Ahogy az elmúlt egy évben minden alkalommal, Szijjártó Péter most is kizárólag kormánypárti újságíróknak tartott sajtótájékoztatót Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek tanácskozásán.

A külügyminiszter arról beszélt, hogy már 145 napja zajlik a háború, ez idő óta jelent Magyarország számára biztonsági kockázatot. Sőt, egyfajta kettős kockázatról beszélt: Magyarország a keleti határon 843 ezer menekültet engedett be, délen pedig 118 ezer illegális bevándorlót állított meg. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország elve, hogy be kell engedni mindenkit, aki a háború elől menekül, és kívül tartani mindenkit, aki veszélyt jelent és jogellenesen akar az ország és az EU területére lépni.

Béke kell, az a megoldás minden problémára

– ismételte Szijjártó a kormányzati szólamot, ideértve az emberéletek megmentését, az inflációt, az energiaellátást és az élelmezési válságot.

Ezt követően a külügyminiszter hosszasan bírálta az uniós szankciós politikát, amelynek egyébként eddig minden elemét Magyarország is támogatta, egyedül Kirill pátriárka szankcionálásának megvétózásából nem engedett a kormány.

Az eddigi intézkedéseket látva nem túlzás kimondani, hogy félrekalkuláció történt az európai válaszok megadása során

– jelentette ki, majd hozzátette, hogy Magyarország nevében támogatta az újabb szankciós csomagot, amelynek célja az eddigi intézkedések hatékonyságának fenntartása és megerősítése. Ezen belül embargót rendelnek el az aranyra, egyes kettős – polgári és katonai – felhasználású termékekre, közbeszerzések korlátozására, illetve 48 személyt és 9 jogi személyt is beutazási tilalommal és/vagy vagyonbefagyasztással sújtanak. A személyek között ott van az egyik orosz miniszterelnök-helyettes, a vállalatok között pedig a Sberbank. Utóbbi kapcsán Szijjártó jelezte, a magyar kormány javasolta a szankció időpontjának kitolását az ügyfelek érdekében. A jogszabályt még végső formába kell önteni, de várhatóan pár napon belül elfogadják a végleges változatot.

Szijjártó jelezte, hogy előzetesen az EU-s kormányok tudtára adták, ha a Gazprombankot vagy a földgázbehozatalt be akarják vonni a szankciós körben, akkor azt Magyarország meg fogja vétózni.

Nem vétózott ugyanakkor Szijjártó Péter akkor, amikor az EU úgy döntött, hogy újabb 500 millió eurót fordítanak Ukrajnának szánt fegyvervásárlásra, így ezzel ez a keret már 2,5 milliárd euróra nőtt. Magyarország tehát elfogadta, hogy az EU fegyvereket vásároljon, de ő maga nem vesz fegyvert és nem engedi, hogy a magyar hozzájárulással is megvásárolt fegyvereket a területén átszállítsák.

Szijjártó Péter kitért az élelmezési válságra is, hangsúlyozva, hogy az orosz és ukrán termékek hiányoznak a világpiacról, s ezzel 400 millió ember ellátása került veszélybe. A külügyminiszter ezzel kapcsolatban két dolgot nem említett:

• az ukrán kikötőkből azért nem tudnak gabonát elszállítani, mert az orosz haditengerészet nem engedi,
• az uniós szankciók semmilyen módon nem irányulnak a mezőgazdasági termékek harmadik országok és Oroszország közötti kereskedelmére.