Orbán megint kisétált, igaz, most nem a csúcsról.
Brüsszelben megkezdődött az uniós csúcstalálkozó, amelyen a legnagyobb kérdés, hogy sikerül-e 27-es körben – tehát valamennyi tagállam, így Magyarország részvételével is – megállapodni Ukrajna négyéves pénzügyi támogatásában, 50 milliárd euró értékben. A csúcsra érkező vezetők élesen bírálták Orbánt, amiért blokkolja a támogatást.
A lengyel miniszterelnök szerint a magyar kormányfőnek el kell döntenie, hogy része-e a közösségnek.
Optimista hangulatban érkezett az EU-csúcsra a német kancellár.
Senki sem vállalkozik arra, hogy megjósolja a csütörtöki uniós csúcstalálkozó kimenetelét, amelynek főszereplője kétségkívül Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök változatos indokokkal blokkolja Ukrajna pénzügyi támogatását a következő négy évre, miközben teljesen magára maradt ebben a küzdelemben és vitapartnerei azzal sincsenek tisztában, hogy tulajdonképpen mit akar elérni.
Néhány napja a tagállamok elfogadták álláspontjukat a kényszermunkával előállított termékek uniós piacon belüli tilalmáról szóló rendeletről. Néhány pontosítástól eltekintve a kormányok egyetértettek az Európai Bizottság által javasolt irányvonallal.
Hivatalos források cáfolták az EUrologusnak a Financial Times azon értesülését, hogy az EU gazdasági szankciókat készít elő Magyarországgal szemben, ha Orbán Viktor nem támogatja az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós segélycsomagot. A kormány már nem zárkózik el attól sem, hogy az uniós büdzséből támogassák az ukránokat, van azonban egy pont, ahol hajthatatlannak mutatkozik.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke mégsem indul az EP-választáson, így kitölti novemberig szóló mandátumát. A belga politikus erről Facebook-oldalán számolt be.
Több sebből vérzik a Politico érvelése, amelyben azt a benyomást kelti, hogy közvetlen árukapcsolás lehet aközött, hogy Magyarország esetleg a jövő héten az Európai Tanácsban nem szavazza meg az Ukrajnának szánt támogatást, illetve hogy a hetes cikk szerinti eljárás keretében felfüggesztik a szavazati jogát.
A tavaly év végén, Aleksandar Vucic elnök nacionalista Szerb Haladó Pártjának győzelmével záruló szerbiai választások tisztaságát mind a szerb ellenzék, mind a választási megfigyelők kritizálták. Ez nem túl jó hír az EU-tagságra pályázó Szerbia számára, azonban úgy tűnik, az EU a választások és számos egyéb probléma ellenére sem adta fel a csatlakozási tárgyalások folytatását.
A EP-képviselők frusztráltsága érződött azon az eseményen, amelyen két európai parlamenti szakbizottság előtt a Magyarországnak járó uniós forrásokról, az ezzel kapcsolatos eljárásokról faggattak három uniós biztost. A képviselők leginkább azt vetették fel, hogy a Bizottságtól kevés és nehezen értelmezhető információt kaptak. Ez az érzésük vélhetően nem szűnt meg a kétórás vitát követően sem.
Tavaly júniusban mutatta be az Európai Bizottság a gazdaságbiztonsági stratégiáját, amelyben konkrét jogalkotási javaslatokat ígértek. Ezek elkészültek, s arra helyezik a hangsúlyt, hogy az unión belül a külföldi és az EU-n kívülre irányuló uniós befektetések biztonsági kockázatait azonosítsák, és fellépjenek ezekkel szemben. Ugyancsak szigorúbb ellenőrzés várható a kutatás-fejlesztési együttműködések terén, a "mélyreható geopolitikai zűrzavar és a gyors technológiai változások" közepette.
Éles jobboldali fordulatot jósol a páneurópai agytröszt, az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) tanulmánya a júniusi európai parlamenti választásokon. Közvélemény-kutatási eredményekkel és statisztikai modellezéssel készítették el mandátumbecslésüket, amelyből kiderül, hogy a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia, valamint a Konzervatívok és Reformerek csoportja jelentősen tudja növelni képviselői számát. Ugyanakkor még mindig - szűk - többségben lesz az Európa-párti koalíció. A Fidesz törekvéseit ideológiai viták nehezítik.
Jens Stoltenberg főtitkár és Stacy Cummings, a NATO Támogatási és Beszerzési Ügynökségének (NSPA) vezérigazgatója mintegy 220 000 darab 155 milliméteres tüzérségi lövedék vásárlására kötött szerződést 1,2 milliárd dollár értékben.
Az uniós külügyminiszterek idei első értekezletén Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország nem fog pénzt adni az Ukrajna katonai támogatását célzó pénzügyi alapba.
A tagállamok uniós nagykövetei jóváhagyták a Tanács és az Európai Parlament tárgyalói között decemberben létrejött ideiglenes megállapodást a médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról, valamint a médiaszabadság, a médiapluralizmus és a szerkesztői függetlenség védelméről szóló új uniós törvényről. Csak Magyarország nem támogatta a jogszabályt, azonban nem volt vétójoga a kormánynak.
“Ha 2024-ben ismét az ‘America first’ érvényesül, Európa jobban magára marad, mint valaha” – ezzel nyitott az Európai Parlament plenáris ülésén Alexander de Croo belga miniszterelnök. Az európai pártok reakcióból úgy tűnik, hogy a soros uniós elnökség előtt álló legnagyobb kihívás a Trump-veszély mellett a magyar kormány és a migráció.
A magyar kormány családpolitikájának kedvezményrendszere könnyen kényszerhelyzetbe hozhatja a nőket, hogy akkor is vállaljanak gyereket, ha erre még nem állnak készen.
Igen nagy többséggel, a leadott szavazatok közel háromnegyedes támogatásával fogadta el az Európai Parlament a legújabb, Magyarországról szóló jelentését.
Náci narratívával vádolják a fideszesek az őket bíráló finn EP-képviselőt, miközben a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője lenácizott egy német politikust és Deutsch Tamásnak is volt egy emlékezetes esete, amikor Gestapo-s módszerekkel vádolt egy másik német képviselőt.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
