A kivonulás ünnepe a felszabadulás emlékét őrzi, amikor Izrael gyermekei a kétszáztíz esztendős rabszolgaság után kivonultak Egyiptomból. Az ünnep előtt minden családnál nagyon alaposan kitakarítanak. Ez nem egy szokásos nagytakarítás, tulajdonképpen morzsavadászat. Kiporszívózzák a szekrényeket, kirázzák a könyveket, mindent kiporolnak, ahol elbújhatott egy kenyérmorzsa. Márpedig morzsa akárhol lehet.

De ez még nem elég, az ünnepig fel nem használt lisztet, kenyeret is kidobják, vagy papíron „eladják”, mint minden olyan helyet is – pincét, padlást -, ahol kovászos megbújhat. Természetesen az ünnep után „visszavásárolják” a tulajdonukat. Az ortodox családok ekkortájt a sütőjüket is kicserélik egy olyanra, amit csak az ünnepen használnak, vagyis évente mindössze egy hétig.

Szédertál. Jelentéssel bíró étkek © Bodrogi Eszter

Miután mindent alaposan kitakarítottak, következhet a kisgyerekek kedvence: a hamec, vagyis a kovászos keresése. A nagyok ugyanis direkt elrejtenek valahol a lakásban pár morzsát, lehetőleg becsomagolva, hogy ne szóródjon szét, majd gyertyával a kezükben látványosan megkeresik a gyerekekkel. Tollseprűvel fakanálra seprik, és persze a megtalált morzsákért ajándék jár a legkisebbeknek.

Az ünnep két  széder estével kezdődik, amelyeknek megvan a forgatókönyve. Először is mindenkinek úgy kell tekintenie saját magára, mintha ő is ott lett volna azok között, akik kivonultak Egyiptomból. A szertartás egy pohár bor elfogyasztásával kezdődik, majd összesen négyet kell meginni az est folyamán. Azért ennyit, mert a Tóra négy különböző kifejezést használ a szabadságra a kivonulás kapcsán. Az egyiptomi száműzetés idején is megőrizték négy fő erényüket: a héber nevüket, héberül is beszéltek, mert nem vették fel az egyiptomiak nyelvét, igen erkölcsösek voltak és hűségesek maradtak egymáshoz.

Az ünnep elnevezése: hág hápeszáh (az elkerülés ünnepe) a Tórából ered, a halál, ama bizonyos tízedik csapás - az elsőszülöttek halála  - elkerülte (peszáh) Izrael fiainak házait midőn sújtotta Egyiptomot. Ez volt az utolsó csapás, mely után engedélyezte a fáraó, hogy elhagyja országát a rabszolgasorsba kényszerített zsidóság.

A kovásztalan kenyér (mácá, pászka, laska) a rabszolgák, a szegények kenyere volt annak idején, valamint e kenyér emlékeztet a sietségre is, mert nem volt idő a tészta kelesztésére. Manapság is az ünnep alatt evett macesz csak vizet és lisztet tartalmazhat és 18 percen belül kell megsütni, nehogy meghámecosodjon (erjedésnek induljon, kovászos legyen).

A héber széder szó  rendet jelent. Peszah estéjét a rend éjszakájának de öröklődés vagy megőrzés éjszakájának is nevezik. A széder esti vacsoránál az asztalon mindig ott a szédertál, rajta az úgynevezett jelentéssel bíró étkek, amelyek mindegyike az ünnepet szimbolizálja: egy sült vagy főtt tojás, egy darab sült csirkehús (nyak, vagy szárny), keserűfű, torma és saláta, valamilyen zöldség, valamint reszelt alma, körte, dió, fahéj és bor keveréke. Az asztalon minden teríték mellett ott a boros pohár. Borból legalább 3,5 dl-t  számolnak személyenként, illetve a gyerekeknek szőlőlét. Az asztalon áll egy nagy és díszes serleg is, ami Élijáhu (Illés) serlege, mellette egy tálka sós víz, három darab pászka, ünnepi gyertyák.

Az este gyertyagyújtással kezdődik, majd a rendnek megfelelően elfogyasztják a jelentéssel bíró ételeket, és a négy pohár bort. Közben felolvassák a Haggadát. Végül következhet az igazi vacsora (levessel, húsokkal, süteménnyel). Ilyenkor már általában éjfél is elmúlik, ritkán fejeződik be a széder este hajnal előtt.

Macesztorta

Hozzávalók

Tészta: 8 tojás szétválasztva,8 evőkanál cukor,8 evőkanál macesz( pászka) liszt, 8 evőkanál darált dió(pekándióból nagyon finom), csipet só. Ebből a mennyiségből két téglaformányi torta lesz.

© Bodrogi Eszter

A tojás sárgákat a cukorral habosra keverjük,majd hozzá adjuk a lisztet és a diót. A fehérjéből a csipet cukorral jó kemény habot verünk. Előbb egy kanálnyival fellazítjuk a lisztes masszát, majd óvatosan hozzáadjuk a többit. Sütőpapírral kibélelt téglalap alakú formába töltjük és 180 fokon tűpróbáig sütjük (körülbelül 30 perc).

Krém: 50 dkg vaj (margarin), 2 tojás, 3 evőkanál kakaópor, 8 evőkanál darált dió, 8 evőkanál cukor, 1/2 dl rum. A tojásokkal elkeverjük a cukrot, a diót és a kakaóport. Egy lábosban folyamatosan kavargatva felfőzzük, a végén hozzá adva a rumot. A vajat csak akkor tesszük a krémbe, amikor már lehúztuk a tűzhelyről. Ha kihűlt, egy éjszakára (idő hiányában legalább pár órára) a hűtőszekrénybe tesszük. Másnap magas fokozaton habverővel egészen könnyűvé, légiessé verjük a krémet, így a térfogata megtriplázódik. Ekkor töltjük be a három részre osztott tésztalapok közé.

A torta tetejét diódarabokkal díszítjük,kakaóporral megszórjuk. Hűvös helyen még hagyjuk magára. Akkor igazán finom, ha áll egy kicsit, sőt akár még öt nap múlva is fogyasztható.

(A szerző blogja: fuszereslelek.blogspot.com)