A nyári szünet előtti utolsó külügyminiszteri tanácskozáson gyűltek össze az európai tagállamok tárcavezetői, akik egyelőre nem tudják, hogy legközelebb Brüsszelben vagy Budapesten fognak találkozni. A magyar miniszterelnök „békemissziója” alaposan megmérgezte a légkört, Szijjártó Péter szerint azonban ez a vita az óvodába való.
Miközben 1945 után a Szovjetunió nagyban fegyverkezett, ellensúlyozandó a lemaradását, a nyugati társadalmak elbizonytalanítására, kormányaik gyengítésére békeoffenzívát indított. A keleti blokk országai csatlakoztak hozzá, így Magyarország is, de nyugati értelmiségiek egy része szintén bedőlt neki.
Az Európai Parlament képviselői közül 401-en támogatták Von der Leyent, a megválasztáshoz szükséges minimális szavazatszám 360 volt. 284-en szavaztak ellene.
Európa biztonságát és versenyképességét helyezte kortesbeszéde középpontjába Ursula von der Leyen, aki második mandátumára pályázik az Európai Bizottság élén. Von der Leyen keményen odaszólt Orbán Viktornak önjelölt békemissziója miatt, de az uniós forrásokra is célozgatott.
Összeült az új Európai Parlament, és azonnal el is fogadtak egy állásfoglalást az Ukrajna melletti kiállásról, az ukrán védekezés támogatásáról és Oroszország szankcionálásáról. A szöveg emellett azt is tartalmazza, hogy Orbán Viktor szinte minden uniós szabályt felrúgott, amikor békemisszióra indult Oroszországba. Nehéz helyzetben találta magát a Tisza párt, melynek képviselői egyet is értettek az állásfoglalással meg nem is, de végül nem szavazták meg, tartózkodtak.
Az Európai Parlament szerdán délelőtt megválasztotta az EP öt háznagyát (kvesztort), akik a képviselőket érintő hivatali kérdésekkel foglalkoznak. Hat jelölt volt, a Patrióta frakció Szekeres Pált jelölte, a többiek azonban leszavazták.
Európa vezetői gyors döntésben bíznak, amivel Brüsszel stabilitást mutat a Trump-merénylet és az orosz, kínai nyomulások miatt megzavarodott világban. Tervük azon múlik, az Európai Parlament csütörtökön rábólint-e arra, hogy Ursula von der Leyen további öt évig vezesse az Európai Bizottság. Csakhogy az EP-ben a frakciófegyelem ismeretlen fogalom.
Azt lehet mondani, hogy tökéletesen működött az egészségügyi kordon az Európai Parlamentben a szélsőjobboldali pártokkal szemben. Egyetlen képviselőjük sem nyerte el az alelnöki megbízatáshoz szükséges szavazat-mennyiséget.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy össztűz zúdult Varga Mihályra, aki az uniós pénzügyminiszterek rendes ülését vezette és bemutatta az elnökségi prioritásokat. A vitához 21 tagállam minisztere szólt hozzá, mind a 21-en bírálták a magyar elnökséget, mert nem szerepeltette a prioritások között Ukrajna támogatását. De voltak meglehetősen erős kijelentések is.
Az Európai Bizottság részben bojkottálja a magyar uniós elnökséget, az informális üléseken nem vesz részt uniós biztos.
Nincs még döntés, de komolyan felvetődött, hogy Budapest helyett Brüsszelbe utazzanak augusztus végi tárgyalásukra az uniós külügyminiszterek. Úgy tudjuk, emögött egyértelműen a magyar kormány és Orbán Viktor fellépése áll, aki felhatalmazás nélkül képviselte az EU-t.
A héten először ül össze az új Európai Parlament. A 720 képviselő közt ott lesz Magyar Péter és a Tisza Párt további hat zöldfülű politikusa. Hogyan fogadták Brüsszelben az ellenzék új vezető erejét? És mit tett a Fidesz, hogy rombolja ellenfelének esélyeit? Itt a politikai szezonnyitó.
Az Európai Parlament első plenáris ülése előtt a parlament és az európai pártok szóvivői tartottak összefoglalót. Sok fontos tisztségről és kinevezésről kell döntenie a képviselőknek, amiket általában arányosan osztanak el a képviselőcsoportok mérete szerint. Viszont a Patriótákat, többek közt a Fidesz és a francia Nemzeti Tömörülés nevével fémjelzett szélsőjobboldali csoportot, úgy tűnik, senki sem szívleli igazán, és több párt egyenesen ódzkodik attól, hogy a szélsőjobb politikusainak tisztségeket adjanak.
Hétfőn alakították meg a Patrióták Európáért képviselőcsoportot, ahová az olasz Liga egy melegellenes nézetei miatt elhíresült volt katonát delegált alelnöki pozícióba. A Le Pen-féle francia delegáció szerint új jelöltre van szükség.
Jogvédő szervezetek tiltakoznak a menekültügyi eljárások EU-n kívülre szervezése ellen, miközben pár hét múlva Albániában megnyitják az első ilyen tábort. A tagállamok egy jelentős csoportja ennek a gyakorlatnak a kiterjesztését kéri, bár Magyarország nincs közöttük. Közben több mint kétharmaddal esett vissza a nyugat-balkáni útvonalon érkező migránsok száma egy év alatt.
Legalább százan voltak kíváncsiak Brüsszelben Bóka János EU-ügyi miniszter sajtótájékoztatójára, aki egy részletes ismertetőt tartott az elnökség következő programjairól, az újságírók kérdései azonban egyáltalán nem erre vonatkoztak.
Ahogy az várható volt, az Európai Bizottság javasolta Magyarországgal szemben az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás megindítását, több más tagállam társaságában. Az ügy érdekessége, hogy erről a magyar elnökség alatt ülésező pénzügyminiszteri tanács fog dönteni jövő héten kedden.
Annak, hogy a magyar kormányfő gyors egymásutánban elment Moszkvába, majd Pekingbe, egy közös jellemzője volt: meglepte az ország nyugati szövetségeseit. Egyben felháborította őket, viszont erősíti a saját helyzetét.
Nemhogy összejött a frakcióalakításhoz szükséges hét ország és 23 képviselő, egyenesen az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciója lett a Patrióták Európáért, amelyben az egy nappal korábban még a francia kormányfői posztra várt Jordan Bardella mellett Gál Kinga is fontos pozíciót kapott.
