© sorlap.hu

A márkaeltérítés során előfordulhat, hogy egy megbecsült márkát felfedezi magának egy fogyasztói réteg, amely azután átformálja a márka arculatát.

A hazai sörpiacon azonban ennek mintha az ellenkezője érvényesülne. Több olyan - eredetileg prémium kategóriájú - sör kapható ugyanis a hazai üzletekben, amelyek nem is hasonlítanak a nagynevű eredetihez. A hazai sörgyártók mindegyike rendelkezik olyan licenctermékkel, amely jólcsengő márkanév alatt valami egész mást forgalmaz, mint az eredeti.

Amikor az Arany Fácán sör komáromi változata elkészült, még a közhasználatban elterjedt magyar név sem került a címkére. Igaz ennek színvilága különbözött az eredetitől, mintegy jelezve, hogy nem is  azonos vele, de a komáromi Zlatý Bažant sikeréhez jócskán hozzájárult, hogy a fogyasztó mégis  a márkaazonosságért kezdte el vásárolni a terméket. Ahogy teszi ezt az ugyancsak itthon gyártott Heineken és Gösser esetében is.

A Velkopopovicky Kozel eredetileg cseh márka volt, mindaddig, amig a gyár – a Pilsner Urquell-lel együtt a Drehert is birtokló – multinacionális SAB-Miller csoport kezébe nem került. Nem sokkal ezután megkezdődött a tizes Kozel gyártása Kőbányán. A fogyasztók eleinte örömmel fogadták a sört, de rövidesen rá kellett jönniük, hogy az itthon főzött sör közelebbi rokonságban áll az Arany Ászokkal, mint az egykori csehszlovákiai utazások során megismert Kozellel.

© sorlap.hu

A világ legnagyobb sörgyártója, az InBev által tulajdonolt bőcsi sörgyár a Kozel-re a Löwenbrau sörrel reagált. Egy sör, ami olyan, mint Bajorország, hirdeti a szlogen az eredetit. A hazai Löwen azonban sajnos csak alkoholtartalmában idézi az eredetit.

A fenti esetek kiragadott példák arra, amikor egy multinacionális gyártó egy jól csengő márkát, olcsóbb megoldást keresve, nem exportként, hanem licencként dob piacra. Hogy miért nem törekednek nagyobb hasonlóságra, ennek okát csak sejteni lehet. Leginkább a technológián és a sörfőző berendezéseken múlhat, nem valószínű, hogy az alapanyagok minőségében lenne számottevő különbség, még a víz kezelése sem okozhat jelentős többletkiadást.

A magyar sörfogyasztó azonban rendkívül árérzékeny: a hazai piac több mint két harmadát még ma is az olcsó, kommersz sörök teszik ki. Így a drága importsörrel nem, de a hazai gyártású, jóval olcsóbb  licenccel, növelhetők az eladások.