szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

A Gazdasági és Szociális Bizottság ülése pandémia alatt. (Fotó: eesc.europa.eu)

Demokrácia, jogállamiság és szolidaritás. Az Európai Unió egyik konzultációs fóruma, a munkaadókat és munkavállalókat képviselő Európai Gazdasági és Szociális Bizottság készített egy tanulmányt arról, hogy a civil szervezetek hogyan látják az előbbi három fogalom megvalósulását, kiteljesedését saját környezetükben.

A vizsgálat az unió három régióját vetette össze: nyugat-, dél- és kelet-európai civil szervezeteket (NGO) kérdeztek meg. Összesen 62 NGO-val készítettek interjút, hat tagállamból (Németország, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Magyarország és Lengyelország). A felmérésben nyolc magyar szervezet vett részt: Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Emberi Méltóság Központ, Mérték Médiaelemző Műhely, Magyar Helsinki Bizottság, Háttér Társaság, Magyar Európa Társaság, eDemokrácia Műhely, Szabad Egyetem mozgalom.

A válságok miatt nőtt a populizmus

A tanulmány készítői abból indultak ki, hogy a 2008-as válság után az EU Alapszerződésében rögzített alapértékekre különösen nagy nyomás nehezedik. Ennek fő okai a pénzügyi nehézségek mellett a növekvő populizmusban is keresendőek. Ezek együttesen beszűkítették a függetlenül dolgozó civil szervezetek mozgásterét. Tovább nehezíti a helyzetet a koronavírus-járvány, amely újabb kihívásokat jelent a civileknek.

Az interjúkból kiderül, hogy a civil szervezetek mind a hat országban nagyjából egyetértenek a három vizsgált európai érték meghatározásában. A válaszadók egyikének sem volt nehéz megmagyaráznia ezen értékek megértését, és hasonló tartalommal töltötték meg azokat.

Amikor a saját helyzetüket kellett jellemezniük illetve a civil szféra jövőjéről volt szó, akkor azonban élesen elváltak az álláspontok. A nyugati országok válaszadói elsősorban a stabil körülményeket és az állammal való pozitív viszonyt írják le. Eközben határozottan hangot adnak véleményüknek a jogállamiság megsértéséről és a demokrácia visszafejlődéséről más tagállamokban. A déli országok általában sokkal pesszimistábban tekintenek a jelenlegi helyzetre és a jövőjükre. Nem utolsósorban azért, mert ezekben az országokban az egymást követő válságok halmozottan jelentkeznek és többfajta krízis együttes meglétéhez vezettek. Ebből a szempontból a magyar és a lengyel vélemények hasonlítottak a déli országokban tapasztaltakhoz. Azzal a különbséggel, hogy a keleti civil szervezetek egy sokkal rosszabb politikai helyzetet mutattak be. Arra panaszkodtak, hogy a kormánypártok főként hagyományosan gondolkodó, kormánypárti szervezeteket támogatnak az európai, liberális és kormánykritikus szervezetekkel szemben.

Az újként megjelenő kormánypárti civil szerveztek nem hajlandóak az együttműködésre. Ezzel párhuzamosan a régebbi NGO-nak sokkal nehezebbé vált a párbeszéd a kormányzati szereplőkkel. Cornina Stratulat, az interjúkat elkészítő Európai Politikai Központ munkatársa azt mondta, hogy ez nagyfokú széttagoltságot és polarizációt eredményezett a civil szférában.

Utóbbi jelenség, bár kisebb mértékben, de megfigyelhető a déli és a nyugati tagállamokban is: a közélet mindenhol konfrontatívabbá és polarizáltabbá vált. Ugyanakkor egyöntetűen arról számoltak be, hogy a fiatalabb generációk érdeklődése megnőtt a közéleti szerepvállalás iránt, s ez különféle mozgalmak megjelenésében nyilvánul meg.

Az értékek megvédéshez pénz is kell

A tanulmány elkészítését összefogó Sokszínű Európa Csoport (ez az EGSZB egyik platfomja) elnöke, Arno Metzer egy webkonferencián azt mondta, hogy csak úgy lehet tovább lépni az európai integrációban, ha az EU értékeiről hasonlóan gondolkodunk.

A populizmus elkerülhetetlenül teret nyer, ha a civil szervezeteket akadályozzák abban, hogy betöltsék szerepüket az EU értékeinek védelmében és népszerűsítésében. A civil társadalmi struktúrák megerősítése ezért rendkívül fontos az Európai Unió jövője szempontjából

- jelentette ki Metzer. A tanulmány készítői leszögezik, hogy az értékek előmozdításának feltételei nagymértékben a kedvező politikai légkörre támaszkodnak. A tagállamoknak és az európai intézményeknek ezért lépéseket kell tenniük a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása, a civil párbeszéd csatornáinak megerősítése és fenntartása, valamint a jogi követelmények harmonizálása vagy egyszerűsítése érdekében. Úgy vélik, az EU-nak külön támogatást kell biztosítania azoknak a civil szervezeteknek is, amelyek nehezebb, korlátozó politikai környezetben működnek. Ezen túl javasolják, hogy nagyobb mértékben támaszkodjanak a civil szervezetek a digitális szolgáltatásra, azért is, mert így a fiatalok bevonása is egyszerűbbé válhat.

A tagállamok képtelenek az egységre

A jövővel kapcsolatban az elemzés azt valószínűsíti, hogy a belpolitikai feszültségeket és a populizmust tartós kihívásnak tekintik a civil szervezetek, különösen Kelet- és Dél-Európában. Az EU erőfeszítéseit gyakran lassúnak és hatástalannak tartják, főleg, ha az európai szolidaritásról van szó. Ebben az összefüggésben az EU jövője szemponjából a civilek szerint a legnagyobb kihívás a tagállamok közötti harc és az egységre való képtelenségük.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!