Tetszett a cikk?

Történetének legnagyobb bővítését hajtotta végre az Európai Unió 2004. május 1-jén: a korábbi tizenötök köre egyszerre tíz új tagállammal gyarapodott, 450 millióra növelve az integráció polgárainak számát. A dublini bővítési ünnepségen nyolc egykori szocialista ország - Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és a jugoszláv utódállam Szlovénia -, valamint Ciprus és Málta kormányfője (magyar részről Medgyessy Péter) tett pontot a második világháború után megosztottá vált Európa újraegyesítésére. Az új tagállamok a 2002 végén kialkudott feltételek szerint csatlakoztak az EU-hoz, amelynek döntéshozó intézményeiben, az Európai Parlamentben (EP), a Miniszteri Tanácsban, valamint az Európai Bizottságban (EB) immár teljes szavazati joggal vesznek részt (az EB első magyar tagja Balázs Péter lett). Ám ezzel a bővítés nem ért véget: az EU állam- és kormányfőinek decemberi döntése szerint a csatlakozási tárgyalásokat az idén lezáró Bulgária és Románia is uniós taggá válhat 2007-től, 2005-ben pedig - meghatározott feltételekkel - megindulhatnak a tárgyalások Horvátországgal és Törökországgal.

Már az új, 25 tagú EU-ban került sor június 10-13. között az ötévente tartott EP-választásokra. Mivel az új tagországokban átlagosan csupán 26 százalékos volt a részvételi arány, az EU egészét tekintve a voksolási hajlandóság negatív rekordot döntött. A bővítés nyomán 626-ról 732 tagúra nőtt - ezen belül 24 magyar euroképviselőt számláló - EP legnagyobb politikai csoportja a jobbközép Európai Néppárt lett, amelyet a szocialisták, a liberálisok és a zöldek követnek, és megszaporodtak az euroszkeptikusok. Pártközi alkuk eredményeként - terminusának első felére - az EP a spanyol szocialista Josep Borrellt választotta elnökéül. A magyarországi választáson 38,5 százalékos volt a részvétel; a Fidesz-MPSZ a voksok 47,4 százalékát szerezte meg, így 12 képviselőt küldhetett az EP-be, akik a néppárti frakció tagjai, az MSZP 34,3 százalékot kapott (9 képviselő a szocialista frakcióban), az SZDSZ 7,7 százaléknyi szavazata két képviselőt jelent az EP liberális képviselőcsoportjában, az 5,3 százalékot begyűjtő MDF pedig egy fővel képviseli magát a néppárti frakcióban.

Az új EP hamar történelmet írt. A mandátumának végére ért Romano Prodi EB-elnök utódlásán összekapott uniós kormányok által második nekifutásra jelölt volt portugál miniszterelnök, José Manuel Durao Barroso júliusban megkapta a jóváhagyást a strasbourgi képviselőháztól is. A 24 fős brüsszeli testületbe a tagállamokból küldeni tervezett biztosok némelyikét azonban - köztük a magyar kormány által jelölt Kovács Lászlót - a parlamenti meghallgatáson rendkívül erős bírálatok érték. Az október 27-ére kitűzött, bukással fenyegető EP-szavazás előtt Barroso meghátrált, és a kormányfőkkel folytatott alku eredményeként a korábbi olasz és lett biztosjelöltet lecserélték, Kovács pedig másik - az energiaügyek helyett az adó- és vámügyi - tárcát kapott.

A november 22-én munkába állt új EB körüli perpatvar beárnyékolta az európai alkotmány aláírási ceremóniáját is. A megállapodást a kormányfők - magyar részről immár Gyurcsány Ferenc - október 29-én, az európai integrációt létrehozó római szerződés megkötésének színhelyén pecsételték meg. A közösségi döntéshozatalt megkönnyítő és demokratizáló, az alapvető jogok chartáját is magában foglaló európai alaptörvénynek azonban a 2007-re tervezett hatálybalépés előtt még át kell esnie a számos tagállamban népszavazással nehezített ratifikáción. Novemberben a litván parlament - elsőként - már el is fogadta azt.

Az uniós közhangulatra az idén is rányomta bélyegét a gazdasági növekedésnek a tavalyinál ugyan gyorsabb, de az USA-énál jóval lassúbb, mintegy 2 százalékos üteme és az eurónak az exportot nehezítő rohamos erősödése. Eközben az uniós versenyképességet javítani hivatott úgynevezett lisszaboni program jobbára eredménytelen maradt. A lassú gazdasági fejlődés nem segített az EU 2007-2013 közötti új hétéves költségvetéséről megindult vitának sem. A közösségi büdzsé nyáron nyilvánosságra hozott tervezetéről a decemberi kormányfői csúcsig egyre mélyült a tagállamok közti - a kiadásokat és a bevételeket egyaránt érintő - nézeteltérés.

Egy lengyel polgármester arról győzködi Elon Muskot, hogy vegye meg a városában található kastélyt

Egy lengyel polgármester arról győzködi Elon Muskot, hogy vegye meg a városában található kastélyt

Veszélyes játékot játszik Trump Grönlandon – nyakunkon az új gyarmati korszak?

Veszélyes játékot játszik Trump Grönlandon – nyakunkon az új gyarmati korszak?

Nehezen indul be az állami ingyenjogosítvány rendszere, sokaknak nincs hol vizsgázniuk

Nehezen indul be az állami ingyenjogosítvány rendszere, sokaknak nincs hol vizsgázniuk

Jó helyismerettel lehet igazán jó befektetés egy garázs

Jó helyismerettel lehet igazán jó befektetés egy garázs