A szervezetek egy kiáltványt is megfogalmaztak, amelyben konkrét intézkedéseket vázoltak fel a gyermekek előtt álló kihívások kezelésére Európában és világszerte. A dokumentum ajánlásokat is tartalmaz annak biztosítására, hogy a gyermekek hangját meghallják, és jogaikat a döntéshozatal minden szintjén védjék. A gyermekügyi koalíció egy olyan Európai Uniót szeretne látni, amely

minden gyermek javát szolgálja a gyermekek jogainak érvényesítésével és védelmével, a szegénység és az egyenlőtlenség körének megszakításával és a gyermekekkel való kapcsolattartással.

Nyilvánosságra hoztak egy felmérést is. Ebből kiderül, hogy az Európában élő gyerekek 80%-át aggasztja a konfliktusok világszerte történő terjedése. A válaszadók 50%-a jelezte azt is, hogy nem érzi magát biztonságban az interneten, míg az LMBTQI+-gyerekek 36%-a jelezte, hogy nem érzi magát biztonságban az otthonában. A konzultációkon a gyerekek rávilágítottak a kilátástalanság érzésére és a politikusok klímaváltozás elleni küzdelemre irányuló akaratába vetett bizalom hiányára is. A legtöbben (56%) pedig úgy gondolják, hogy a véleményük nagyon korlátozott mértékben befolyásolta a meghozott döntéseket.

A politikusokat nem érdeklik a gyerekek, mert nem szavazhatnak. Ezért nincsenek tisztában a problémáinkkal. Azt hiszik, hogy felnövünk, és a problémáink megszűnnek

– mondta a felmérésben részt vevő 14 éves Harry Bulgáriából.

Annak érdekében, hogy a 2024–2029-es európai parlamenti ciklusban minden gyermek számára biztosítottak legyenek az őket megillető jogok, arra kérik a jelölteket, hogy a gyermekek jogainak előmozdítása történjen meg

függetlenül a nemzetiségétől, nemi identitásától, nemzeti vagy etnikai származásától, bőrszínétől, vallásától, nyelvétől, szexuális irányultságától, migrációs státuszától, fogyatékosságától vagy bármely más körülménytől vagy állapottól, az EU belső és külső jogalkotási folyamatai során egyaránt.

Elvárják, hogy az Európai Parlament gyermekjogi koordinátorának megbízatását erősítsék meg, és alakítják újra a Gyermekjogi Csoportközi Csoportot. A szervezetek szerint a jövőben gyermekjogi hatásvizsgálatot kell kérni minden új jogalkotási javaslatról, és támogatni kell azokat a jogszabályokat, amelyek pozitív hatást garantálnak a gyermekek számára.

Azt is fontosnak tartják, hogy biztosítsa az EU az európai gyermekgarancia megfelelő finanszírozását, végrehajtását, nyomon követését és értékelését, hogy a gyermekek és a családi szegénység elleni küzdelem továbbra is az Európai Parlament politikai prioritása maradjon.

A szervezetek több adatot is bemutattak, amelyek a gyermekek helyzetét szemlélteti. E szerint

• minden negyedik uniós gyermeket fenyeget a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés. Európában 2021-ben 9 millió 10–19 éves gyermek és serdülő élt mentális egészségügyi problémával;
• Európában minden ötödik gyermek szexuális erőszaknak és visszaélésnek van kitéve offline és online, a lányok pedig különösen kiszolgáltatottak;
• a becslések szerint évente 250 ezer gyermek eltűnését jelentik Európában;
• 2022-ben 6,6 millió migráns hátterű gyermek élt az EU-ban. Náluk nagyobb a szegénység, a diszkrimináció és a kirekesztés kockázata az EU-ban;
• világszerte több mint 6 gyermekből 1 él konfliktusövezetben;
• körülbelül 1 milliárd gyermeket fenyeget rendkívül nagy kockázat az éghajlati válság hatásai miatt;
• becslések szerint világszerte 5,4 millió gyermek él káros intézetekben (árvaházak, gyermekotthonok, átmeneti gondozási központok), ami az EU-ban elképesztően magas arányt jelent;
• világszerte 250 millió 6 és 18 év közötti gyermek nem jár iskolába, a lányokra pedig aránytalanul nagy teher hárul;
• 10 percenként születik legalább egy hontalan gyermek valahol a világon.