A jövő év júniusában hatályba lépő új európai migrációs politika újabb eleme kerül a helyére hamarosan. Az Európai Parlament szakbizottsága elfogadta álláspontját a biztonságos származási országok első uniós listájával kapcsolatban, amely révén gyorsítani fogják a menekültügyi eljárást az érintett országok állampolgárai számára.
Két javaslatot tett le az asztalra az Európai Bizottság, amelyek lehetővé tennék Ukrajna következő kétéves kiadásainak finanszírozását. A magyar kormány az egyiket meg tudja fúrni, a másikat nem.
Az EU megállapodott az orosz gázimport végleges leállításábról és az orosz olaj fokozatos kivezetéséről – jelentette be Brüsszelben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Parlament és a tagállamok tárgyalódelegációja “történelmi, példátlan és szükségszerű” döntést hozott, tette hozz Dan Jörgensen, energiaügyekért felelős biztos. Magyarországnak szűk két éve van még arra, hogy orosz energiát vásároljon.
Gazdaságilag nehezen értelmezhető és inkább decemberi áprilisi tréfának tűnik, hogy Magyarország az EU nettó befizető tagállamává vált, aminek azt kellene jelentenie, hogy a magyar fejlettségi adatok lényegesen meghaladják az uniós átlagot. De a hír inkább politikai és azt mutatja, hogy milyen mértékben befagytak az uniós pénzek, mert a kormány ragaszkodik az átláthatatlan közbeszerzésekhez.
A vírus kelet-európai terjedése, a háború és a figyelem visszaesése együtt sodorják veszélybe az elmúlt évtized AIDS elleni eredményeit.
Egy évvel ezelőtt omlott össze az újvidéki vasútállomás tetőszerkezetének egy része, tizenhat halálos áldozatot követelve. Milyen a hangulat a városban, ahol több mint százezer polgár emlékezett meg az áldozatokról a tragédia évfordulóján? Erről szól a cseh Deník Referendumban Petra Dvořáková riportja.
Kevesebb mint egy nappal azt követően, hogy a magyar kormány megvétózott egy oktatási témájú közös uniós álláspontot, egy újabb dokumentum elfogadását akadályozta meg Magyarország. Ezúttal az ellen tiltakozott a kormány, hogy az EU az európai emberek megbízható hírekhez való hozzáférését szerette volna egy közös állásfoglalásban rögzíteni. A magyar álláspont szerint erre nincs hatásköre az EU-nak.
Nagy csatára számított Erasmus-ügyben Brüsszelben Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, végül azonban senki sem kommentálta felháborodását az oktatási miniszterek tanácsülésén. Ugyanakkor sikerült megvétóznia egy állásfoglalást, amelynek tartalmát egy olyan jelentésbe „mentette át” a dán elnökség, amiről nem kellett szavazni.
Az AI terjedésével rohamosan nő a Szilícium-völgy techgurujainak kezében a hatalom és a kontroll, versenyt futunk az idővel, hogy ki tudjuk ezt védeni – állítja Julie Posetti újságíró és Christopher Wylie adatszakértő. Pulse-beszámoló az Ellenállás az algoritmus korában címmel Amszterdamban zajlott konferenciáról.
Bőséges napirend és fontos ügyek, valamint ezúttal döntések is várnak a december 18-i uniós állam- és kormányfői csúcstalálkozó résztvevőire. Az Európai Tanács elnöksége szerdán délután beterjesztette a tervezett témákat az EU-hoz akkreditált nagykövetek testületének. Az EUrologus egy neve elhallgatását kérő tanácsi tisztviselőtől értesült a részletekről.
Az orosz–ukrán háború lezárásával kapcsolatos fejlemények témáját tűzte napirendjére az Európai Parlament, amely nem meglepő módon parttalan vitát eredményezett. A felszólalók egyik része amellett volna, hogy legyen béke bármi áron, a másik része pedig Ukrajna – és Európa – jövőjét, biztonságát helyezte aggodalmai középpontjába. Ursula von der Leyen 4+1 pontban rögzítette az EU hivatalosnak tekinthető álláspontját. Deutsch Tamás pedig eddig nem hallott számokkal dobálózott.
Az Európai Bizottság elfogadta a 2026-os európai szemeszter őszi csomagját, amely gazdasági és foglalkoztatáspolitikai prioritásokat határoz meg a versenyképesség fellendítése érdekében, egyúttal értékeli országok teljesítését a korábbi ajánlások fényében. A magyar költségvetési pályája komoly veszélyeket hordoz magában.
A várakozásoknak megfelelően nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament második időközi jelentését „Magyarország jogállamiságának tartós aláásásáról és az uniós értékek folyamatos megsértéséről”. Az EP határozott fellépést követel a tagállamoktól, az Európai Bizottságot pedig az összes magyar forrás befagyasztására szólítják fel.
Úgy tűnik, az Európai Parlamentben már nincs középút, ha Magyarországról van szó. A magyar jogállamiságról szóló legújabb vitában kíméletlenül egymásnak estek a képviselők, és a Néppárt visszahúzódásának köszönhetően az Orbán-párti és az Orbán-ellenes felszólalások nagyjából kiegyenlítették egymást. Az EUrologus köszönetet mond Dömötör Csaba fideszes képviselő dokumentarista tevékenységéért.
Biztatónak nevezték az európai vezetők az ukrán–amerikai tárgyalások alakulását, és további támogatásukról biztosították Ukrajnát.
Huszonhat évvel ezelőtt ért véget a koszovói háború, a hátramaradt özvegyasszonyok vállalkoznak, túlélésért küzdenek, a szerbek kegyetlenkedéseiről azonban ma is csak annyit mondanak: "hasogat a fejem!" A Pulse nyugat-koszovói riportja.
Az Európai Bizottság értékelése szerint a magyar kormány ismét megsértette az uniós jogot: öt ügyben is kötelezettségszegési eljárást indítottak, vagy a már zajló eljárás folytatásáról döntöttek. Gond van a magyar közbeszerzési rendszerrel, a kibertámadások elleni védelemmel, az útdíjakkal és a matricákkal is.
A lengyelek, a románok és a bolgárok több száz millió eurót hívhatnak le a Norvég Alapból, Magyarországon kormányzati megegyezés nincs, így csak a civil szervezetek 20 millió eurós támogatásáról történt bejelentés.
Lényeges különbségek vannak Európában a felsőoktatás állami támogatásában, ami kérdéseket vet fel az európai oktatási rendszerek hozzáférhetőségével, egyenlőségével és hosszú távú versenyképességével kapcsolatban. Hogyan alakítják a különböző jóléti modellek, költségvetési prioritások és politikai döntések a diáktámogatási politikákat az EU-ban? És hogyan viszonyul Magyarország más európai országokhoz?
Az Európai Parlament két szakbizottsága a jogállamisági feltételrendszer fejlesztését és az uniós források megvonásának hatékonyabbá tételét sürgeti. A dokumentumban nem említik Magyarországot, bár ezt az eljárás egyedül a magyar kormány miatt aktiválták. Az EP-képviselők bezárnák a kiskapukat, amelyekkel Magyarország jelenleg forrásokhoz juthat.
