Egyre élesebb szóváltások követik egymást az európai vezető politikusok és Elon Musk között, miután az amerikai üzletember rendszeresen megszólal a kontinens politikáját alapjaiban érintő ügyekkel kapcsolatban. A Tesla és Space X alapító, X (ex-Twitter) tulajdonos, techmilliárdos mondott már olyat, hogy csak a szélsőjobboldali AFD mentheti meg Németországot, hogy a német kormány befolyásolni akarja a közelgő februári választásokat, és ugyancsak Musk volt az, aki jelentős pénzadományt ígért Nigel Farage Brexit-pártjának.

Kijelentéseinek, döntéseinek különös hangsúlyt ad, hogy egyszerre nyilvánul meg Európában is nagy befolyással bíró politikusként, üzletemberként és társadalmi ügyeket kiemelten támogató “filantrópként”. Az X tulajdonosaként olyan közösségi média vállalatot irányít, amely az EU DSA szabályozása alá esik, a Tesla jelentős Európai piaci szereplő (a Tesla Gigafactory Berlin-Brandenburg Grünheidében 4 milliárd eurós befektetés), a Space X (és a hozzá kötődő Starlink műholdas telekomcég) az EU űrkutatás támogatási programjainak pályázati nyertese. Ez ad különös jelentőséget annak, hogy Elon Musk bevételeinek egy részét a szélsőjobboldali populista pártok finanszírozására fordítja.

Musk első, jogi útra terelt konfliktusa az európai hatóságokkal az X-et érintő tartalomszűrési- és moderálási vita. Az Európai Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló uniós törvény (DSA) alapján indított vizsgálatot az X ellen. Ez a jogszabály arra kötelezi a digitális tartalmat szolgáltató vállalatokat, hogy hatékonyan felügyeljék saját kínálatukat, és óvják a felhasználókat “a káros tartalmaktól.”

AFP / NurPhoto / Jakub Porzycki

Az X növekvő európai politikai befolyását jelzi, hogy január 7-én a német EU-ellenes, szélsőjobboldali AfD párt vezetője ezen a platformon közvetített élő vitát. Az Európai Bizottság digitális menetrendjéért felelős korábbi vezetője Thierry Breton felháborodott emiatt, és ugyancsak az X-en figyelmeztette Alice Weidelt, az AfD kancellárjelöltjét, hogy a Muskkal folytatott élő chat jelentős és értékes kampányelőnyhöz juttatja őt a versenytársaival szemben.

Az Európai Bizottság szóvivője kitért ugyan arra, hogy az EU digitális szolgáltatásokra vonatkozó szabályai nem tiltják az élő közvetítést, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a platformtulajdonosok nem biztosíthatnak semmilyen előnyt, privilégiumot egyetlen politikai oldal számára sem.

Musk a figyelmeztetések ellenére letette a garast az AfD mellett, tudván, hogy egy hónap múlva előrehozott választások lesznek Németországban. Az üzletember nem győzi hangoztatni, hogy a szélsőjobboldali kormány hatalomra kerülése is „rendben van”, ha „olyan jövő felé vezeti az országot, ahol a gazdasági jólét, a kulturális integritás és a technológiai innováció nem csak vágy, hanem valóság.” Németországi, nyíltan vállalt politikai elköteleződését pedig azért tekinti legitimnek a milliárdos, mert a Tesla kiemelt befektetője az országnak.

Space X & Starlink vs. EU

Az Unió és Musk között zajló adok-kapok szünet nélkül zajlik. Decemberben az EU bejelentette, útjára indul a 10,6 milliárd eurós költségvetésű Iris űrprogram. Ez direkt konkurenciát és piacvesztést jelent az amerikai milliárdos alapította Space X számára. Az Unió abban bízik, hogy 290 műhold pályára állításával az európai kormányok és haderő kommunikációját sikerül erősíteni és védeni a kibertámadásokkal szemben.

Miközben az EU a saját kommunikációs csatornáit védi egymás után nyílnak az amerikai befektető előtt az európai hátsó ajtók. Elon Musk az olasz kormányfővel, Giorgia Melonival tárgyalt az utóbbi időszakban: a Space X űrkutatási programjának és a Starlink műholdas szélessávú vállalkozásának bővítésével akar ugyanis nagyobb szerepet vállalni Olaszország távközlési rendszerében.

SpaceX űrhajó repülési tesztje

AFP / Chandan Khanna

Olaszországnak van mit behoznia, és tényleg piacképes befektetőre van szüksége. Az olaszok öt év alatt 1,5 milliárd euró értékben fejlesztenék vidéki internethálózatukat. Különösen azokat a térségeket, amelyek optikai kábelen keresztül nehezen beköthetőek a rendszerbe: a magashegyi vidékeket vagy a tengeri szigeteket. Ehhez kínál megoldást a Startlink műholdas internetes szolgáltatás. Meloni és Musk baráti hangvételű üzenetváltása és együttműködési készsége riadalmat keltett az olasz ellenzékben, sokan úgy vélik a Starlink bevonása az olasz kormány kommunikációja feletti kontrollt jelenti. „Egy ilyen kényes szolgáltatást átadni Musknak, miközben ő az európai szélsőjobbot támogatja, álhíreket terjeszt és beavatkozik az európai országok belpolitikájába, nem elfogadható” – figyelmeztetett Carlo Calenda liberális olasz politikus.

X vs. EU

Nem csak az olasz ellenzék berzenkedik Musk európai térnyerése és befolyása ellen. A német kancellár és a francia elnök , a norvég és brit miniszterelnök is reagált a Tesla-alapító európai politikát érintő kijelentéseire, és azzal vádolták, hogy illetéktelenül avatkozik bele az európai államok belügyeibe. Az Európai Bizottság szóvivői ezzel szemben még kivárásra játszanak. Thomas Regnier techszuverenitásért felelős szóvivő például azt hangsúlyozta: bár kifogásolható, amit Musk mond, de neki is jogában áll kifejtenie nézeteit. Az amerikai milliárdos láthatólag nem értékeli a békülékeny hangvételt. Decemberben egy X-posztban Olaf Scholz kancellárt “inkompetens bolondnak” titulálta. Scholz taktikus kimértséggel válaszolt, és arra figyelmeztetett a Musk-csörtékkel kapcsolatban, hogy nem szabad „trollokat etetni”. A zöldpárt kancellárjelöltje, Robert Habeck határozottabb stratégiát követ, ő tömören azt üzente: „El a kezekkel a demokráciánktól, Musk úr”.

„Ki hitte volna tíz évvel ezelőtt, hogy a világ egyik legnagyobb közösségi hálózatának tulajdonosa új, nemzetközi reakciós mozgalom támogatója lehet és közvetlenül beavatkozik a választásokba, többek között Németországban is” – fogalmazott az éles kritikusokhoz csatlakozó francia elnök, Emanuel Macron. Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Store ezt azzal fejelte meg, hogy „aggasztó”, hogy közvetlenül beavatkozik más országok belügyeibe egy ilyen gazdasági források fölött rendelkező üzletember.

Akár szigorú, akár visszafogott kritika éri Elon Muskot Európából – lepereg róla és egyre nagyobb lendülettel folytatja az Unió-kritikus posztolást. A spanyol és norvég bűnözési stratégiákból is hevenyészett elemzést dobott össze, a magdeburgi támadás után pedig a „tömeges és ellenőrizetlen” német bevándorlást ostorozta. Keir Starmer brit miniszterelnököt és kormányát pedig azért marasztalta el, mert szerinte nem lépnek fel a prostitúciós hálózatok és a gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen.

Elon Musk

AFP / Brendan Smialowski

A néhány mondatos, saját platformján közzétett, felületesen de ugyanakkor élesen megfogalmazott kritikákra nehéz szakszerű választ adni, már csak azért is, mert nehéz eldönteni, hogy Musk mint platform-tulajdonos, mint (konkrét megbízással még mindig nem rendelkező) politikus vagy a különböző ügyek szakértője szólal-e meg. A spanyol kormány szóvivője, Pilar Alegría óvatos kísérletet tett a Spanyolországot ért kifogások visszautasítására, odáig jutott, hogy az X-nek, közösségi médiaként „abszolút semlegesként” kellene működnie és nem a beavatkozás terepekeként. Egyelőre azonban az X az európai politikusok intelmeivel és elvárásaival ellentétes irányba halad. Tulajdonosa pedig a jelek szerint egyáltalán nem bánja ezt, sőt: élvezi!

Úton a digitális kiegyezés felé

Előrelépést hozhat, hogy – még a németországi választások előtt – január végén az Európai Bizottság szervezésében, a nagy online platformok képviselőinek részvételével, a civil szervezetek küldötteivel egyeztetés kezdődik.

A kezdeményezéssel kapcsolatban megkerestük a gyűlöletbeszéd mérséklésében és megelőzésében jelentős szerepet játszó INACH civil szervezetet. Az Inach adatszolgáltatással és szakmai véleményekkel támogatja az Európai Bizottság prevenciós munkáját. Berecz Tamás a szervezet vezetője az EUrologusnak adott válaszában úgy fogalmazott: komolyan fennáll annak a veszélye hogy az INACH-ot perbe fogja az X vagy más, a DSA által nagy platformként (LOP) definiált digitális óriás. 2023-ban már történt egy hasonló kísérlet az Egyesült Államokban a hasonló szerepet betöltő Anti-Defamation League ellen, sikertelenül.

Bár az online környezet biztonságosabbá tételének módja még nem látszik, Európa a digitális válság több hullámán átesett már, megérett az idő arra, hogy végre tanuljon az elszenvedett károkból. Ilyen “bevezető” krízis volt a Cambridge Analytica adatszivárgási botránya, amely a felhasználók profilozását segítette, a közösségi média hatása a Brexitről szóló népszavazásra, vagy a romániai elnökválasztást befolyásoló Tiktok-kampány . Musk és az X színrelépése szintlépést jelent, ezért is kérdés, hogy az eddig érdemi prevencióra képtelen uniós politika most tud-e érdemben és hatékonyan változtatni stratégiáján.

Ez a cikk a PULSE-projekt keretében készült. Elkészítéséhez hozzájárultak: Folk György / EUrologus/HVG, Alberto Magnani / ilSole24Ore – Olaszország