„Annak szenteltem az egész karrierem, hogy az Európai Uniót erősítsem” – ezzel a felütéssel kezdte írásos válaszait Várhelyi Olivér, akinek szóbeli biztosi meghallgatása november 6-án este lesz, amikor három órán keresztül faggatják majd az EP-képviselők. A szakbizottságokban november 4-én kezdődik a 26 jelölt meghallgatása és november 12-ig tart. Ennek előfeltétele az EP Bizottsági Elnökök Értekezletének írásos kérdéseinek megválaszolása, amely a jelölt európai értékek melletti elkötelezettségét, kompetenciáját és az Európai Parlamenttel történő együttműködésének szándékát méri fel. A biztosjelöltek a saját biztosi területükkel kapcsolatban is számot adnak a következő ötéves mandátumuk célkitűzéseiről. Várhelyi Olivér esetében ezeket a szakkérdéseket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Környezet, Közegészségügy és Élelmezésbiztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, illetve a Közegészségügyi Albizottság fogalmazta meg. A meghallgatások menetéről és időbeosztásáról ebben a cikkben írunk részletesen.

“Hány hülye van még?”

Várhelyi Olivért az egészségért és állatjólétért felelős poszt betöltésére kérte fel Ursula von der Leyen, a most lezáruló ciklusban a szomszédságért és bővítéspolitikáért felelt. A politikusnak az első ötéves ciklusában éles bírálatokkal kellett szembenéznie főleg az EP részéről, sokszor Orbán Viktor politikai döntései következtében elmérgesedett viszonyok miatt. A bírálatok nem mindig önhibáján kívül érték, tavaly áprilisban az elhíresült „Hány hülye van még?” mondatával vívta ki Várhelyi az európai parlamenti képviselők ellenszenvét. A költői kérdés a nyugat-balkáni országok csatlakozásáról szóló plenáris vitán hangzott el, amikor a biztosnak bekapcsolva maradt a mikrofonja. Bár közfelháborodás tárgya lett és a DK Várhelyi lemondását követelte, Ursula von der Leyen nem menesztette posztjáról.

Általános számadás

Várhatóan a következő pozíciót nem adják könnyen Várhelyinek, ugyanis az EP csak az első, általános kompetenciára és európai elköteleződésre vonatkozó témakörben öt kérdéssel tesztelték a biztosjelöltet. A nemek közötti egyenlőség elősegítéséről is kérdezték, válaszul Várhelyi az Európai Bizottság szomszédsággal és bővítési tárgyalásokkal foglalkozó főigazgatóságának nemi összetételéről számolt be: „2019 december 1-jén … a női felsővezetők aránya 33%, a nők aránya a középvezetők körében pedig 39% volt, mindkettő az Európai Bizottság átlaga alatt. 2024-re a helyzet jelentősen javult, amikor a női felsővezetők aránya 56%-ra, a női középvezetőké pedig 54% volt, mindkettő az Európai Bizottság átlaga fölé”. Amúgy erre a kérdésre adta az egyik legrövidebb válaszát Várhelyi.

Arra a kérdésre, hogy a fiatalok előrehaladásának támogatására mi a terve, Várhelyi Olivér az Európai Bizottság elnökétől, Ursula von der Leyentől kapott küldetésnyilatkozatra hivatkozott. Kézzel fogható ígértetett tett: mandátuma első 100 napjában megtartja az első, éves ifjúságpolitikai fórumot. A képernyőidő csökkentése érdekében tett intézkedések szintén Várhelyi prioritásai közé tartoznak.
Mire lehet számítani az európai parlamenti és bizottsági együttműködéssel kapcsolatban a magyar jelölt részéről? “Arra, hogy a 2016-ban kiadott jobb jogalkotást – az uniós intézmények közötti megállapodást – fogja folytatni” – biztosít Várhelyi válaszában. A transzparencia és az átláthatóság sem maradtak ki, erre az a reakció érkezett, hogy: „aktívan hozzá fogok járulni a Bizottság azon erőfeszítéseihez is, hogy tájékoztassa a polgárokat az EU intézményi felépítésében betöltött szerepéről”.

Várhelyi a kórházak és egészségügyi rendszerek elleni kibertámadásokat elítélte és biztosi mandátuma célkitűzései közé emelte az egészségügyi digitális rendszerek védelmét. Szintén biztosi tevékenységének első 100 napjában európai stratégiát tervez készíteni „a kórházak és egészségügyi szolgáltatók kiberbiztonságáról”.

Szakmázás

Az EU2Health program, amely a pandémia utáni, krízis-készültségi kezdeményezés és az Európai Egészségügyi Unió felé tett lépés, az EU-n belüli biotechnológia és biogyártás fejlesztése és a határokon átívelő egészségügyi ellátási stratégia menedzselése állt a Környezeti, Közegészségügyi és Élelmezésbiztonsági Bizottság érdeklődésének középpontjában. Várhelyi első lépésként megfogalmazta, hogy a gyógyszerellátás kiépítése az egyik első számú prioritás a megbízása alatt, ez égető kérdés, mert a „nyugati és nagyobb tagállamokban a betegek az újonnan engedélyezett gyógyszerek 90%-ához jutnak hozzá, míg egyes dél- és közép-európai, valamint kisebb tagállamokban ez az arány kevesebb, mint 20%.”
A Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) által is megfogalmazott antimikrobiális reziliencia (AMR) az EU egészségügyet érintő intézkedéseinek forró témája. A túlzott vagy nem megfelelő antibiotikumhasználat miatt számos betegség ellenállóvá vált a kezelésekre, ezért egy gyógyszergyártási és ellátáshiányos spirálba került a gyógyszeripar és az egészségügyi ellátás. Várhelyi feladata lesz ennek a jelenségnek a kezelése. Válaszában kiemelte, hogy ha nem cselekszik az EU, 2050-re 390 ezer ember halhat bele évente az AMR okozta megbetegedésekbe.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési bizottság arra volt kíváncsi, hogy a magyar jelölt hogyan képzeli az állatjólét modernizációját. Erre szintén a technológiai lépésekben látta Várhelyi a megoldást és az Állategészségügyi Világszervezet és a tagállamok között átjárható, egészségügyi adatbázis létrehozását sürgeti. Hasonlóképp fogalmazta meg a válaszát az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságnak és a mesterséges intelligencia bevonásával az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) tagállami szintű használatát szorgalmazná, amely a személyes egészségügyi adatok online térben történő tárolását is jelenti.

Válaszlevelében Várhelyi a versenyképesség köré építette az egészségügyi és állatjóléti kérdésekre adott válaszait és teljes rendelkezésre állásról biztosította a szakbizottságot. Eddig úgy tűnik, válaszai kielégítőbbek mint 2019-ben voltak, ugyanis ekkor a Zöldek, a Szocialisták és Demokraták, a Renew Europe és az Európai Baloldal plusz kérdésekkel tesztelték a magyar jelölet. Az akkori kritikus hangok szerint a bővítéspolitikai poszt nem volt való a magyar jelöltnek, mert Orbán oroszbarát politikája fenyegetést jelentett az Unió országaira – írta a Politico.

Várhelyi Olivér biztosjelölti meghallgatásának hátteréről, az esélyekről ebben a cikkben írtunk.