Nem sikerült megállapodásra jutni az uniós bővítés tervezetéről, mert azt Magyarország kiegyensúlyozatlannak tartja, arra hivatkozva, hogy a szöveg irreálisan pozitív képet fest Ukrajna felkészültségéről.
Vilniusban napok óta tömegtüntetések zajlanak, mert attól tartanak, hogy a politika megkísérli elfoglalni a litván közszolgálati médiát. A múlt héten mintegy 40 ezren vonultak utcára, és ezen a héten további három demonstrációt terveznek, szintén több ezres részvétellel.
Áttörésként is értékelhető, hogy az európai vezetők Berlinben megegyeztek az Egyesült Államokkal az orosz-ukrán háborút lezáró béke garanciális elemeiről. Innentől kezdve az USA is ezt az egyeztetett álláspontot képviseli majd a Moszkvával folytatott tárgyalásokon. Közben Szijjártó Péter arról beszélt, hogy az EU-nak nincs helye a tárgyalóasztalnál.
Az európai politikai tájkép egyre inkább széttöredezetté és kiszámíthatatlanná válik. Az EU-tagállamok több mint felét ma olyan pártok irányítják, amelyek nem a legnagyobbak az adott országban. Ami egykor kivétel volt – gyakori előrehozott választások, koalíciós összeomlások, az intézményekbe vetett bizalom elvesztése –, ma már az új normalitás. Európai bizonytalansági körképünk.
Egy év elteltével egy nemzetközi ügyvédi iroda olyan ügymenetre tett javaslatot 600 millió forintért, amely még sosem eredményezett nyertes pert az EU-ban. Míg Magyarország bíróságra jár, tovább folytatódik a napi 1 millió eurós büntetés behajtása.
Jó ideje visszatérő érv, hogy „Ukrajna finanszírozása egyszerűen túl sokba kerül” az Európai Uniónak. A számok viszont mást mutatnak: az EU most nagyjából annyit fizet Ukrajna védelmére, amennyibe egy orosz győzelem és egy NATO elleni háború előkészítése évente kerülne – csak éppen sokszoros kockázattal.
Az Európai Bizottság közzétette szokásos őszi Eurobarométer felmérését, amely mind a 27 országra vonatkozóan reprezentatívnak számít. A magyarok jelentős része alulinformáltnak érzi magát uniós ügyekben, de bízik az EU-ban.
A pénteken délután lezajlott írásbeli szavazást követően a tagállamok eldöntötték, hogy az Oroszországgal szembeni szankciós intézkedések időbeli hatályát határozatlan időtartamúra változtatják. Ennek értelmében a jövőben nem szükséges félévente meghosszabbítani, ezáltal nincs lehetőség vétóra sem.
Vészhelyzeti intézkedés keretében az EU megfosztotta Magyarországot (és bármely más tagállamot) attól a lehetőségtől, hogy a befagyasztott orosz vagyon zárolásának feloldását el tudja érni. Ez a lépés döntő fontosságú az Ukrajnának az orosz banki vagyon terhére történő, úgynevezett jóvátételi hitel folyósítása szempontjából.
Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság a magyarországi médiahelyzet miatt, többek között az állami hirdetések elosztása, a médiatulajdonlás átláthatósága és az újságírók védelmének hiányosságai miatt. Ezenkívül négy másik ügyben is jogsértési eljárás indult.
Olyan területen teljesít meglepően jól a magyar vállalati szféra, ahol az államnak még bőven van pótolnivalója – az EUrologus birtokába jutott az Európai Beruházási Bank 2025-ös beruházási felmérése. A dokumentum szerint ugyanakkor jelentős lemaradás vagy strukturális gyengeség jellemző több fontos területen a beruházásoktól a digitalizációig.
Rég volt ekkora tétje EU-csúcsnak, Európa jövőjét, békéjét és biztonságát illetően, mint a soron következő találkozónak. Most dől el, hogy sikerül-e megállapodni a zárolt orosz banki vagyonok felhasználásáról Ukrajna működésére és a védelmi költségekre. Ha nem sikerül megállapodni, újabb előnyt kap Vlagyimir Putyin uniót gyengítő politikája – Donald Trump elnök megelégedésére.
A vállalkozások terheinek enyhítéséről, ezáltal az uniós cégek versenyképességének javításáról egyezett meg a tagállamok és az Európai Parlament tárgyalódelegációja. Ez az első javaslatcsomag, amelynek benyújtására és végrehajtására kötelezettséget vállalt az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság.
Az Európai Parlamentben a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság elfogadta álláspontját a Mercosur-országokkal kötött kereskedelmi megállapodáshoz kapcsolódó védintézkedésekről, amelyek a mezőgazdasági importra vonatkoznak.
Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a védelmi célokra folyósított uniós kölcsön is a jogállamisági eljárás hatálya alá tartozik-e - közölte a költségvetésért felelős biztos, aki ezt elképzelhetőnek nevezte, mert ez a „jogi realitás”.
Brüsszelben az uniós tagállamok megegyeztek az úgynevezett szolidaritási alapról, amely az új EU-s migrációs és menekültpolitika központi eleme. Döntöttek arról is, hogy mely országok jogosultak kedvezményre vagy támogatásra: Magyarország egyik kategóriába sem tartozik, a rászoruló országokat viszont meg kell segítenie.
A Fidesz EP-frakciója az EP elnökénél tiltakozik az ellen, hogy a testület a közösségi médiában ismertesse az állásfoglalásainak tartalmát, ha az bírálatokat tartalmaz a magyar kormánnyal szemben. Szerintük ez intézményi kommunikáció mögé bújtatott pártpolitikai lejárató kampány.
120 millió euró (47 milliárd forint) összegű bírságot szabott ki az Európai Bizottság az X-re (korábbi nevén Twitter) a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály megsértése miatt. A jogsértések közé tartozik a „kék pipa” megtévesztő kialakítása, a hirdetési adattár átláthatóságának hiánya, valamint a kutatók nyilvános adatokhoz való hozzáférésének elmulasztása. A Bizottság hangsúlyozza: ennek a döntésnek nincs köze az X-en megjelenő tartalmakhoz.
Jelentős befolyással van az Európai Unió megítélésére az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború, Magyarországon nőtt, Lengyelországban drámaian csökken az uniós tagság híveinek száma.
Az Európai Bizottság 2028–2034-es uniós költségvetési javaslata az eddiginél több forrást különít el a tagjelölt országok számára, de állítólag ez sem elég. Ezek a források egy nagyobb alap részeit képezik, amely a jövőben más prioritásokat is támogathat.
