Másfél órán keresztül tárgyalt Szijjártó Péter hétfőn Szergej Lavrovval, ebből egy 15 perces rész került fel a külügyminiszter közösségi oldalára. Bár Lavrov abban arról beszélt, hogy nem tartja jó ötletnek a tűzszünetet, mert akkor az ukránok erőt tudnak gyűjteni, Szijjártó azt mondta,   

Amikor a béke mellett érveltem, akkor Lavrov miniszter úr nem volt elutasító

A NATO-tagállamok külügyminiszterei Brüsszelben találkoznak kedden és szerdán, ahol a közel-keleti és az ukrajnai háborús helyzetről tárgyalnak. Bár Ukrajna a szerdai napirenden van, Szijjártó előrebocsátotta, hogy most vagyunk a legközelebb a háború végéhez, egyúttal ez a legveszélyesebb időszak is.

 A háborúpárti erők egy utolsó elkeseredett rohamot indítottak, hogy január 20-áig el tudják lehetetleníteni a béketeremtést

– ezzel utalt arra, hogy január 20-án hivatalba lép Donald Trump, akitől a béketeremtést várja a magyar kormány. Szijjártó azt mondta, hogy Moszkvában és Brüsszelben is ugyanazt mondja és a béke mellett érvel. Hangsúlyozta, hogy a kommunikációs csatornák nyitva tartásának a szükségessége a NATO közös álláspontja, és ő éppen ennek tesz eleget.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy nem szabad átlépni bizonyos határokat, először is azt, hogy a NATO nem válhat a konfliktus részévé. 

Szijjártó Péter a közel-keleti helyzettel kapcsolatban aggodalmát fejezte ki a keresztény közösségek biztonsága miatt. Figyelmeztetett arra, hogy Aleppóban a szíriai polgárháború kitörése előtt egy 200 ezer főt számláló keresztény közösség élt, akiknek a száma mára 25 ezer alá csökkent. Az Aleppót ismét elfoglaló felkelők között terroristák is vannak, akik a keresztényeket megfélemlítik, a jelképeiket pedig megsemmisítik – tette hozzá. Felrótta a nemzetközi közösségnek, hogy nem áll ki kellő határozottsággal a veszélyben lévő emberek mellett, és nem biztosít hathatós segítséget sem.