2021-től kezdve először eszközként, majd fegyverként használják az illegális bevándorlókat az EU keleti határain, orosz szervezéssel, fehérorosz közvetítéssel. A probléma tehát nem új, a jelenség azonban egyre nagyobb méreteket ölt, amire az EU-nak is lépnie kell.

„Tartós és nagyon komoly helyzet alakult ki az EU keleti határain, jelentősen növekedett az illegális határátlépések száma, különösen a lengyel–belorusz határon. 66 százalékkal emelkedett a múlt év során. Az orosz hatóságok megkönnyítik ezeket az illegális mozgásokat, a lengyel–belarusz határt illegálisan átlépő migránsok több mint 90 százaléka orosz diák- vagy turistavízummal rendelkezik”

– fogalmazott brüsszeli sajtótájékoztatóján Henna Virkkunen technológiai függetlenségért, biztonságért és demokráciáért felelős biztos, az Európai Bizottság egyik alelnöke. Virkkunen azt is elmondta, hogy ma már ott tartunk, hogy a fehérorosz hatóságok különböző eszközökkel szerelik fel a migránsokat, akik ezeket használva, erőszakkal lépnek fel a határőrökkel szemben, vagyis

a fenyegetés következő szintjére léptünk.

A jelenség Lengyelországot, Litvániát, Lettországot és Finnországot érinti. Az Európai Bizottság ezért úgy döntött, hogy 170 millió euró pótlólagos forrást biztosít ezeknek az országoknak elektronikus megfigyelőberendezések korszerűsítésére, távközlési hálózatok fejlesztésére, mobil észlelőberendezések telepítésére és drónok elleni védekezésre. Észtországot 19,4 millió euróval, Finnországot 50 millió euróval, Lettországot 17 millió euróval, Litvániát 15,4 millió euróval, Lengyelországot 52 millió euróval és a szintén érintett Norvégiát 16,4 millió euróval támogatja az EU.

A témának van még egy fontos vonatkozása, a lengyel kormány ugyanis korábban bejelentette, hogy felfüggeszti a menedékkérelmek megadását ezen személyek esetében, és Finnország is hozott egy hasonló tartalmú, de egyelőre nem alkalmazott jogszabályt. Az Európai Bizottság erre reagálva, nagyon óvatosan fogalmazva, olyan értelmezést közölt, amely tulajdonképpen lehetőséget ad ezekre a fellépésekre, amelyeket jogvédő szervezetek is erősen bírálnak. A bizottsági dokumentumban úgy fogalmaznak:

a rendkívüli intézkedéseknek kivételesnek, arányosnak, időben korlátozottnak kell lenniük, és konkrétan meghatározott eseteknek kell lenniük.

És csakis az Oroszország által szervezett migrációra vonatkozik ez a kivételezés. Virkkunen alelnök azt is elmondta, hogy kapcsolatban vannak a nagy platformszolgáltatókkal, mert bebizonyosodott, hogy online felületeken, különböző csoportokban szervezik a bevándorlókat a keleti határokra. A hibrid beavatkozással szemben közös fellépésre van szükség, vagy ahogy Henna Virkkunen fogalmazott:

Egy támadás egy tagállammal szemben támadás az egész EU-val szemben.