© Stiller Ákos

Egymás között fesztivál-CBA-nak nevezik beszerzési társulásukat azok a hazai szervezőcégek, amelyek a beszállítókkal szembeni hathatósabb fellépés reményében léptek szövetségre. A tokaji Hegyalja Fesztivált és a zánkai BalaTone-t szervező Delta Fest Kft., illetve a Szegedi Ifjúsági Napokat rendező, a város tulajdonában álló Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. az ismert közérthálózat üzleti modelljét másolta le: az idén már együtt adják le megrendelésüket a fesztivál beszállítóinak - italgyártóknak, toalettkölcsönzőknek, reklámfelületet nyújtó médiáknak -, így akár 15-20 százalékos kedvezményt képesek tőlük kicsikarni. A szponzori szerződéseket is egységesítették, a három fesztivál "felső hangon" összesen 150 ezer látogatóját csomagban kínálják a támogatóknak, akik közül többen (például a Borsodi Sörgyár, a Zwack, a Pepsi) így szálltak be a támogatásba. Ráadásul a fenti rendezvényekre kombinált bérletet is vásárolhatott az, akinek júliusban és augusztus végén három szabad hétvégéje akadt.

Vidéki fesztiváljaira - a Voltra és a Balaton Soundra - a Sziget Szervezőiroda is árusított közös bérletet. A szervezők azonban láthatóan egyéb módon is kihasználják a zászlóshajó Sziget Fesztivállal együtt három buliból álló koncertpalettában rejlő lehetőséget, például a T-csoport vagy a Soproni, illetve a Dreher sörgyár egyes termékeinek szponzorációját a hozzájuk arculatilag leginkább illeszkedő fesztiválhoz kapcsolva. (A Sziget és a Volt a két italcég "fesztiválosabb" ászoksörének logója alatt fut, míg a kényelmi szolgáltatásokkal jobban ellátott, drágább balatoni bulihoz a soproniak prémium licencmárkája, a Heineken neve kapcsolódik.)

A vidéki rendezvények jobbára lekötik az adott régiók közönségét. Újabb fesztiválokat már nehéz lenne a nagyközönség naptárába, illetve a vállalatok marketingbüdzséjébe belobbizni. Az idén így is többször volt példa arra, hogy egymástól műfajilag némileg eltérő, s földrajzilag is távol eső zenei rendezvények egy időben futottak. Azonos hétvégére került például a csaknem 80 ezer látogatót vonzó Balaton Sound és a 60 ezres látogatottságú Hegyalja, illetve a 15 ezer bulizónál "megrekedt" BalaTone és a hivatalosan 27 ezer nézővel zárt, önálló szervezésű, debreceni Campus fesztivál. Utóbbi kettő közt szokatlan vetélkedés indult: a Delta Fest-esek ingyenbelépést kínáltak a - lakcímkártyájuk szerint - debreceni lakosoknak a balatoni koncertsorozatra, mondván, minden évben más várost részesítenek e kegyben. Idén - hogy, hogy nem - Debrecenre esett a választás.

A hazai fesztiválszervezők célja - állítják - általában mégsem az, hogy kiüssék egymást a nyeregből, inkább igyekeznek felosztani egymás között a július-augusztusi időszakot. "Ha egymásra szervezünk, akkor nemcsak a pár tízezer hétvégi fesztiválozón kell osztoznunk, de az infrastruktúra és a fesztiváltechnológia szállítását is nehezebben vállalják az alvállalkozók, sőt a közös szponzoroknak is gondot jelent két külön promóciós pavilon felállítása" - magyarázza Bukovinszky Béla, a Delta Fest Kft. marketingvezetője. A fesztiválok közönsége minden helyszínen nagyjából ugyanazokat a hazai előadókat kapja.

A szakmabeliek egyöntetű véleménye, hogy Magyarországon még a hazai szervezésű vidéki rendezvények is felveszik a versenyt a környező országok komolyabb fesztiváljaival. Nagyobb multinacionális fesztiválszervező cég piacra lépése esetén azonban a kelet-közép-európai rendezvényszervező cégek kiszolgáltatottak volnának. "Azok a régiós fesztiválok, amelyek szeretnének versenyben maradni, kénytelenek lesznek szövetségre lépni" - mondja a HVG-nek Gerendai Károly. Emlékeztetett arra is, hogy a 3 millió eurós költségvetésű bukaresti B'estfesttel már a térségben nyomul a kaliforniai szórakoztatóipari óriás, a Live Nation is, amely ügynökségein keresztül számos élvonalbeli zenekart képvisel és közvetít, ha vele szemben a régiós fesztiválok jobb alkupozíciót akarnak kiharcolni, össze kell fogniuk. Három fesztiválja okán a Sziget most is jobb helyzetben van, nem jellemző azonban, hogy ebből fakadóan "csomagban" vásárolna előadókat: az egyes fesztiválok programszervezése - a közbeszerzéstől eltérően - egymástól függetlenül zajlik.

A Live Nation - idézi fel Gerendai - többször tett már ajánlatot a Sziget Kft.-re (a többi fesztiválszervező hasonló vételi szándékról nem tudott beszámolni), ám nem tudtak megegyezni, mert nem derült ki, hogy az üzletkötés után mi történne a portfólióba tartozó fesztiválokkal. Valószínűnek tűnik, hogy a hazai szakembergárdát csak lebonyolítónak tartanák meg. Az effajta multicég üzletpolitikája alapján feltehetőleg éppen azok a sajátosságok tűnnének el a magyarországi fesztiválokról, amelyek hazaivá teszik őket. Ilyenek például a profitot nem termelő, ám a vurstli- és fesztiválhangulathoz kétségtelenül hozzájáruló összművészeti, táncszínházas rendezvények, performanszok.

Az is érdekes, hogy a gyakran pusztaságban vagy sportpályán rendezett, kizárólag nagyszínpadokból és sörsátrakból álló nyugati fesztiváltípus helyett Magyarországon a sok apró helyszínnel tűzdelt, lődörgős, búcsúhangulatú modell alakult ki. "Ennek hátterében ott állhat a zenével fennálló jó viszonyunk, a rengeteg amatőr zenekar és a szabadtérikocsma-kultúra is" - mondja Barna Tamás, a két éve a Sziget imázsának finomításában is részt vevő marketingszakember. Ezt csak tetézi, hogy a magyar rendezvények esetenként jobb infrastruktúrát és szolgáltatásokat kínálnak, mint a nyugatiak. Bár ebbe talán az is belejátszott, hogy a kezdetek kezdetén a hazai hatóságok kekeckedése meg a médiában egy időben hangsúlyos sárban-porban drogozáson alapuló fesztiválkép miatt a szervezők túlteljesítették a higiéniai követelményeket, egyszersmind a komolyabb műfajok és civil szervezetek befogadására is hangsúlyt helyeztek.

A koncertszervezők szerint a telítődő hazai piacról egy-két fesztivál előbb-utóbb kibukik, vagy műfaji váltásra kényszerül. Az is kézenfekvőnek tűnik, hogy a magyar fesztiválszervezők a határon túli piacokon is körülnézzenek. Az erdélyi Félsziget-fesztivál 51 százalékát tulajdonló Sziget Kft. tapasztalatai mindenesetre azt mutatják, a hazai piacon felhalmozott tudás kevés ahhoz, hogy idegen viszonyok között is hasonló magabiztossággal dolgozzanak: mindenképpen szükség van a helyi sajátosságokat jól ismerő partnerekre.

KIRICSI GÁBOR