szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

Jogvédő szervezetek tiltakoznak a menekültügyi eljárások EU-n kívülre szervezése ellen, miközben pár hét múlva Albániában megnyitják az első ilyen tábort. A tagállamok egy jelentős csoportja ennek a gyakorlatnak a kiterjesztését kéri, bár Magyarország nincs közöttük. Közben több mint kétharmaddal esett vissza a nyugat-balkáni útvonalon érkező migránsok száma egy év alatt.

Az első plenáris ülés előtt néhány nappal több mint 80 civil szervezet, emberi jogi és humanitárius csoport szólította fel az Európai Parlamentet, hogy határozottan foglaljon állást a menekültügyi eljárások EU-n kívülre szervezése ellen.

A szervezeteket, köztük az Amnesty Internationalt, a Dán Menekültügyi Tanácsot, a Human Rights Watchot és az Oxfamot, aggodalommal töltik el, hogy több uniós ország a közelmúltban megpróbált kibújni egyik nemzetközi jogi felelőssége alól azzal, hogy a menedékkérelmet és a menekültek védelmét kívüli országokra helyezi át. Az aláírók úgy vélik, hogy mindez a nemzetközi védelem alapvető elvének “lebontására” irányul, az uniós és nemzetközi szabályok ugyanis rögzítik, hogy a kérelmezőknek joguk van menedékjogot kérni a szerződésekben részes országokban, és ahhoz is joguk van, hogy méltányosan elbírálják a kérelmüket.  

Az államok azon kísérletei, hogy menekültügyi feladataikat más országokra ruházzák át, nem új keletűek

– fogalmazott az EUrologusnak Olivia Sundberg Diez, az Amnesty International migrációs és menekültügyi uniós szószólója. Felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Királyság Ruanda-rendszere is “teljesen jogosan” összeomlott, ezért az uniós tagállamoknak is fel kell hagyniuk a “hamis ígérgetésekkel”. 

Ez idő- és pénzpazarlás drága, embertelen és megvalósíthatatlan javaslatokra

– tette hozzá Sundberg Diez. Az Amnesty arra is emlékeztet, hogy az ilyen próbálkozásokról rendre kiderül, hogy hemzsegtek a jogsértésektől, emberek önkényes fogva tartásával és a jogi biztosítékok és garanciák hiányával járt. Arról nem is beszélve, teszik hozzá, hogy “abban az időben, amikor világszerte a menekültek 75%-át alacsony és közepes jövedelmű országok fogadják, ezek a javaslatok veszélyes jelzést küldenek arról, hogy az uniós országok nem elkötelezettek a jogállamiság, a nemzetközi szerződések és a globális menekültvédelmi rendszer iránt”.

Nemrégiben 15 tagállam levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben felszólítják a testületet, hogy vizsgálják meg a menedékjog iránti kérelmek külső feldolgozásának lehetőségeit, többek között az uniós jog módosításán keresztül. Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke június végén azt írta, hogy ezek az „innovatív ötletek […] minden bizonnyal megérdemlik a figyelmünket” az új politikai ciklusban. Érdekes módon az előbb említett levelet a magyar kormány nem írta alá, holott éppen Orbán Viktor az, aki kifejezetten ezt a modellt szorgalmazza.

A korábban említett angol kezdeményezés, amely a menedékkérők Ruandába toloncolásáról szólt, rendkívül megosztotta a brit közvéleményt, de a politikai elitet is. A már elfogadott jogszabály végrehajtása végül a Munkáspárt elsöprő győzelmével került le végérvényesen a napirendről. Keir Strarmer, az új brit miniszterelnök első határozatában rendelkezett úgy, hogy az Egyesült Királyság és Ruanda között kötött áttelepítési terv „kimúlt, és el is temették, még mielőtt elkezdődött volna”. Starmer mindezt azzal indokolta, hogy a jogszabály nem jelentett megoldást, mert nem volt elrettentő ereje, így aztán értelme sincs ragaszkodni hozzá.

Másrészről ugyanakkor augusztus elsejétől megkezdik a működésüket azok a migránstáborok, amelyeket Olaszország nyit Albániában a bevándorlók azonosítására és az illegális migránsok kiutasítására. A két ország tavaly novemberben kötött erről megállapodást, mely szerint az egyik kikötőben építik meg a 4 ezer négyzetméteres létesítményt, amelynek működtetése az olasz állam feladata. Az eljárás alapján itt különválasztják majd a menedékkérelemre jogosultakat és az ennek hiányában kiutasítandó illegális bevándorlókat. Meg kell jegyezni, hogy az új európai migrációs törvény is ezt az eljárást követi, azzal a különbséggel, hogy európai uniós területen létesítik ezeket a táborokat.

Közben az uniós határ- és partvédelmi ügynökség, a Frontex legfrissebb adatai szerint 2024 első felében az illegális határátlépések egyharmadával csökkentek, ami azt jelenti, hogy körülbelül 94 ezer esetet regisztráltak idén június végéig. A Magyarországot is érintő nyugat-balkáni útvonalon jött a legkevesebb bevándorló, számuk 72 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi adatokkal összevetve.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!