Az Európai Parlament Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportja jelenleg 77 taggal rendelkezik – állítja az EUrologushoz eljuttatott közleményében a frakció szóvivője. Ez az a formáció, amelynek meghatározó erői az olasz kormánypárt, az Olasz Testvérek, illetve a volt lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság. Az újonnan a parlamentbe jutottak közül is többen az ECR-t választották, így egy-egy horvát, ciprusi, lett, német, luxemburgi és finn képviselő is hozzájuk jelentkezett.

A következő felvételi fordulókban azonban várhatóan további delegációk csatlakoznak. A képviselőcsoport végleges összetételéről június 26-án döntenek, amikor megválasztják az elnökséget

– áll a közleményben. Információink szerint ebbe a csoportba tart a hat képviselővel rendelkező román AUR, a Románok Egyesüléséért Szövetség, amely kifejezetten magyarellenes nézetek vall. Sőt. Idén februárban azt is kizárták, hogy a Fidesszel egy frakcióban hajlandók lennének ülni az EP-ben, mondván:

a magyaroknak területi követeléseik vannak Romániával szemben, és Putyin barátai.

Az ECR továbbra sem tett le arról, hogy a hatalom közelébe kerüljön, és az Európai Néppárttal és a szélsőjobbal együttműködve alakítson parlamenti többséget. Erre utal az ECR társelnökének, Nicola Procaccininek a kijelentése:

Az ECR képviselőcsoportnál arra számítunk, hogy a következő Európai Parlament új jobbközép többségének fontos részesei leszünk, és konstruktívan hozzájárulunk ahhoz, hogy az EU virágzó hellyé váljon a polgárok számára, nem pedig az aktivisták és bürokraták menedékévé.

Közben a szélsőjobboldali pártok vezetői, az Identitás és Demokrácia (ID) tagpártjainak képviselői is találkoztak Brüsszelben. Egy szállodában tartották megbeszélésüket, amelyen a következők vettek részt: Marine le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés, Geert Wilders, a holland Szabadságpárt, Matteo Salvini, az olasz Lega, Harald Vilimsky, az osztrák Szabadságpárt, Gerolf Annemans és Tom van Grieken, a belga Flamand Érdek, Morten Messerschmidt, a dán Néppárt, André Ventura, a portugál Chega és Tomio Okamura, a cseh Szabadság és Közvetlen Demokrácia párt vezetői.

Marine le Pen

AFP / Hans Lucas / Amaury Cornu

Ők nem tartottak sajtótájékoztatót, közleményt sem adtak ki, így a szemétből kellett tájékozódni. Ez nem vicc, nem elírás, a Politico számolt be arról, hogy a munkatársuk a tárgyalás helyszínén a szendvicses szalvétákon megjegyzéseket talált. És ezek közül több is a magyar miniszterelnökre utalt. Volt például egy ilyen:

Orbán Viktor —> Új csoport

Egy másikon pedig az a kérdés szerepelt, hogy „Ideje lenne, hogy Viktor új csoportba lépjen?” Mindez azt jelenti, hogy az ID-nél nagyon is szeretnék, ha a Fidesz náluk lelne új otthonra. Arról is szerepelt egy utalás, hogy nyomás alatt kell tartani az ECR-t. Ez arra utalhat, hogy ők is érzékelik, a konzervatívok a Néppárt felé „sodródnak”, a centrista koalíciót alkotó szociáldemokraták (és valószínűleg a liberálisok) nem kérnek belőlük. Volt még egy érdekes szalvétafeljegyzés, amely így szólt:

AfD –> francia választások után

Itt arról van szó, hogy az orosz és kínai kémbotrány, majd nácibarát megjegyzések után a német szélsőjobboldalt Marine le Pen kiebrudalta az ID frakcióból, akik a választást követően megszabadultak Maximillian Krah képviselőtől, aki valamilyen módon mindegyik botrányban érintett volt. Krah kizárása után pedig az AfD ismét felvételre jelentkezett Le Pennél, aki azonban most a június végére előrehozott francia választásokra összpontosít, minden bizonnyal nem akarja a kampányban „a nácik barátja” címkét magára aggatni.

Tino Chrupalla, az ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke (j) és Alice Weidel, az AfD elnökhelyettese a párt berlini kampányközpontjában az európai parlamenti választásokon

MTI / EPA / Filip Singer

Jelenleg tehát meglehetősen képlékeny a párthelyzet, s ezzel együtt a fideszesek jövője. Az valószínűnek tűnik, hogy az ECR a parlament harmadik legnagyobb ereje lesz, mert ők még számítanak új tagokra, és csak három képviselővel rendelkeznek egyelőre kevesebbel, mint a liberálisok. Akiknek még dönteniük kell arról, hogy kirúgják-e a holland tagpártjuk négy képviselőjét, mert koalícióra léptek Geert Wilders populista pártjával.