Miközben a kutatók arról beszélnek, hogy pár év, és akár évtizedekkel is meghosszabbíthatják az emberek életét, megtalálták az örök fiatalság titkát, aközben váratlan dolog történt:

Az emberek várható élettartama elindult lefelé.

Az Egyesült Államokban 2015-ben érték el a csúcsot, akkor 78,9 év volt az átlagos várható élettartam, azóta a kilátások romlottak. A mélypont 2021-ben volt, ami nem csoda, mert abban az évben tetőzött a koronavírus-járvány miatti halálozás – akkoriban csak 76,1 év volt, amit átlagban az emberek várhattak az élettől. Ám ez az érték 2023-ban is csak 78,4 évig araszolt vissza. Mindezt úgy, hogy a fejlődés töretlen az egészségügyben és a hozzá kapcsolható tudományágakban.

Ennek okait a legegyszerűbben úgy lehetne megfogalmazni, hogy miközben a tudomány fejlődik, az ember nem változik, illetve megtartja önpusztító szokásait. Itt nem elsősorban a dohányzásról vagy egyéb szerhasználatról van szó, hanem a mozgáshiányról és a helytelen táplálkozásról. Eric Topol kardiológus, a Super Agers című könyv szerzője arról beszélt a Voxnak, hogy a hosszú élet titka elsősorban nem a szilícium-völgyi laborokban keresendő, mert már jó ideje lehet tudni, hogy mi szükséges ahhoz, hogy szép kort érjünk meg.

A szakember arra is felhívta a figyelmet: az elmúlt években már kiderült, hogy a biológiai életkorunk több mint egy születési dátumból könnyen kiszámolható adat, mert több tényező határozza meg, ráadásul a szerveink sem egyformán öregednek. Összességében attól függ, kik vagyunk (azaz a fránya gének), és hogyan élünk. Az is kiderült, hogy az öregedésnek ez a másik fajtája,

a biológiai öregedés többet számít az egészség szempontjából, mint az, hogy épp hány évesek vagyunk.

Az elmúlt években sikerült kifejleszteni olyan biológiaikor-tesztet, amely segítségével megállapítható a szervek kora, és az is kiderülhet belőle, milyen betegségeknek van a legnagyobb kockázatuk. A neten könnyen találni efféle kortesztet, igaz, az ára kissé borsos, 249 dollárért (91 ezer forintért) már rendelhető ilyen.

A négy legfontosabb terület

Ha azt akarjuk, hogy a biológiai életkorunk ne haladja meg azt, amit a személyi igazolványunk mutat, sőt, vannak nagyon jó módszerek, és még űrtechnológia sem kell hozzá. Topol szerint az egyik legfontosabb pont az étkezés. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a vörös húsok Amerikában igen elterjedt fogyasztása nem éppen a hosszú élet titka, de nyugodtan mellé képzelhetjük a rántott karaj–pörkölt–szalonna Bermuda-háromszögben fogant magyar konyhát is. Ehelyett a szakember szerint a mediterrán étrendet kellene előnyben részesíteni, amely teljes kiőrlésű gabonákból, zöldségből, olívaolajból, valamint halakból és sovány húsokból tartalmaz nagyobb mennyiséget.

Mindezt egy átfogó kutatással is alátámasztották: 105 ezer ember adatait vizsgálták meg, és kiderült, azok közül, akik súlyos betegség (rák, szívbetegség, kognitív hanyatlás stb.) nélkül érték meg a 70. életévüket, sokan mediterrán vagy ahhoz közelítő étrendet követtek. Topol szerint a vörös húsokkal egyébként is érdemes csínján bánni, mert gyulladásserkentő hatásuk van, ami felgyorsíthatja a szervi öregedést.

Ha az emésztést kipipáltuk, jöhet az alvás, amit rendbe kell tenni. Nemcsak az számít, hogy mennyit alszunk, a minőség is nagyon fontos. Ha nincs a pihentető mélyalvás, akkor „sokkal jobban ki vagyunk téve az agy öregedésének” – figyelmeztetett a szakember. Kutatások kimutatták: azoknál, akik kevesebb órát töltenek mélyalvással, nagyobb a kockázata a neurodegeneratív betegségek, például a demencia kialakulásának, míg a több mélyalvás bizonyos szintű védelmet adhat az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó memóriavesztéssel szemben. Tehát rendbe kell tenni az alvást.

A testmozgást sem szabad elhanyagolni. Egy tanulmány szerint heti egy óra erőnléti edzés 25 százalékkal csökkentette a kockázatát, hogy valaki meghaljon – ez meglehetősen erős indok, hogy kissé átmozgassuk a testünket. Eric Topol a saját testsúlyos gyakorlatokat ajánlja erre a célra, és a guggolást (ez azért mégsem lábnap) se hagyjuk ki, bármennyire is utálja mindenki.

A negyedik és egyben utolsó ajánlása a szakembernek, hogy ne hanyagoljuk el a társadalmi életet. Barátokkal, családtagokkal, ismerősökkel tartsuk a kapcsolatot, ez ugyanis rengeteget jelent a kutatások szerint az egészségünk szempontjából, még ha az öregedéssel párhuzamosan szűkülnek is a társas érintkezés lehetőségei. A tudósok kifejezetten ajánlják a csoportos kirándulást a természetben, amelynek a jótékony hatását szintén megerősítette egy kutatás. A társas kapcsolatok pozitív hatásáról készült egy felmérés, amely egészen brutális adatot mutat: 32 százalékkal magasabb az elhalálozás esélye azoknál, akik magányosan élnek. Az idegrendszeri képalkotó vizsgálatok még

biológiai hatását is kimutatták az egyedüllétnek: a gyulladásos citokinek számának emelkedését az agyban, valamint az összetett információk megjegyzéséért felelős hippokampusz térfogatának zsugorodását.

Összefoglalva: aki sokáig akar élni, illetve azt akarja, hogy a szervei ne öregedjenek rohamléptékben, annak a mediterrán étrend felé kell elindulnia, jókat kell aludnia, legalább heti egy órát edzenie, és néha elmenni a barátaival kikapcsolódni. Annyira nem is vészes.

Nyitóképünk illusztráció: AFP / Eugenio Marongiu