Azért találkoztak a tagállami kormányok képviselői Brüsszelben, hogy ezekben a témákban, de legalább egy részükben előre lépjenek.

Szeretnék rámutatni arra, hogy valamennyi téma egy csomagot alkot

– jelentette ki közvetlenül a tárgyalás megkezdése előtt Zbyněk Stanjura cseh pénzügyminiszter az EU soros elnöksége nevében.

Zbyněk Stanjura

MTI / EPA / Stephanie Lecocq

Azonban már az ülés kezdetén úgy döntöttek, hogy a globális minimumadót leveszik a napirendről, és hasonló döntés született az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alap kapcsán is. Ahogy várható volt, a jogállamisági eljárás ügyében

a tagállamok végül abban maradtak, hogy felkérik az Európai Bizottságot egy új javaslat elkészítésére.

Abban nincs vita a tagállamok között, hogy az EU pénzügyi érdekei veszélyben vannak Magyarországon, azonban a 7,5 milliárd eurós pénzbefagyasztást sokallják. Ugyanis szeptemberben, amikor a magyar kormány vállalta 17 feltétel teljesítését, ugyanez az összeg szerepelt a bizottsági javaslatban. Néhány kormány szerint hiába csak részben teljesítette ígéreteit a magyar kormány, ennek jelentkeznie kellene az értékelésben és a befagyasztani szánt pénz nagyságában.

Az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelről szóló vita körülbelül két percig tartott. Először Varga Mihály magyar pénzügyminiszter szólalt fel, aki ezt mondta:

Magyarország nem támogatja a pénzügyi rendelet módosítását.

Ez azt jelenti, hogy nem járul hozzá a közös hitelfelvételhez. Zbyněk Stanjura levezető elnök ismét az Európai Bizottsághoz fordult és azt kérte Johannes Hahn költségvetési biztostól, hogy dolgozzanak ki alternatív megoldásokat, amelyek nem járnak az egyhangúságot megkövetelő szavazással.

Az ambíciónk megmarad, január elején meg szeretnénk kezdeni Ukrajna támogatását

– mondta Stanjura, hozzátéve, hogy olyan döntésre van szükség, amelyet 26 tagállam jóvá tud hagyni.

A kialakult helyzetben egyre valószínűbb, hogy az állam- és kormányfők jövő heti ülése elé kerül az egész csomag. A pénzügyminisztereknek erre az évre nincs már tervezett találkozója, ezért rendkívüli ülést kell összehívni, ha döntést akarnak hozni.

A helyreállítási alapok esetében még ebben az évben nemcsak dönteni kell, hanem az erre vonatkozó szerződéseket is el kell készíteni. Ellenkező esetben Magyarország végérvényesen elveszíti az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás 70 százalékát.