, szerezhető pont), a tantárgyközpontú felvételi vizsgát, és újra bevezette a kötelező történelemérettségit.

Ez a rendszer gyakorlatilag egészen 2005-ig, a kétszintű érettségi bevezetéséig „tartotta magát”. Onnantól is voltak ugyan „különleges évfolyamok” (de azok már inkább a botrányok, kiszivárgott tételek, illetve a covid miatti intézkedések miatt váltak emlékezetessé), de nagyjából az akkor bevezetett kétszintű és kompetenciaalapú rendszer maradt.

Igaz, időnként a két szint fontossága is megkérdőjeleződik (ma már nem alapkövetelmény a felvételihez az emelt szint), máskor, főleg az utóbbi években pedig a kompetenciaalapú mérésbe erőszakolnak több lexikális ismereteket számokérő feladatot.     

Május 5-én hétfőn reggel indul a 2025-ös érettségi a magyar írásbelikkel. A tavaszi vizsga szezonban több mint 142 ezren adnak majd számot az elmúlt évek alatt megszerzett tudásukról.