Ahogy minden érdekelt fél előre jelezte, Magyarország nélkül, de az EU nevében fogadta el 26 uniós állam- és kormányfő az Ukrajnára vonatkozó álláspontot a brüsszeli csúcstalálkozón. Az uniós vezetők szerint jelentős előrelépést sikerült elérni Ukrajna további támogatása terén.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Unió és – Orbán Viktort leszámítva – a tagállamok vezetőivel tartott megbeszélést a csütörtöki EU-csúcs kezdetén, aki sürgette, hogy a befagyasztott orosz vagyonokból származó kamatokat költsék Ukrajnára.
Félezerre bővített orosz árnyékflotta-lista, cseppfolyós gáz behozatali tilalom, 2027-től pedig teljes energiahordozó importtilalom az EU27-ekben – ezúttal valóban nagyot húzott az oroszok nadrágszíján az Európai Unió legújabb szankciós köre.
Brüsszelben megkezdődött az uniós állam- és kormányok őszi csúcstalálkozója, amelynek legfontosabb témája Ukrajna további támogatása és az EU versenyképességének javítása lesz. A magyar miniszterelnök később csatlakozik a tárgyalásokhoz, akkor, amikor már az Ukrajnára vonatkozó részt elfogadták a tagállami vezetők.
Ukrajna-vita Orbán nélkül, feszült eszmecsere a versenyképességről, első alkalommal napirenden a lakhatás és minimálisra csökkent migráció a nyugat-balkáni útvonalon – ezek várhatók a csütörtöki brüsszeli EU-csúcstalálkozón.
Éles politikai adok-kapok alakult ki az Európai Parlamentben, ahol a középen és baloldalon álló frakciók Várhelyi Olivér felelősségre vonását sürgették és orosz módszereket emlegettek, míg a szélsőjobb szerint aki a brüsszeli magyar kémbotrányban komolyabb ügyet lát, annak orvoshoz kell mennie. Viszont bejelentették: az oknyomozó újságírókat november 5-én meghallgatja egy parlamenti bizottság.
Kilencedik alkalommal tartottak meghallgatást az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsában a magyar jogállamiságról, az Alapszerződések 7-es cikke alapján. A folyamat hét éve ugyanott tart.
Két, egymástól 250 méterre lévő tárgyalóterem között ingázott Luxemburgban Szijjártó Péter, ugyanis ő képviselte Magyarországot az uniós külügyminiszterek, illetve az energiaügyi miniszterek tanácskozásán is. Mindkét teremben, majd a tárgyalásokat követő, a kormánypárti médiumoknak tartott „sajtótájékoztatón” súlyos kirohanásokat intézett az EU ellen.
Európa, beleértve Magyarországot is, súlyos méhügyi válsághelyzettel küzd. A méhpopuláció fogy, és a rendelkezésre álló adatok pedig sokszor hiányosak, így még azt sem tudjuk igazán, mennyire kritikus a helyzet.
Magyar és szlovák ellenszavazattal fogadta el a többi 25 tagállam saját álláspontját az orosz energia kivezetéséről. A döntés értelmében megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy legkésőbb bő két év múlva az EU egyáltalán ne vegyen orosz energiahordozót.
Az Európai Bizottság minden, az igazságos és tartós béke felé tett lépést üdvözöl, a budapesti csúcstalálkozón Orbán Viktor azonban legfeljebb Magyarországot képviselheti, az EU-t nem – hangzott el a testület brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Egy nappal azt követően, hogy Szijjártó Péter Oroszországban az orosz energiaszállítások fenntartása mellett érvelt, az Európai Parlament két szakbizottsága elsöprő többséggel értett egyet az orosz gáz és olaj importtilalmával. Sőt, szigorúbbá is tennék az eredeti javaslatot, a Magyarországra vonatkozó kedvezményt is kivennék belőle. A Fidesz Magyar Pétert látja mindezek mögött.
Négy területen kilenc összehangolt fellépés jelenti Európa olyan szintű védelmét 2030-ra, amely alkalmas lesz minden külső fenyegetés elhárítására. Az Európai Bizottság bemutatta az az európai védelmi képességek megerősítésére vonatkozó ütemtervét.
Az Európai Parlament legmagasabb döntéshozó testülete, az Elnökök Értekezlete úgy döntött, hogy napirendre tűzi a tényfeltáró újságírók nemzetközi együttműködése által feltárt magyar kémhálózat ügyét – értesült az EUrologus.
Magyarország nem fél ügynököket vagy kémprogramokat használni európai intézmények ellen – mondta az EUrologusnak Daniel Freund német EP-képviselő.
Minden évben novemberben hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság a tagjelölt országok uniós felkészültségével kapcsolatos jelentését. Erre készülve Ursula von der Leyen nyugat-balkáni körutat szervezett, amelynek szerbiai állomásán meglehetősen keményen beszólt a szerb elnöknek, aki biztosította őt, hogy Szerbia a gyülekezési jog bajnoka.
Jogi szempontból is, de a Magyarországnak járó uniós források szempontjából különösen érdekes ügy tárgyalását tartották az Európai Bíróságon. Az Európai Parlament ugyanis azt szeretné elérni, hogy a bíróság mondja ki: 2023 decemberében az Európai Bizottság alaptalanul szabadított fel Magyarország számára 10,2 milliárd eurót. Ha a bíróság elfogadja a parlament érvelését, akkor a már felvett pénzt vissza kell fizetni.
Az Európai Parlament illetékes szakbizottságában megkezdődött a tárgyalása annak a javaslatnak, amely bővítené a biztonságos származási országok körét. A parlament minden bizonnyal komoly emberi jogi aggályokat fog támasztani a tervezettel szemben, azonban fontosabbnak tűnik, hogy a migránsokat gyorsabban és egyszerűbben lehessen visszaküldeni.
Kilencedik alkalommal szerveznek meghallgatást az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás keretein belül az uniós tagállamok. Az Általános Ügyek Tanácsa jövő kedden állítja a szőnyeg szélére Bóka Jánost.
A lakhatási válság európai probléma. A kormányok különböző eszközökkel igyekeznek fellépni, de az Európai Bizottság számára is kiemelten fontos terület, ami azt jelenti, hogy közös európai fellépés várható, mi több, már történtek is lépések. Emellett azonban megmaradnak a tagállami megoldások is, amelyet az EUrologus a Pulse projekt keretében gyűjtött össze.
