Az Európai Bizottság első, nyári szünet utáni ülésén – mely egyúttal az intézmény történelmének 2500. ülése is volt – az energiaunió helyzetéről szóló 2024. évi jelentést tárgyalták meg. Az elmúlt pár évben radikálisan átalakult az EU energiastruktúrája.
A Tisza Párt elnöke szerint az a baj a kormány migrációs politikájával, hogy nincs összhangban az uniós joggal, és bírságokat kapunk érte.
Az EUrologus megerősített információi szerint jövő héten szerdán Orbán Viktor részt vesz és felszólal a magyar uniós elnökségről rendezett vitán.
Az első magyarországi ukrán iskoláról és az EU-csatlakozásról is beszélt Denisz Smihal ukrán miniszterelnök keddi kijevi sajtótájékoztatóján.
Két, technológiai óriásokat sújtó ítéletet hozott az Európai Bíróság, amelyekkel helybenhagyták az Európai Bizottság megközelítését – az Apple-nek és a Google-nek fizetnie kell.
A tervekkel ellentétben mégsem holnap, szerdán, hanem csak egy hét múlva ismerteti az új Európai Bizottság összetételét Ursula von der Leyen.
170 új intézkedés, évi 800 milliárd eurós beruházás, közös hitelfelvétel, kötvénykibocsátás – az EU versenyképességének javítása érdekében javasolta mindezeket Mario Draghi, aki az Unió versenyképességéről adott áttekintést. Jelentése fontos szempont lesz a magyar uniós elnökség számára is, amikor novemberben a tagállamok elfogadják az új uniós versenyképességi paktumot.
Néhány nap múlva kiderül, hogy Ursula von der Leyen melyik uniós biztosnak melyik szakterületet szánja. A kiszivárgott hírek és az előzetes esélylatolgatások szerint Magyarországnak egy úgynevezett gyenge portfólió néz ki, miközben közép-kelet-európai térség befolyása nőni fog az új testületben.
Három kulcsfontosságú területre épít a hétfőn nyilvánosságra hozott úgynevezett Draghi-jelentés, amely az EU versenyképességének alakulását, kilátásait és a feladatokat taglalja. A volt olasz kormányfőt, Mario Draghit arra kérte az EU vezetése, hogy vizsgálja meg az unió versenyképességének helyzetét, és tegyen javaslatokat a tagállamoknak.
Első ránézésre a hidrogénüzemű autók rendkívül ígéretesnek tűnnek, és a legoptimistább támogatói tíz éve biztosak voltak benne, hogy 2020 után tömegével száguldanak Európa útjain. Mostanra a villanyatózáshoz hasonló “kiábránduláson” van túl a hidrogénmeghajtású járművek piaci is. A PULSE határokon átnyúló európai anyagban járt utána, hogy áll térnyerésük kontinens-szerte.
Megnéztük mire számíthatnak Európa kis és nagygazdái.
Újabb levelet küldött az Európai Bizottság a Nemzeti Kártya ügyében a magyar kormánynak, mivel az előző levélre adott válaszok nem adtak megnyugtató magyarázatot. Sőt, Brüsszel számára egyre érthetetlenebb, hogy miért kell Magyarországnak ilyen módon segítenie az oroszokat és a fehéroroszokat.
Politikai hisztériakeltésnek tartja, és kettős mércét emleget a magyar kormány képviselője Brüsszelben az orosz és belarusz állampolgároknak biztosított munkavállalási célú letelepedési kedvezmény kapcsán. Bóka János szerint az új rendszer első hónapjában 14 személy kapott ilyen engedélyt, de azt nem árulta el, hogy milyen területeken alkalmazzák majd őket.
Pozitív és negatív inflációs toplista is készült az all-inclusive utazások 2024 nyarán tapasztalható áraiból. Az Eurostat szerint Magyarországon hat százalékkal kerül többe egy belföldi nyaralás.
Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel fellebbezését, amellyel a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő jogász a bíróság júniusi döntését támadta meg. A testület korábban úgy ítélete, hogy az eutanázia lehetetlenné tétele nem sérti Karsai emberi jogait. A mostani döntés jogerős.
Augusztus végével lejárt az uniós tagállamoknak adott határidő, hogy uniós biztos jelöléseiket megtegyék. Belgium az utolsó utáni pillanatig várt, a románok pedig határidő után cseréltek. A teljes hivatalos lista közzétételét szeptember 11-re ígéri a Bizottság második mandátumát kezdő elnöke.
Az Európai Számvevőszék nyilvánosságra hozta értékelését az uniós helyreállítási alapok eddigi felhasználásáról. A beszámolóból kiderül, hogy időarányosan nem áll túl jól a források elköltése. Magyarországot olyan értelemben nem érinti ez a téma, hogy a korrupciós kockázatok miatt továbbra is el van zárva az ország az őt megillető 10 milliárd eurós összegtől.
Több pénzt szeretne kicsikarni Brüsszeltől a magyar kormány, azonban a végelszámolás újabb forrásmegvonásokat eredményezhet. Miközben Magyarország perrel fenyegetőzik egy csak általa jogosnak tartott összeg kifizetése kapcsán, bírósági ítéletben foglalt fizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget.
A magyar kormányra ismét házigazdaszerep jutott az EU-ban, csak épp utálja vendégeit. Vajon hogy volt ez 2011-ben, amikor legutóbb volt soros elnök?
Csak magyar kormánypárti újságíróknak tartott “sajtótájékoztatót” Brüsszelben, a külügyminiszterek tanácsának szünetében Szijjártó Péter. A magyar tárcavezető kiosztotta az EU-t, a litván külügyminisztert, a külügyi főképviselőt, az ukránokat, beszólt a brüsszeli lakosoknak, de Oroszországot nem bírálta.
