szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?

Pjotr Serafin költségvetésért és csalás elleni harcért felelős biztos azt mondta, hogy a magyarok olyan jogszabályt nyújtotta be, amelyről tudniuk kellett, hogy nem felel meg az elvárásoknak. Az Európai Bizottság azon dolgozik, hogyan lehetne megkerülni a kormányt az EU-s pénzek utalásánál.

A lengyel uniós biztos az egyik legnagyobb pénzügyi befolyással rendelkező portfóliót viszi az Ursula von der Leyen vezette Bizottságban. Pjotr Serafin Európai Parlament Pénzügyi Ellenőrzési Bizottságában első alkalommal beszélt a tárcáját érintő ügyekről.

Szóba került a modellváltott magyar egyetemek ügye is, miután a kormány egy hete nyújtotta be a közalapítványi formában működő kuratóriumok összeférhetetlenségét szabályozó, november első felében elfogadott jogszabályt. Arról Hankó Balázs oktatási miniszter is több alkalommal említést tett, hogy nem minden elemében olyan törvényt alkotott a magyar országgyűlés, amelyet az Európai Bizottság elvárt. A kormány Brüsszelre mutogat, mondván, egy évvel ezelőtt megszakadt a párbeszéd. A Bizottság álláspontja ugyanakkor az volt, hogy végre elfogadott törvényt akarnak látni, nem pedig olyan magyar javaslatokat, amelyek egy kicsit mindig másabbak, mint amit a brüsszeli testület elvárásként megfogalmazott.

Átment a Szenátuson a Műegyetem modellváltása

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetői ma 85,2 százalékos többséggel a modellváltás útjára állították az egyetemet. Bár a váltás fő indoka az anyagi források jelentős megnövekedése volt, még a bérek rendezésére sem sikerült kicsikarni semmilyen ígéretet.

Serafin most azt mondta, hogy egy hónapja van az Európai Bizottságnak az értékelésre, amelyet egy hónappal meghosszabbíthatnak. Ennek nyomán készül el egy ajánlás, amely értékeli a magyar teljesítést és javasolja az uniós tagállamoknak, hogy ismét tegyék lehetővé, hogy a modellváltott egyetemek uniós pénzt kapjanak. Vagy éppen ellenkezőleg, az eddigi állapot fenntartását indítványozzák.

A 2022 decemberi döntés ugyanis nem arról szól, hogy az Erasmusból és a kutatásfejlesztést támogató Horizon Europe-ból kizárják ezeket a felsőoktatási intézményeket, hanem arról, hogy erre nem kaphatnak uniós pénzt.

A törvény hasonlít ahhoz, amit korábban láttunk és akkor azt üzentük, hogy ez nem felel meg

– mondta Serafin, aki nem akart tovább “spekulálni” ezzel kapcsolatban.

Ugyancsak szóba került a – pénzek befagyasztását eredményező – jogállamisági eljárással kapcsolatban az úgynevezett okos, vagy intelligens megoldás, amelyről az Európai Parlament előtt Ursula von der Leyen tett említést két héttel ezelőtt. Azóta annyi derült ki – meg nem erősített forrásokból -, hogy ez azt a cél szolgálhatja, hogy az az ország, amely el van zárva az EU-s pénzektől (ez jelen esetben csak Magyarország), mégis hozzájuthasson a fejlesztési forrásokhoz – de a kormány megkerülésével.

Maga az elképzelés nem új, de eddig még egyetlen vezetés sem vállalkozott egy általános szabály megalkotására. Most úgy tűnik, Serafin biztos kapott erre mandátumot és Kollár Kinga, a Tisza Párt EP-képviselőjének kérdésére el is mondta, hogy egyáltalán nem könnyű a feladat. Egyrészt a biztos szerint hiába vannak jogállamisági problémák egy tagállamban, az emberek érezhetik úgy, hogy miért nekik kell megfizetniük a kormány hibáinak az árát. Másrészt pedig a jogállamiság nem teljesülhet egy országban úgy, hogy egy adott régió ugyan megfelel meg a demokratikus elvárásoknak, de a kormányzat szintjén ez már nem valósul meg – elmélkedett tovább a lengyel biztos.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!