A szokásos módon először az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola tolmácsolja a napirendi pontokhoz illeszkedően az EP álláspontját, majd pedig – mint ahogy 2022 februárját, Oroszország Ukrajna elleni inváziójának elindulását követően mindig – az orosz-ukrán háború állását tekintik át. Eredetileg úgy tervezték, hogy Volodimir Zelenszkijt videokonferencia keretében hallgatják meg, de két nappal ezelőtt kiderült, hogy az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek a meghívását elfogadva az ukrán elnök is Brüsszelbe utazik. Itt Zelenszkij elő fogja adni a háború lehetséges lezárására vonatkozó győzelmi tervét, és a tagállami vezetők is kifejtik álláspontjukat.

Dolgozni fogunk az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban foglalt elveken alapuló békekezdeményezéssel kapcsolatos konszenzus kialakításának következő lépésein

– ez áll Charles Michelnek az állam- és kormányfőknek írott meghívólevelében. A Tanács elnöke arra is emlékeztetett, hogy az EU-nak tovább kell folytatnia Ukrajna támogatását, különös tekintettel a közelgő télre.

Mivel Ukrajna energetikai infrastruktúrájának több mint fele megsemmisült, sürgősen figyelmet kell fordítani azokra az erőfeszítésekre, amelyek a télre való felkészülésre irányulnak

– tette hozzá az elnök. Ugyancsak hosszasnak ígérkező vita várható a közel-keleti helyzetről, ahol a tagállamok – nem vitatva Izrael önvédelemhez való jogát – leginkább a humanitárius helyzet és a konfliktus eszkalációja miatt aggódnak. Charles Michel pedig várhatóan megnyitja az eszmecserét azzal kapcsolatban is, hogy az ENSZ békefenntartók ellen is történtek támadások, illetve az ENSZ főtitkárát nemkívánatos személynek nyilvánították Izraelben.

Felelőtlenek és elfogadhatatlanok az ENSZ-békefenntartók ellen a közelmúltban Dél-Libanonban elkövetett támadások. Az ENSZ személyzetének és a humanitárius dolgozóknak a biztonságát meg kell védeni.

– jelentette ki Charles Michel.

A migrációval kapcsolatban az elmúlt napokban felgyorsultak az események. Lengyelország a menedékjoghoz való hozzáférés ideiglenes felfüggesztését jelentette be, Hollandia – és várhatóan Magyarország – ki akar lépni a menekültügyi és migrációs paktumból, Olaszország pedig megnyitotta Albániában az első “külső” menekülttáborát. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig a tagállami vezetőknek írt levelében arra tett utalást, hogy az olasz megoldás minta lehetne az EU számára. Fontos megjegyezni, hogy ez olyan fejlemény, ami teljesen szembemegy az eddig elfoglalt állásponttal.

Az EUrologus birtokába jutott a csúcstalálkozó zárókövetkeztetéseinek tervezete. Ebben többek között a következő szerepel:

Az Európai Tanács határozott fellépésre szólít fel minden szinten az Európai Unióból való visszatérés megkönnyítése, növelése és felgyorsítása érdekében, felhasználva az összes vonatkozó uniós szakpolitikát, eszközt és eszközt, beleértve a diplomáciát, a fejlesztést, a kereskedelmet és a vízumot.

Azt is tartalmazza a dokumentum, hogy a kormányfők felkérik az Európai Bizottságot, hogy “sürgősen tegyen javaslatot” ezzel kapcsolatos új jogszabályra. Charles Michel óvatosan fogalmazott, ugyanis az olaszok által megvalósított és Orbán Viktor által évek óta szorgalmazott külső hot spot-ok felállítása és EU általi működtetése nem biztos, hogy megfelel az uniós és nemzetközi jognak.

A nemzetközi joggal összhangban új módszereket kell fontolóra venni az irreguláris migráció megelőzésére és leküzdésére

– mondja Charles Michel. Értesüléseink szerint a tagállamok is erősen megosztottak, így az is lehetséges, hogy vagy nagyon visszafogott és semmitmondó, vagy pedig semmilyen szöveget nem fogadnak el ezzel kapcsolatban. Úgy tudjuk, az utóbbit szorgalmazza Lengyelország társaságában a magyar kormány is.

Az előbbieken túl szó lesz még az EU versenyképességéről is, bár ezt a témát inkább majd a november 8-i, budapesti informális csúcstalálkozón tárgyalják ki, ahol elfogadják az ezzel kapcsolatos stratégiai nyilatkozatot is. Tévedés azonban azt állítani, hogy mindez a magyar elnökség “találmánya”, mert az Európai Tanács 2024. április 17–18-i rendkívüli ülésén az uniós vezetők már egyetértettek abban, hogy új versenyképességi megállapodásra van szükség, és több módozatot is felvázoltak azt illetően, hogyan lehet a megállapodást elérni.