A tervek szerint a polgárok telefonjukon egyetlen kattintással igazolhatják majd személyazonosságukat, és dokumentumokat oszthatnak meg európai digitális irattárcájukból. Az online szolgáltatásokhoz nemzeti digitális személyazonosságuk révén férhetnek hozzá, amelyet Európa-szerte el fognak ismerni. Az óriásplatformoknak pedig a felhasználó kérésére el kell majd fogadniuk az európai digitális irattárcák használatát, például az életkor igazolásához. Az európai digitális irattárca használatáról mindig a felhasználó dönthet majd.

Margrethe Vestager a javaslat ismertetésekor a három leglényegesebb szempontot a következőkben határozta meg:

• bárki számára elérhető lesz, aki használni kívánja, vagyis minden minden uniós polgár, lakos és vállalkozás megteheti,

• széles körben használható lesz annak érdekében, hogy a felhasználók az egész EU-ban hozzáférhessenek a köz- és magánszolgáltatásokhoz,

• az adataik felett a felhasználók gyakorolnak ellenőrzést, vagyis az európai digitális irattárcák lehetővé fogják tenni az emberek számára, hogy eldöntsék, személyes adataik és tanúsítványaik mely tartalmát kívánják megosztani harmadik felekkel, és nyomon kövessék a megosztott adatokat.

Az új rendelet értelmében a tagállamok olyan digitális irattárcákat kínálnak majd a polgárok és a vállalkozások számára, amelyek összekapcsolhatják nemzeti digitális személyazonosságukat más igazoló dokumentumokkal (pl. vezetői engedély, diplomák, bankszámla, házassági anyakönyvi kivonat). Ezeket az irattárcákat az egyes tagállamok által elismert közigazgatási szervek vagy magánintézmények biztosíthatják. Az Európai Bizottság azt reméli, hogy ennek birtokában minden uniós polgár olyan módon intézheti ügyeit külföldön, mintha otthon lenne, ráadásul megszűnne a várakozás a különböző hivatalokban.

Az európai digitális irattárcák új lehetőséget kínálnak a különféle szolgáltatásokhoz szükséges adatok tárolására és használatára, a repülőtéren történő ellenőrzéstől kezdve a gépkocsibérlésig. A lényeg, hogy választási lehetőséget biztosítunk a fogyasztóknak, méghozzá egy európai választási lehetőséget

- fűzte hozzá Thierry Breton. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy 2022 szeptemberéig hozzanak létre egy közös eszköztárat, és haladéktalanul kezdjék meg az előkészítő munkát. Az eszköztárnak tartalmaznia kell a műszaki architektúrát, szabványokat és a bevált módszerekre vonatkozó iránymutatásokat.

A digitális személyazonossággal kapcsolatos munka része a Digitális Európa programnak, amelyre külön keret áll rendelkezésre az uniós helyreállítási tervben. Számos tagállam nemzeti programjában szerepel is ez a célkitűzés. Az európai digitalizációs folyamatok körébe tartozik az is, hogy például 2030-ra valamennyi kulcsfontosságú közszolgáltatásnak online elérhetőnek kell lennie, és minden polgár hozzá fog férni az elektronikus egészségügyi dokumentációkhoz. Arra számítanak, hogy tíz éven belül a polgárok 80 százaléka elektronikus azonosítási megoldást fog alkalmazni.