„Az invázió olyan bizonytalanságba taszította a kontinenst, amire nem volt példa a második világháború óta. Más lesz a viszonyunk a biztonsághoz, az EU-nak is másképp kell eljárnia a jövőben” – többek között ezt mondta Kaja Kallas észt miniszterelnök. A 44 éves kormányfő tisztában van azzal, mit jelent a szovjet elnyomás, édesanyja féléves volt, amikor családját elhurcolták, egy fogolytáborban éltek, mint ahogy nagyon sok észt és már balti állam lakói.

Kaja Kallas szerint az ukránok olyan ellenállást tanúsítanak, amire Putyin nem számított. Az orosz elnök európai álma az, hogy terrorizálja a civileket – tette hozzá. Az orosz polgárokhoz szólva pedig azt mondta, kormányuk olyan gyakorlatot alkalmaz, ami a szovjet időkbe nyúlik vissza, de

az autokraták nem foglalkoznak az emberekkel, csak a saját hatalmukkal

– emelte ki. Az észt kormányfő szerint támogatni kell az ukránokat és ki kell várni a szankciók eredményeit. Ezzel párhuzamosan az európai országoknak többet, de koordinált módon kell költeniük a saját védelmükre és fel kell számolni az orosz energiafüggőséget. Többször is utalt rá, nem tartható, hogy bármilyen módon európai pénz jusson az orosz gazdaságba, amelyet aztán civilek meggyilkolására költenek.

"Az európai védelem fokozása során konszenzust kell találnunk az EU-n belül abban, hogy néha a béke elérésének legjobb módja a katonai erő felhasználására való hajlandóság" – jelentette ki Kaja Kallas. Azt pedig Európa erkölcsi kötelességének nevezte, hogy Ukrajna számára az uniós tagság reményét biztosítsa, miközben az ukránok egész Európáért harcolnak.

Ha nem most, akkor mikor?

– tette fel a kérdést.

A vitában Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője többek között azt mondta, hogy „ez egy új történelmi korszak, ennek küszöbén Európának fel kell nőni ahoz a feladathoz, amivel Oroszország szembesített minket”. Ő is megerősítette azt, hogy el kell vágni az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat, és ha kell, akkor például egyénileg is csökkenteni kell a gázfelhasználásunkat, mert ez közös történelmi feladat.

A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság képviselője, Anna Fotyga többek között azt a kérdést tette fel,

hogyan lehet stratégiai nyugalomról beszélni, amikor gyerekek halnak meg?

Nem sokkal később a fideszes Gál Kinga már elérkezettnek látta erre az időt. A NATO-külügyminiszterek múlt pénteki döntéséhez, miszerint a NATO nem lesz a háború részese, és meg kell akadályozni, hogy a háború Ukrajnán túlra terjedjen, a következőt fűzte hozzá:

ehhez most stratégiai nyugalomra és felelősségtudatra van szükség.

Gál Kinga Európa biztonsága kapcsán a magyar ellenzéknek is üzent. „Elfogadhatatlan a rengeteg ellenünk gerjesztett rosszindulatú álhír, dezinfomáció, amik akár a határ túloldalán élő magyarok biztonságát is veszélyeztetik. Háborús helyzetben minden szónak fokozott ereje van. Akár egy rossz mondattal is bajt lehet okozni. Felkérem az ellenzéket és a magyar baloldal összes EP-képviselőjét, hogy álhíreikkel, kijelentéseikkel ne veszélyeztessék a magyarok békéjét és biztonságát határon innen vagy túl” – mondta a Fidesz képviselője.

Az orosz–ukrán háború napi eseményeit percről percre tudósításunkban követheti.