A külügyminiszter a közmédia brüsszeli irodájában, kizárólag kormánypárti újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy a külügyi tanácsban

továbbra is háborús hangulat uralkodik, békéről beszélni vagy hallani sokan nem igazán akarnak.

Ezt követően élesen bírálta azt az új javaslatot, amelyet néhány napja kaptak meg a tagállamok. Ebben az Európai Bizottság egy négyéves keretben gondolkozva, maximum 20 milliárd euró értékben, a tagállamokon keresztül biztosítana katonai támogatást Ukrajnának. A cél ezzel az, hogy a jelenlegi módszert tervezhetőbbé tegyék, most ugyanis az Európai Békekeret nevű, uniós költségvetésen kívüli eszközből, a tagállamok pótlólagos befizetéseivel működtetik a szállításokat. Szijjártó a javaslatról azt mondta, hogy a javaslat bizonyítja,

nemcsak rövid távon nem gondolkodik Brüsszel a békéről, hanem hosszú távon is a háborúra erre rendezkedik be.

Majd feltette a kérdést:

hány ember, és ezen belül hány magyar fog ezalatt meghalni, amíg finanszírozzuk a fegyverszállításokat?

A külügyminiszter hozzátette, hogy a 20 milliárd euróból Magyarországra hozzávetőleg 200 millió euró esne, majd négyszáz forintos euróárfolyammal kiszámolta (jelenleg 380 forint az árfolyam), hogy ez 80 milliárd forint.

Azt kérjük, hogy fegyverek helyett inkább békét hozzanak a szomszédunkba

– kérte Szijjártó. Azt azonban rögzítette, hogy sem ehhez a tervhez, sem pedig az Európai Békekeretből soron következő 500 millió euró kifizetéséhez nem adja Magyarország a támogatását (megvétózza) addig, amíg az OTP szerepel a háború nemzetközi szponzorainak ukrajnai listáján.

Ugyan a 20 milliárd eurós keret még a tervezés korai szakaszában van, a tagállamok több fontos döntést is hoztak, amelyekről viszont egyáltalán nem beszélt a külügyminiszter. Így például az EU meghosszabbította számos szankciós intézkedés hatályát, amelyekkel kapcsolatban Magyarország folyamatosan tiltakozott, alkalmatlannak ítélve őket és vétót is kilátásba helyezve. Végül a magyar kormány minden szankciós döntést jóváhagyott, így most ezek meghosszabbítását is.

A szankciók jelenleg ágazati korlátozó intézkedések széles skáláját ölelik fel, beleértve a kereskedelmet, a pénzügyi és a technológiai szektort, a kettős felhasználású termékeket, az ipart, a közlekedést, valamint a luxuscikkeket érintő korlátozásokat. A szankciók közé tartozik továbbá a tengeren szállított nyersolaj és bizonyos kőolajtermékek Oroszországból az EU-ba történő behozatalának vagy átadásának tilalma, több orosz banknak a SWIFT-ből való kizárása, valamint a Kreml által támogatott számos dezinformációs médiaorgánum műsorszolgáltatási tevékenységének és engedélyének felfüggesztése. És ugyancsak zöld utat adtak a külügyminiszterek – ezekhez a döntésekhez egyhangúság szükséges – a 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal megkötendő húszéves keretmegállapodáshoz, a Post-Cotonou-i Egyezményhez. Ezt Magyarország azért blokkolta, mert az illegális bevándorlók számának növekedésétől tartott az egyezmény aláírásának hatására.