A mostani döntést hosszas várakozás előzte meg. Először ugyanis az Európai Parlament keresete nyomán az Európai Bíróság döntésére várt az EU. A bíróság végül kimondta, hogy az EU akkor is csatlakozhat az egyezményhez, ha nem minden tagja ratifikálta még. Ugyanakkor ez a lépés nem helyettesíti a tagállami ratifikációt.

„A nők elleni erőszak elfogadhatatlan, és véget kell vetni. Ezeknek a cselekedeteknek nincs helyük társadalmainkban. Az Isztambuli Egyezmény mérföldkő és a cselekvés katalizátora. Az EU-csatlakozásról szóló mai döntés megmutatja elkötelezettségünket a nemi alapú erőszak elleni fellépések fokozása és az áldozatok támogatása iránt” – kommentálta a döntést a soros elnökség nevében Paulina Brandberg, a nemek közötti egyenlőségért felelős svéd miniszter és foglalkoztatási miniszterhelyettes.

Az Isztambuli Egyezmény jogi keretet hoz létre a nők erőszakkal szembeni védelmére. Az intézkedések széles skáláját fedi le, az adatgyűjtéstől és a figyelemfelkeltéstől a nők elleni erőszak különböző formáinak kriminalizálására irányuló jogi intézkedésekig. Tartalmaz intézkedéseket az áldozatok védelmére és a támogató szolgáltatások nyújtására, és foglalkozik a nemi alapú erőszak dimenziójával a menekültügy és a migráció terén.

A várakozások szerint az EU csatlakozása az egyezményhez lendületet ad a nők és férfiak közötti egyenlőség megvalósítására irányuló uniós erőfeszítéseknek.

A nők elleni erőszak nemcsak bűncselekmény, hanem a nemek közötti egyenlőtlenségekben gyökerező diszkrimináció szélsőséges következménye is. A nők elleni erőszak ugyanakkor hozzájárul ezen egyenlőtlenségek fenntartásához és erősítéséhez

– áll az indokolásban. Hozzáteszik: a nők és lányok elleni erőszak az egyik leggyakrabban előforduló és leggyakoribb emberi jogi megsértés világszerte. Minden harmadik nő tapasztalt fizikai vagy szexuális erőszakot, amelyet többnyire intim partner követett el.

Az Isztambuli Egyezmény 2014 áprilisában lépett hatályba, az EU pedig 2017. június 13-án írta alá. Ez a mostani határozat azt jelenti, hogy az EU csatlakozik az egyezményhez az Unió intézményeivel és közigazgatásával, valamint a büntetőügyekben, a menekültügyben és a visszaküldés tilalmával kapcsolatos igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos ügyek tekintetében.

Magyarország ratifikálást elutasító álláspontját egy három évvel ezelőtti országgyűlési politikai nyilatkozat rögzíti, amely ezt a címet viseli: „A gyermekek és nők védelmének fontosságáról, valamint az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozás elutasításáról”.

Ebben többek között ez olvasható: „Nem támogatjuk az Isztambuli Egyezmény ratifikációját egyrészt azért, mert a társadalmi nem definícióján alapuló megközelítést ír elő rendelkezéseinek átültetése során, az Országgyűlés pedig nem kívánja nemzeti jogunk részévé tenni sem a társadalmi nem fogalmát, sem az Isztambuli Egyezmény genderszemléletét.”

Valamint: „Jogunk van megvédeni országunkat, kultúránkat, törvényeinket, hagyományainkat és nemzeti értékeinket, amelyeket sem a többségi meggyőződéstől eltérő genderszemlélet, sem a korlátozás nélküli vagy a társadalmi nemek alapján előnyöket biztosító bevándorlás nem veszélyeztethet. Az Isztambuli Egyezmény azon pontjai, amelyekre magunk is értékként tekintünk – különösen a gyermekek védelme és a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés –, jelenleg is részei a magyar jogrendszernek, amely biztosítja a szükséges jogi garanciákat minden védelemre szorulónak.”