A választási eredmények elemzése mellett a kampány körülményeire és az erős Fidesz-győzelem nyomán a kormány külpolitikai kilátásaira is kitértek a politikai paletta széles skáláját megjelenítő meghívottak.

Gáspár Kristóf, a Paradigma Intézet elemzője sietett leszögezni, hogy bármennyire lejtett is a pálya a Fidesznek, a kormánypárt minden más választási rendszerben nyert volna ezen a voksoláson. Szerinte ez egy történelmi választás volt, amelyen a modern magyar demokrácia történetében ekkorát ellenzék még nem veszített. A számok alapján Gáspár szerint kijelenthető: nem sikerült elhitetni a szavazókkal, hogy az ellenzéki összefogás képes kormányra kerülni, legyőzve a Fideszt.

Ablonczy Bálint, a Válasz Online társalapítója ennél tovább ment, amikor úgy fogalmazott, a nagyarányú győzelemhez nem csak az kellett, hogy Márki-Zay Péter nem bizonyult olyan vezetőnek, akinek az emberek elhitték, a Fidesz legyőzhető. Még két kulcstényező járult mindehhez: a Jobbik szinte teljesen elvesztette a szavazóbázisát, másrészt a jelenlegi háborús válsághelyzetben nem sikerült jól kommunikálnia az ellenzéknek, sőt, Orbán Viktor jobban használta ki.

Utóbbit az MSZP-s Ujhelyi István EP-képviselő is elismerte, aki úgy fogalmazott egy lakossági kérdezz-felelek helyszíne mellől, az autójából betelefonálva a vitába, hogy

a választói akarat szerint a többség Orbán Viktor kormányzása alatt akar élni, és ha a választók így gondolják, akkor ezen a politikusoknak el kell gondolkodniuk.

Ennek ellenére nem hagyta szó nélkül a választás tisztességességének kérdését sem az MSZP-s politikus, aki szerint „a szakértők vegyék tudomásul, hogy egy választást nem csak a választás napján lehet elcsalni, például »Putyint is nagy többséggel újra és újra megválasztják«”.

Szintén az orosz elnök kapcsán került szóváltásba a Fidesztől részt vevő Hidvéghi Balázs EP-képviselő és Gyöngyösi Márton, a Jobbik európai honatyája. Gyöngyösi kritizálta a Fidesz felemás hozzáállását az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatban, erre replikázva Hidvéghi emlékeztette a jobbikos EP-képviselőt, hogy pártja több emberét is gyanús orosz kapcsolatokkal és pénzmozgásokkal hozták hírbe éveken át.

Az európai közönségnek tartott eredmény elemzésében a DK-s Arató Gergely az aránytalanul sok fideszes kampányköltést, a választási rendszer visszásságait és a határon túli szavazatok ellenőrizhetetlenségének részletezését nem hagyta szó nélkül. Ennek ellenére méltatta a Fidesz azon húzását, hogy tavaly ősz óta számos, a fiatalok szociális helyzetét érintő ígéretet tettek, például az adókötelezettségük felszámolásával.

Arató szerint is központi fókuszt vesztett az ellenzéki kampány, miközben sem a hitehagyott fideszesek megszólítása, sem az egységbe szervezett ellenzéki pártok saját bázisainak mobilizálása nem jött össze.

Nehéz vitatni, hogy sok ellenzéki szavazóban is megingott a bizalom, az ellenzéki vezető alkalmas-e a vezetésére

– tette hozzá Arató.

A vita második paneljében Erőss Gábor, Budapest 8. kerületének alpolgármestere erős indulatokat váltott ki, amikor úgy fogalmazott: Magyarországra jellemző a kelet-nyugatinál mélyebb megosztottság, így például a rendszerváltás után a vesztesek és nyertesek közötti kettősség mutatja jól, hol mennyire vesztett vagy nyert az ellenzék.

Ablonczy Bálint ezzel távolról sem értett egyet, és példákat sorolt, hol nem áll az Erős által látott dualitás. Például, hiába nyert az ellenzék szinte minden budapesti választókerületben, a Fidesz-szavazatok száma nőtt például Pesterzsébeten, de meglepetésre elbukott Szél Bernadett is Budakeszin. Hozzátette, sok önfelmentés van a pálya lejtése miatt az ellenzékben, de az tény, hogy 800 ezerrel kevesebb szavazatot szerzett az egységes ellenzék.

Szerinte a rendszerváltás vesztesei-nyertesei, vagy vidék-város ellentétnél sokkal fontosabb a megfelelő nyelv, a történelmi okok és a hitelesség szempontjai. Ablonczy szerint a Fidesz jobban válaszolta meg a kik vagyunk, mik vagyunk, hová tartunk kérdéseket a választóknak, miközben a stabilitás ígéretét is erősebben tudta képviselni – részben pozíciójából adódóan – a mélyen traumatizált magyar társadalomban.

Erre kontrázott rá Hidvéghi Balázs is, aki szerint

a kelet-európai valóság megértésének óriási hiányát mutatja az ellenzék teljesítménye.

A Fidesz EP-képviselője szerint a legfontosabb politikai logika sikerét mutatja, hogy a Fidesz a "Magyarország először" szlogen mögött a magyar érdekekre koncentrál, és ezt szeretik a szavazópolgárok. Szerinte a szakpolitika a Fidesz kormányzása alatt végre nem másoknak akar megfelelni, és hiába nem tetszik ez az ellenzéknek, a kormány büszkén kommunikálja sikereit.

Hidvéghi arra már nem adott ilyen karakteres választ, amikor arról kérdezték, helyénvaló e a kormánypropaganda és a közmédia feladatainak ilyen fokú összemosása, amelyre a panelben ülő Zgut Edit külpolitikai elemző és Cseh Katalin momentumos EP-képviselő is visszatérően emlékeztette. Zgut fő érve szerint a kormány azzal nyert leginkább, hogy a félelemre és a Maslow-piramis aljának – fizikai biztonság, olcsó élelmiszer, olcsó áram – alapvető komfortszintjeire koncentrált.

Az elemző szerint a Btk. szelektív betartatása, a rendszerszintű korrupció vagy a folyamatos polgárháború a médiában túl összetett és távoli üzenetek a legtöbb magyar szavazópolgár számára.

Emiatt is, de kevés bizodalomra ad okot Zgut szerint a Fidesz következő éveinek politikai perspektívája. Szerinte borítékolható a demokrácia további erodálódása, a fékek és ellensúlyok további lebontása és az ország elszigetelődésének folytatása.

Szentiványi István külpolitikai elemző, volt EP-képviselő szerint viszont vitathatatlanul megbukott Orbán illiberális külpolitikai modellje, amelyben egyszerre vagyunk NATO- és EU-tagok, miközben szoros kapcsolatot tartunk fenn illiberális kormányokkal és rendszeresen szívességeket teszünk nekik az EU-n belül megosztottság létrehozásával. Szent-Iványi szerint soha nem fogja nyíltan beismerni Orbán, de lassan, óvatosan alkalmazkodni kíván, egyértelműen nem fogja kimondani, hogy kudarcot vallott a külpolitikája, de távolodni fog az oroszoktól, mely folyamat már el is indult – szerinte. Hozzátette: ennek ellenére nem teheti meg politikailag, hogy a tíz éve képviselt oroszbarát vonallal hirtelen teljesen szembefordul.

Cseh Katalin szerint az elszigetelődése az EU-n belül már most látható, soha ennyire gyenge a V4-es összetartás nem volt, Varsó immár nyíltan szembefordult Budapesttel például, és ez a folyamat a Momentum képviselője szerint nem fog visszafordulni.