Donald Tusk lengyel miniszterelnök az Európai Parlament előtt mutatta be a január 1-jén elkezdődött lengyel soros elnökség prioritásait. A lengyelek a magyar vezetéstől vették át az Európai Tanács elnökségi székét, a pozíció a tagállamok és az Európai Unió intézményei összehangolt működésének elősegítését jelenti. A lengyelek már decemberben prezentálták elnökségük napirendi pontjait, most azonban Tusk részletesen kifejtette, hogy Európa biztonsági és védelmi politikájának felfejlesztését hét dimenzióban képzelik el.

Ha szeretnénk Európát fenntartani, akkor fel kell fegyvereznünk Európát

– emelte ki a lengyel miniszterelnök, aki a tagállamok éves GDP-jének védelmi iparra fordított 5%-át elérhetőnek tartotta. Ezt Donald Trump hangoztatta először a NATO-tagországokra vonatkozóan. A parlamenti vitán Fabio De Masi német független képviselő erre reagálva úgy fogalmazott, hogy Tusk „az USA-t szolgálja”, és az európai országok védelmi gazdaságát akarja fejleszteni, miközben
Németországban nem mennek a vonatok, nem tudnak tanulni a gyerekek.

A lengyel elnökség prioritásai között Tusk kitért az Európai Unió belső határainak biztonságára is, és kijelentette:

„Szerintem xenofób és nacionalista hangok nélkül is elbírunk a migrációval.”

A lengyel miniszterelnök szerint sokkal inkább az európai „őrült politikusoktól” kell megvédeni a tagállamok határait. A Szocialisták és Demokraták (S&D) elnöke, García Perez a fizikai biztonság és a határok védelme mellett felhívta a figyelmet az emberek létbiztonságának hiányára:

„A biztonság azt is jelenti, hogy reggel nem úgy ébredünk fel, hogy félünk, hogy nincs gáz, vagy van-e pénzünk gázra.”

A lengyel elnökség a következő fél évben a szólásszabadság és a dezinformáció kihívásaira is reagálni kíván. Az informatikai biztonság fontosságát emelte ki Tusk, majd hozzátette: „Nem hagyhatjuk, hogy beavatkozzanak a választásainkba, meg kell védeni az unokáinkat, gyermekeinket a gyűlöletbeszédtől, nem szabad a cenzúra csapdájába esni”.

Közismert, hogy Donald Tusk és Orbán Viktor viszonya igen megromlott az elmúlt időszakban. A legkomolyabb ok az orosz–ukrán háború, az orosz fenyegetés ellentétes megítélése volt, de a Lengyelországban körözött miniszterhelyettesnek adott magyar politikai menedékjog sem javított mindezen. Ennek fényében kell értelmezni Donald Tusk következő kijelentését:

„Az európai hadseregről most nem akarok beszélni, mert ehhez tudni kellene, hogy milyen irányba küldjük ezt a hadsereget. Szerintem Budapest más irányba küldené ezt a hadsereget, mint Varsó.”

Patryk Jaki, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakció társelnöke és a Tusk Polgári Koalíciójának (KO) megválasztása előtt hatalmon lévő lengyelországi Jog és Igazságosság (PiS) párt alelnöke azonban keményen beleállt a Tusk által megfogalmazott prioritásokba:

„A miniszterelnök csaló, mindent csak szépnek fest le”

– szögezte le. A felfokozott indulatok oka, hogy Lengyelországban május 18-án tartanak elnökválasztást, a kampányidőszak egy hete kezdődött el hivatalosan. Jaki két lengyel ellenzéki képviselő letartóztatásával vádolta a lengyel miniszterelnököt, ami szerinte az ország jogállamiságát is megkérdőjelezi. Tavaly januárban a lengyel rendőrség valóban letartóztatta a volt belügyminisztert és a belügyminiszter-helyettest, akik 2007-ben egy korrupcióellenes hivatalt vezettek, és 2023-ban választották őket a PiS parlamenti képviselőivé – írta akkor a BBC.

Deutsch Tamás, a Fidesz Patrióták Európáért frakció delegáltja ugyanakkor kiemelte felszólalásában:

„A politikai üldözöttek számíthatnak Magyarországra, politikai menedéket is adunk a politikai menekülteknek.”

Tavaly decemberében röppentek fel hírek a legutóbbi precedensről, amikor feltételezhetően a volt igazságügyi miniszterhelyettes, az ellenzékbe került PiS képviselője menekült Magyarországra.

A lengyel soros elnökség a gazdasági biztonság és az Unió belső piacának erősítését hangsúlyozza, és Tusk felszólította a parlamenti képviselőket, hogy „legyenek bátrak, és térjenek el a regulációtól, nem csak elolvasni kell a Draghi-jelentést”. Ezzel az EU-s intézmények reakcióidejének javítására szólított fel, amelyre válaszul Dubravka Šuica, a mediterrán térségért felelős biztos elmondta, hogy a Gázai övezet újjáépítésére és a palesztin hatóság kétállami megoldásához hozzájáruló tervet is készít az Európai Bizottság, illetve a 16. orosz szankciócsomag elfogadását is sürgette.

Az energiabiztonság és a környezetvédelem is szerepel a lengyelek listáján. Tusk szerint ugyanis „nem lehet az, hogy ha véget ér az orosz agresszió, akkor újra Oroszországtól fogunk függeni energetikai szempontból”. Erre a gondolatra felfűzve szerinte az Európai Unió fenntarthatósági törekvéseit magában foglaló Green Deal hatékony kivitelezéséhez „meg kell változtatni azokat a szabályokat, amelyek túl magas energiaárakhoz vezettek”. Terry Reintke, a Zöldek pártcsalád társelnöke üdvözölte a napirendi pontot, a Green Deal megfelelő teljesítése függetlenítheti Európát az „autokratákról”, majd hozzátette, nagy a teher a lengyel elnökségen, mert „katasztrofális volt a magyar elnökség”. A gazdák követeléseire reagálva kiemelte a lengyel miniszterelnök, hogy az élelmiszer-biztonság is a kitűzött célok között szerepel, és el kell érni, hogy „az emberek ne a terhekkel asszociálják az EU-t”.

A leghangosabban az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber üdvözölte az Európai Tanács és a Néppárt exelnökének, Tusknak a beszédét, és a magyar elnökséget „Orbán egótrippjének” nevezte. Magyar Péter pedig a magyar–lengyel kapcsolat ellentmondásossá válásának megváltozását a jövő évi magyarországi parlamenti választások kimenetelében látta:

„Legkésőbb jövőre megint ragyogni fog a magyar–lengyel barátság csillaga!”